szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A finnországi párhuzam emlegetése másodszor nem jön be.

“Európában az elmúlt időszakban nem tendereztettek erőművet, így például Finnországban sem” – állította Orbán Viktor a Kossuth rádió 180 perc című pénteki műsorában, miután az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban, a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt.

Az EB közleményében azt írja: Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást, a bizottság pedig úgy ítéli meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal. Orbán szerint azonban egészen más okai vannak az EB döntésének: "Lehet azt mondani megint, hogy kettős mérce, de én nem pufognék, hanem inkább belátnám: hatalmas összegről van szó.” A miniszterelnök szerint számos nyugat-európai ország részt akar venni az üzletben, az EU pedig védi az érdekeiket; "ahol hús van, ott légy is van", tette hozzá.

MTI / Sóki Tamás
A csehek is a versenyben hisznek

"Egy régi szabály azt mondja, minél több érdeklődő, annál alacsonyabb ár" - ezt Milos Zeman cseh kormányfő mondta még tavaly novemberben a dél-csehországi Temelínben és a dél-morvaországi Dukovanyban építendő új atomreaktorok tervéről. "Azt szeretném, ha a pályázaton a Westinghouse, az Areva, a Roszatom és a koreai Kepco cég venne részt. Kínai látogatásom alkalmával az ottani elnök jelezte, hogy Kína is részt szeretne venni a pályázaton" - magyarázta az államfő. Hozzátette: “előre senkit sem kell kizárni”. 2014 áprilisában a Cseh Energetikai Művek (CEZ) törölte a temelíni erőmű két új energiablokkjára kiírt első pályázatot, Zeman ezért vetette fel egy új tendereztetés lehetőségét. Akkor az amerikai Westinghouse és az orosz-cseh Mir.2000 konzorcium volt versenyben a beruházásért. A Bohuslav Sobotka vezette kormány arra hivatkozva fújta le a beruházást,  hogy az komoly kihívást jelentene a költségvetésnek és az adófizetőknek. A visszavont pályázat értéke mintegy 250-300 milliárd korona volt.

Az igaz, hogy a finnek sem tenderen bízták meg a Roszatomot, hogy építsen fel egy 1200 megawattos, nyomott vizes atomreaktort, csakhogy Finnországban magánberuházásként, piaci megfontolás szerint épülnek az atomerőművek, az állam nem ad hozzájuk egy fillért sem, csak a jóváhagyását. A finn kormány csak azzal a feltétellel adta ki a munka megkezdéséhez az engedélyt, hogy garanciákat kapott arra vonatkozóan is, hogy a közös munka során a finn és európai vállalatok a konzorciumban mindvégig legalább 60 százalékos tulajdonrészt birtokolnak majd. Másik lényeges különbség, hogy a finnek érdekeltté tették a Roszatomot a beruházás mielőbbi befejezésében azzal, hogy az oroszok 34 százalék erejéig bevásárolhatták magukat az építő konzorciumba.

Orbán nem először hivatkozik a finn erőműépítésre, csak épp most más előjellel. Tavaly decemberben ugyanis még azt mondta, hogy bizakodó az oroszokkal kötött atomerőmű-építési szerződés miatt, mert “néhány nappal korábban a finnekkel is aláírtak egy ilyen szerződést [az oroszok], és így nem is mi vagyunk az elsők, akik az Európai Unión belül szerződést kötöttek" egy ugyanolyan technológiájú orosz atomerőmű építésére. Ez azért is jó hír, mert így majd a finn átláthatósági szabályokat fogja a magyar kormány követni.”

Ahogy azt korábban megírtuk, a finn párhuzam Paks II. esetében több szempontból is félrevezető. Például a mindent titkolni akaró magyar kormányzati szándék miatt: nem került elő egyetlen háttérszámítás vagy háttértanulmány sem az új magyar atomerőmű építésével kapcsolatban. Sőt, már a döntés-előkészítő anyagokat is titkosítani akarták. A finn projekt viszont ellenkezőleg: pont arról szól, hogy az észak-európai ország a transzparenciával fogja ki a szelet az oroszokkal dörgölőzést ellenző Brüsszel vitorlájából.

Párhuzam csak a technikai paraméterekben van: oroszok építenének itt is ott is, és mindkét helyszínen VEER típusú, 1200 MW-os, nyomottvizes reaktorblokkot építenek majd a rendszerbe (Finnországba egy reaktor kerül, Paksra kettő). 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!