Több tízmilliárdos tiltott állami támogatás az MKB-nek?

Tíz magyarországi bank összesen mintegy 200 milliárd forintnyi, 10 év múlva visszafizetendő hitelt készül nyújtani a szanálási alapnak, hogy abból az finanszírozza az MKB több mint 200 rossz hitelének (melyek mögött még ennél is több ingatlan van) megvásárlását – értesült a HVG. „A K&H jelenleg vizsgálja ennek lehetőségét” – ismerte el lapunk érdeklődésére szűkszavúan a belga tulajdonban lévő pénzintézet sajtóosztálya. A többi hírbe hozott bank közül a HVG-t válaszra méltató OTP, Erste, UniCredit, Gránit Bank, és Takarékbank nem nyilatkozott, míg a Budapest Bank és az MKB kategorikusan cáfolt. A hitelnyújtás a bankok részéről nem kockázatos, hiszen a szanálási törvény értelmében az állam készfizető kezességet vállal a hitel visszafizetésére.

 Az még nem rendkívüli, hogy a bankok hitelt nyújtanak a szanálási alapnak. Hiszen utóbbit az Országgyűlés azért hozta létre – az EU előírása alapján – 2014 júliusában, hogy az a bankok és befektetési vállalkozások befizetéseiből, ha pedig az nem elegendő, bankhitelből megvásárolja a bajba jutott hitelintézetek, brókercégek eszközeit. A cél, hogy azok így megmeneküljenek a felszámolástól. Az azonban már felveti a tiltott állami támogatás gyanúját – vélik uniós szakértők –, hogy a kölcsönből a szanálási alap által létrehozott vagy megbízott szanálási vagyonkezelő a piaci ár felett készül eszközöket megvenni egy piaci szereplőtől, az MKB-től, mely ráadásul állami tulajdonban van. Ez versenytorzító lehet, ami miatt az EU versenyjogi bizottsága vizsgálatot indíthat és bírsággal sújthatja az MKB-t. Intő a Malév példája, ahol az Orbán-kormány az állami támogatás tilalma miatt nem tudott további pénzt beletolni a becsődölt légitársaságba. Jelenleg az EU versenyjogi hatósága hasonló ügyet vizsgál Olaszországban, az ottani kormány is egy államilag szponzorált rossz bankot akar felállítani a bankok portfóliójának megtisztítására.

Végel Dániel

A rossz hitelportfólió névértéke 700 millió euró (azaz mintegy 220 milliárd forint), ami mögött fedezetként megjelölt ingatlanok piaci értéke azonban az MNB által felkért PriceWaterhouseCoopers becslése szerint csak mintegy 400 millió euró volt – értesült a HVG. A 700 milliós névérték és a 400 milliós piaci értékű ingatlanfedezet közötti 300 milliós különbséget az MKB leírta veszteségként a megképzett céltartaléka terhére, így akkor nem szenvedett volna el további tőkevesztést, ha sikerült volna 400 milliót kapnia a rossz hitelportfólióért.

E csomagot az MKB előbb piaci szereplőknek – magántulajdonú bankoknak és befektetési alapoknak (lásd Komoly érdeklődők című írásunkat) – próbálta értékesíteni, a kockázatokat figyelembe véve legalább 350 millió euróért (azaz mintegy 110 milliárd forintért), de azok egyike sem adott volna 150–200 millió eurónál (47–63 milliárd forintnál) többet a Danube fantázianevű csomagért. Márpedig ez, a piaci szereplők által ajánlott összeg tekinthető a hitelportfólió valós piaci árának. Bármelyik ajánlat elfogadása esetén tehát az MKB-nek 200–250 millió eurós (azaz 63–79 milliárd forintos) további tőkevesztést kellett volna elkönyvelnie.

Az értékesítés kudarcát a jegybanki alelnökből júliusban MKB-vezérigazgatóvá vált Balog Ádám elismerte a Figyelőnek, mondván: „a független tanácsadó bevonásával végzett, nagyobb volumenű ügylet egyelőre nem járt sikerrel”. Ennek okaként azt nevezte meg, hogy elhúzódott az alkufolyamat, hiába sürgették a potenciális vevőket, az MKB-nek viszont döntenie kellett, így végül nem kaptak megfelelő érvényes ajánlatot. Az MKB-t azért szorítja az idő, mert a kormány döntése alapján legkésőbb december 17-éig be kell fejezni a szanálását.

Erre hivatkozva adja át most az MKB rossz eszközeit a szanálási hatóságként eljáró jegybank a szanálási alap által létrehozandó szanálási vagyonkezelőnek vagy egy már meglévő követeléskezelő cégnek, például az MKB Pénzügyi Zrt.-nek. „Ez ugyanúgy uniós elvárás, mint az, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a portfólióból minél több eszközt adjunk el piaci úton” – takarózott Balog Brüsszellel.

Kérdés azonban, mit szól a piaci ár feletti értékesítéshez az EU versenyjogi bizottsága. Hiszen az brüsszeli források szerint e megoldást úgy is értékelheti, hogy a piaci ár feletti részre az állam támogatást nyújt az MKB-nek – vagyis elleplezi a bank valós veszteségének mértékét, s azt az adófizetők pénzéből akarja állni –, ami az uniós szabályok szerint tilos. Ha a szanálási vagyonkezelő 400 millió eurós könyv szerinti értéken veszi meg a rossz hitelportfóliót, akkor ez az állami támogatás – a 150-200 millió eurós piaci ajánlatok alapján – 63–79 milliárd forint lehet.

Az Európai Bizottság versenyügyi főigazgatósága az MKB szanálása ügyében kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal – fogalmazott óvatosan, de a lényeget, az unió vizsgálódását megerősítve a HVG-nek Ricardo Cardoso, a testület szóvivője. E kapcsolatfelvételre már egy nappal az után sor került, hogy tavaly december közepén a jegybank megvásárolta az MKB-t a német BayernLB-től. Az EB versenyügyi főigazgatóságának állami támogatásokért felelős főigazgató-helyettese, Gert Jan Koopman levélben fejezte ki aggodalmait a Nemzetgazdasági Minisztérium azóta távozott államtitkárának, Orbán Gábornak azzal kapcsolatban, hogy nem sérti-e az MNB banktulajdonossá válása a tiltott állami támogatásra vonatkozó uniós előírást.