Tankönyvpiac: fokozódó káosz

Akaratlanul is hozzájárul az Európai Unió is a magyarországi tankönyvpiac letarolásához. Bár az itteni üzleti környezetet ért brüsszeli bírálatok sorában a két kiemelt tankönyvkiadó államosításának és a piaci verseny kiiktatásának kritikája is felbukkant, az unió által pénzelt társadalmi megújulás operatív programja támogatja a kísérleti könyvek elkészítését. A megújulási szándékot annyiban teljes siker övezi, hogy a szeptemberben kezdődő új tanévben még több iskolában taníthatnak majd az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kutyafuttában íratott művekből, mint az idén, dacára azok vitatott minőségének. Mert bár a kormányzati illetékesek a napokban esedékes tankönyvrendeléskor nem kötik meg a pedagógusok kezét, mint tavaly, vagyis ezúttal nem álltak elő kötelezően választandó tankönyvlistával – ami akkor is jogszabályellenes volt –, más módon azért rábírják az iskolákat, hogy az állami kiadványokból tanítsanak. Például azzal, hogy a felmenő rendszerben ingyenes tankönyvre jogosult újabb évfolyamok tankönyvcsomagjaira olyan alacsony keretösszeget szabnak meg, hogy abba más, színvonalas könyvek nem férhetnek bele.

A tavalyi állami tarolás után ezekből már nem is igen vannak teljes sorozatok, azaz nem jutna belőlük minden tantárgyból minden évfolyamra. A 4,6 milliárd forint uniós forrásból „fejlesztett” tankönyvek pedig hemzsegnek a hibáktól. A kormány abban reménykedik, mindez eltörpül ahhoz az előnyhöz képest, hogy szeptembertől újabb évfolyamok kapják ingyen a könyveket, amelyek ára az ígéretek szerint mások számára is átlagosan 20 százalékkal lesz alacsonyabb.

A Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. törökbálinti raktárában

Fazekas István

„Nem lettek olcsóbbak a tankönyvek, egyszerűen csak más fizet értük: nem közvetlenül a szülők, hanem az adófizetők” – mutat rá Radó Péter oktatásszakértő. A központi költségvetés ugyanis felmenő rendszerben, fokozatosan, évről évre újabb évfolyamokon téríti meg a tankönyvek árát a szülők helyett. Az idei tankönyvforgalmazás lényegében egyetlen kedvező újítása, hogy a terjesztést végző Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. (Kelló) kétévi káosz és előrefizettetés után már nem hitelezteti meg a szülőkkel a könyvek árát. Igaz, nem is dolgozik annyit: idén nyáron már nem készít tanulónkénti csomagokat, hanem ömlesztve adja át a könyveket az iskoláknak, a tanárok szünidős programjait szaporítva. „Vagyis alacsonyabb színvonalú szolgáltatást végez, drágábban. Korábban a terjesztők átlagosan 12 százalékért szállították ki a kész csomagokat, elenyésző hibával, most pedig a Kelló 20 százalékot von le a kiadóktól a könyvek árából” – összegzi az államosítás és a központosítás együttes hatásait Radó.

Álságos lépés a tankönyvkínálat látszólagos bővítése a tavalyi tilalom után, hiszen a kiadók nagy részét már szétverték vagy lenullázták, amikor Hoffmann Rózsa – ma már volt – államtitkár előállt a szűkített listával. A magánkiadókat ért veszteséget szakmai körökben úgy becsülik, hogy szélsőséges esetben a korábban tőlük vásárolt könyvmennyiségnek csak a tizedét rendelték meg tavaly az iskolák. Az idén a kiadók megpendítették, hogy az utcára hívják a silány tankönyvválaszték miatt elégedetlenkedő szülőket és pedagógusokat. A Fidesz utóbbi időben tapasztalt népszerűségvesztése közepette ettől kissé megszeppentek a minisztériumban, és inkább elálltak a jogsértő szűkített lista fenntartásától.

A tárca kompromisszumkészségéhez az is hozzájárulhatott, hogy a tavaly bekebelezett két kiadó, a Nemzedékek Tudása (volt Nemzeti) és az Apáczai Kiadó számos könyvének az új kerettantervek szerint átdolgozott változatát kapkodva hagyatták jóvá, vagyis az utolsó pillanatig kérdéses volt, pusztán állami tankönyvekből minden évfolyamon, minden tantárgyból eleget lehet-e tenni az iskolák igényeinek. Miközben a tankönyvrendelések elvileg április elején elkezdődtek, több tucat olyan NTK-s vagy apáczais könyv szerepel a hivatalos tankönyvjegyzékben, amelyet csak április első napjaiban engedélyeztek. Ebből adódóan még március utolsó hetében is lázasan dolgozhattak a jóváhagyásra felkért szakértők. Kétséges azonban, hogy képesek voltak ekkora mennyiségű könyvet ilyen rövid idő alatt komoly vizsgálatnak alávetni.

Ahogyan tavaly is pár hónap alatt készítették el az elsősök, a másodikosok, az ötödikesek és a hatodikosok új tankönyveit, a jövőre belépő új kerettanterves évfolyamok diákjai sem sok jóra számíthatnak. Mivel ezek az alkotások egyelőre csak a tankönyvjegyzékről ismerhetők – vagyis legfeljebb a címüket és az oldalszámukat lehet tudni –, az optimisták abban bízhatnak, hogy a tavalyi hibák után kevesebb afféle botorság lesz bennük, mint például a ciklusát a lányokhoz hasonlóan 28 naponként váltogató Hold vagy az éjjel az erdőben szaladgáló szatírok, akiknek nőkre fáj a foguk.

MTI / Czeglédi Zsolt

Az új kísérleti tankönyvek némelyike terjedelmes, erősen túlírt. A harmadik osztályosoknak készülő magyartankönyvcsalád például kilenc kötetből áll, és összesen 952 oldal, vagyis egy iskolai órára átlagosan négyoldalnyi tananyagot kell abszolválniuk a 9-10 éves gyerekeknek. Ugyanezen az évfolyamon az Apáczai vagy a Mozaik Kiadó tankönyvcsaládjának összterjedelme az új sorozatbelinek a felét sem éri el. „Ez még akkor is nehezen volna emészthető, ha a maga nemében mindegyik kötet majdnem remekmű lenne. Az étvágyunk is elmegy, ha ilyen mennyiségben csupa finomságot tukmálnak belénk” – kommentálták a túlírást a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületénél. Ráadásul a kilenc könyvet összesen 11 szerző munkájából rakták össze, ennyi szakember gondolataiból pedig meglehetősen nehéz lehet pedagógiai egységet teremteni.

Mindennek ellenére a szabályokat maradéktalanul betartani akaró iskolaigazgatók nem nagyon tehetnek mást, mint hogy a kísérleti könyveket rendelik – legalább az első két-három évfolyamon, amelyek könyvellátásának ingyenessé tételével a kormányzat büszkélkedik. A kényszerítés egyik eszköze, hogy az elsősök tavalyi, tanulónként 3 ezer forintos rendelési korlátját most a második évfolyamra is kiterjesztik. A júniusban záruló tanévben még volt némi mozgástér, mivel az elsősök 3 ezres és a másodikosok 12 ezer forintos keretét összevonva ki lehetett gazdálkodni egy pedagógiailag is elfogadható összetételű tankönyvrendelést. (Ezzel együtt a 90 ezer elsősből 20 ezren arra kényszerültek, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet kísérleti alanyaivá váljanak.) Az idén azonban már mindkét évfolyamon 3 ezer forint a limit, s ebbe az apáczais könyvekkel sem lehet beleférni – még úgy sem, hogy a most záruló tanévre megrendelt tartós tankönyveket is felhasználják. Legfeljebb azokban az iskolákban taníthatnak alternatív kiadványokból, amelyekben a szülők hajlandók pluszban megvenni, a tanárok pedig „a pad alól” előkapni a jobb könyveket.

Bár a tavaly lebénított magánkiadók, például a Mozaik, a Dinasztia, a Pedellus, a Műszaki Kiadó vagy a Romi-Suli kiadványai közül is rendelhetnek az iskolák, teljes, több évfolyamon át használható sorozatokat már csak elvétve találni a jegyzéken. A tankönyv-engedélyeztetést ugyanis tavaly január 1-jével leállították, így az új kerettantervek szerint átdolgozott verziókhoz már nem mindegyik kiadványból lehet hozzáférni. Például hiába szeretne egy tanár nyolcadikos Mozaik-fizikakönyvet rendelni, hogy a mostani hetedik osztályosok jövőre folytathassák a megkezdett sorozatot, nem tud, mert annak időközben lejárt az engedélye, meghosszabbítani pedig már nem hagyták a kiadónak. Ezzel annyira szétverték a rendszert, hogy még a felmenő és a kifutó osztályokban sem lehet az egymásra épülő tananyagot végigvinni.

G. TÓTH ILDA