"Visszaélés a joggal" – Paks II. titkosítása kiverte a biztosítékot
Egy idei alkotmánybírósági döntés, egy EU-s egyezmény, valamint a köztársasági elnök–alapvető jogok biztosa–Alkotmánybíróság hármasa jelentheti még a reményt, hogy a Paks II.-beruházásnak ne maradjon titkos minden részlete. Az atomerőmű-bővítés 30 éves titkosításáról szóló keddi törvénymódosítás miatt a teljes ellenzék, valamint egy sor civil szervezet tiltakozik. Cikkünk szerzője korábban az Energiaklubbal és a TASZ-szal közösen az Adatvédelmi Hatósághoz fordult. Most megnézte, hogy mennyi esélye maradt a nyilvánosságnak az ügyben.
„Nyerésre álltunk az MVM ellen a paksi atomtitkok ügyében. Tegnap a parlament – biztos, ami biztos – mindent harminc évre titkosított, ami összefügg a paksi bővítéssel. Az elfogadott törvény elnöki aláírásra és kihirdetésre vár. Az MVM elleni per (az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. a titokgazda, mert ez z MVM-leányvállalat írta alá a szerződést – szerk.) következő tárgyalása – és vélhetően lezárása – ma lett volna. Tegnap – nagyjából a parlamenti döntéssel egy időben – az irodánk kézhez kapta a bíróság halasztó végzését: a mai napra kitűzött tárgyalást március 18-ra halasztja el. Indokolás nincsen. A paksi titkosítási törvény addigra hatályba lép. Jogállam 2015.” – írta Schiffer András, az LMP társelnöke kedd reggel a politikusi Facebook-oldalán.
Úgy tűnik, a kormányzat nagyon szeretné eltitkolni, mi történik Pakson. Decemberben a 2013 tavaszán elfogadott, egy éve életbe lépett új infotörvény (információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény) ellenére külön törvényben 15 évre titkosítottak minden, a beruházással kapcsolatos döntés-előkészítő, műszaki és üzleti adatot. Kedden pedig úgy döntött az Országgyűlés, hogy ez utóbbi törvényt módosítva 30 évig ne ismerhessük meg a részleteket.
Ez azt jelenti, hogy nem tudhatjuk meg, milyen információk alapján döntött a kormány a beruházás mellett, ahogy azt sem, hogy hogyan költik el a 12,5 milliárd euró (3800 milliárd forint) közpénzt, melynek nyolcvan százaléka orosz hitel: titok, hogy ki és mi alapján vehet részt a projektben, és azt sem derülhet ki, hogy mi tartozik a beruházáshoz, például az új erőműhöz vezető bekötőút is része-e a beruházásnak vagy pluszköltséget jelent.
Aggályos a külön törvény Paksra
Keddi döntésekor a kormány hivatkozott arra, hogy a Paks II. titkosítását szabályozó külön törvény összhangban van az infotörvénnyel, amit egyébként megszületése pillanatában szintén sokat kritizáltak civil szervezetek, mert leszögezte, hogy nemzetbiztonsági okokból vagy üzleti érdekből korlátozni lehet a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. (Ezzel a törvénnyel a jogalkotó azt akarta megakadályozni, hogy „visszaélésszerű adatigénylésekkel” hosszú időre akadályozzák az adatkezelő működését. A civilek szerint viszont már ez a törvény is lehetővé teszi, hogy „túl sok munkára” hivatkozással ne lehessenek megismerhetők szerződések és döntést megalapozó dokumentumok a nyilvánosság számára).
Jóri András korábbi adatvédelmi biztos a hvg.hu-nak elmondta: egész egyszerűen visszaélés a joggal, hogy külön törvényben (a tegnap módosított Paks II.-törvényben) szabályoztak olyasmit, amire van általános törvény is (az új infotörvény). Jóri szerint azért is aggasztó, hogy külön jogszabállyal titkosították a paksi adatokat, mert az információszabadságról szóló törvény lehetőséget biztosítana a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak arra, hogy felülvizsgálja a titkosítás jogszerűségét.
Hidvégi Fanny, a TASZ jogásza az eseti jogalkotás mellett azt is problémásnak tartja, hogy a törvény nem nevezi meg, mi az a konkrét nemzetbiztonsági érdek, amely miatt titkosnak kell lennie minden adatnak. Egy atomerőművi beruházásnál természetesen rengeteg olyan adat lehet, melynek titkossága nemzetbiztonsági okokból indokolt. Azt azonban, hogy mely üzleti adatokat kell védeni a nyilvánosságtól, bíróságnak kellene kimondania Hidvégi szerint.
A törvény elfogadása után öt civil szervezet azonnal levelet is írt Áder Jánosnak, mert szerintük a törvény alkotmányellenes. A Transparency International, a TASZ, a K-Monitor, az Energiaklub és az Átlátszó arra kérte a köztársasági elnököt, hogy az Alkotmánybíróságnál kérjen alkotmányossági vizsgálatot. Áder Jánoson kívül még Székely László ombudsman, az alapvető jogok biztosa fordulhat az Alkotmánybírósághoz a törvény miatt.
Nem a paksi törvényre hivatkozva tagadták meg az adatok kiadását
Bonyolítja a helyzetet, hogy jelen cikk szerzője decemberben a három megvalósítási szerződés megismerése érdekében közérdekű adatkéréssel fordult a Miniszterelnökséghez (szerzőnk magánszemélyként nyújtott be kérelmet, hogy erről cikket írjon akkor még a vs.hu munkatársaként – szerk.), a kérelmet azzal utasították el, hogy nem ők számítnak titokgazdának, mert a szerződéseket az MVM Paks II. Atomerőmű-fejlesztő Zrt. írta alá a Roszatommal. Egyúttal azonban a Miniszterelnökség utalt arra is, hogy az adatokat titkosították, mégpedig nem a decemberi Paks II.-törvény, hanem az információszabadságról szóló törvény alapján.
Ahogy fentebb is szerepel, ez a törvény lehetőséget ad az Adatvédelmi Hatóságnak, hogy felülvizsgálja a döntés jogosságát. Ezért januárban az Energiaklubbal közösen titokfelügyeleti eljárást kezdeményeztünk a TASZ segítségével. A bejelentésben arra kértük a Péterfalvi Attila vezette hatóságot, vizsgálja felül, törvényesen minősítette-e Lázár János titkosnak a dokumentumokat. Álláspontunk szerint ugyanis a szerződések – vagy legalábbis egy részük – megismeréséhez fontos közérdek fűződik. Az Adatvédelmi Hatóság érdemben még nem reagált beadványunkra.
„Péterfalvi Attila szerepfelfogásán és bátorságán múlik, hogy bele mer-e állni egy ilyen vitába” – mondta ezt már a hvg.hu-nak Jóri András, amikor a beadványunkról kérdeztük. Amíg Jóri hivatalban volt többször is élt ezzel a jogával, például az UD Zrt ügyében is maga vizsgálta meg, jogosan lettek-e minősítettek az érintett adatok.
Egy idei Ab-döntés is közbeszólhat
Hidvégi Fanny, a TASZ munkatársa ugyanakkor egy februári alkotmánybírósági döntésre hívta fel a figyelmet. Egy Pakstól független ügyben az Átlátszó azért fordult az Ab-hez, mert egyik adatigénylési ügyükben per közben titkosították a kért adatot. Az Ab határozatában kimondta, hogy ha egy adat kiadása ügyében per van folyamatban, akkor a jogerős ítéletig annak minősítésén nem lehet változtatni. Valószínűleg minden folyamatban lévő pert az új, paksi törvényre hivatkozva fognak elutasítani, ezért lehet különös jelentősége az Ab februári döntésének – tette hozzá Hidvégi.
Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos egy novemberi interjúban arról beszélt, hogy ő maga is nyilvánosságpárti. Ahogy akkor mondta: „azon leszünk, hogy amit a biztonsági és üzleti szempontok szem előtt tartása mellett nyilvánosságra lehet hozni, akkor azt megtegyük: nem akarjuk az atomerőművet titokban felépíteni”. Most úgy tűnik, könnyen előfordulhat, hogy mégis erre kerül majd sor.
Az Európai Unió is közbeszólhat
Speciálisan környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről és a nyilvánosság részvételéről szól az EU Aarhusi egyezménye, mely 2003 óta az uniós joganyag része, így Magyarországon is érvényes.
Az Aarhusi egyezmény is engedi a titkosítást, ha az adatok nyilvánosságra kerülése sértené – a magyar törvényben is említett – biztonságot, vagy üzleti érdekeket. Ám az európai szabály értelmében minden egyes adatnál egyenként kell megvizsgálni, hogy a titkosítás vagy a nyilvánosságra hozatal mellett szólnak erősebb érvek. Olyan információt pedig egyáltalán nem lehet eltitkolni, amely környezeti kibocsátással kapcsolatos adatot érint.
A kedden elfogadott törvény azonban általános érvekkel titkosít mindent, nem teszi lehetővé a mérlegelést vagy a felülvizsgálatot, így ellentétes lehet az uniós joggal. A nemzetközi jogszabályok magasabb rendűek egy-egy ország saját rendelkezéseinél, így elvileg egy per során a magyar bíróságnak is a nyilvánosságot előtérbe helyező uniós szabályozást kellene figyelembe venni.
Az Európai Unió maga is indíthat kötelezettségszegési eljárást, amikor úgy gondolja, egy tagország szabályozása ellentétes a közösségi rendelkezéssel. Ha az eljárás során kiderül, hogy a magyar törvény valóban sérti az uniós jogot, akkor a törvényt át kell írni, hogy összhangban legyen az európai szabályokkal.
Az ellenzéki pártok szerint is alaptörvény-ellenes a titkosítás
A kedden elfogadott törvénymódosítás miatt az összes ellenzéki párt tiltakozott. Az Együtt szerint alaptörvény-ellenes a 30 éves titkosítás. Szelényi Zsuzsanna (Együtt) sajtótájékoztatóján elmondta, hogy már hétfőn arra kérték Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá a törvényt, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz. Az Együtt képviselője szerint a titkosítás oka „egy hatalmas korrupciós kockázat”, ugyanis a szakértők szerint egy ilyen volumenű beruházás során „a jelenlegi szokások szerint” akár 500 milliárd forintot is el lehet lopni. Szelényi hozzátette, hogy a projekt semmilyen szempontból nem indokolt, ezért a beruházás leállítását követelte.
Az LMP egyenesen három fórumhoz is fordult tiltakozásul: az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordulnak jogorvoslatért. Szél Bernadett társelnök szerint a titkosításról szóló törvény sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és az infotörvényt is. A kormány azzal érvelt a törvény mellett, hogy az ilyen jellegű beruházások részletei Európa-szerte titkosak, ám ez nem igaz a képviselő szerint. Szél francia, finn és brit példákat hozott arra, hogy másutt alapvető kérdésekre nyilvános adatok állnak rendelkezésre.
A Párbeszéd Magyarországért úgy látja, a paksi beruházás 30 évre történő titkosításáról szóló döntéssel a kormány egy „gigantikus lopás törvényesítését és a lebukás elodázását akarta elérni”. Szabó Tímea, a párt társelnöke kijelentette: a PM azt üzeni Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Fidesz frakciójának, hogy „nem fogják elkerülni a börtönt” a titkosítással. A képviselő szerint is ütközik a titkosítás a magyar alaptörvénnyel és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, valamint a nyilvánosság részvételéről is szóló aarhusi egyezménnyel. Ezért a PM is levelet küldött Áder János köztársasági elnöknek, akitől azt kérte, hogy ne írja alá a törvényt. Egyúttal Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát is arra kérte, hogy kezdeményezzen alkotmányossági felülvizsgálatot az ügyben.
Korrupció!
Az MSZP szerint a Fidesznek a paksi erőmű ügyében vádaskodás helyett a számonkérésre kellene készülnie. „A paksi beruházás titkosításával a Fidesz-frakció kiérdemelte a minden idők legkorruptabb képviselőcsoportja címet. Az ingatlankirály Rogán Antalnak és társainak ezért nem hazudozni és vádaskodni kellene, hanem csöndben számolni a napokat, mert nemsokára eljön a számonkérés ideje” – írta az ellenzéki párt a közleményében.
A Demokratikus Koalíció véleménye az, hogy a következő kormánynak fel kell oldania a paksi erőmű bővítéséhez kapcsolódó, harminc évre titkosított adatokat. Varju László, a párt alelnöke hangsúlyozta, jelenleg azt sem lehet tudni, hogy a beruházás befejezésétől vagy a szerződés teljesülésének a végétől titkosítják harminc évre az adatokat. Szerinte a döntés így akár „hatvan-száz évre” is szólhat.
A Jobbik szerint a Fidesz csak egy újabb mutyi elfedését tervezi a titkosítással, a parlamenti elutasítás a Jobbik részéről pedig egy világos tiltakozás volt a politikusbűnözéssel szemben. A Jobbik a titkosítás ügyét a nemzetbiztonsági bizottság elé viszi, írták tegnapi közleményükben.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
