szerző:

Kilométerenként több mint 4 milliárd forintot emésztene fel a Budapest–Kelebia-vasútvonal felújítása, amiből a kínai államon kívül nem nagyon profitálna senki. A modell kísértetiesen emlékeztet a Paks II. beruházáséra.

Vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása miatt – írja a Financial Times. A brit pénzügyi lap emlékeztet: a 350 kilométeres, Magyarországon a kelebiai határszakaszig tartó vonal megújítása a kínaiak számára lenne prezstízsberuházás, az „Egy övezet, egy út” külgazdasági stratégia egyik végpontja, egyben az első kínai vasútfejlesztés az EU-ban.

Ennek megfelelően a fejlesztéssel leginkább a kínaiak nyernek: a jelenlegi tervek szerint a magyar határig tartó szakasz megépítésére szánt 550 milliárd forintot 85 százalékban a kínai Eximbank hiteléből állják, amelynek a kamatai ahhoz mérten nőnek, minél nagyobb a magyar részvétel a megvalósításban. A kamatokkal és az önrésszel együtt a teljes büdzsé akár 700 milliárdig is felfuthat – pontos számot nem lehet tudni, mivel a kormány a megvalósíthatósági tanulmányt tíz évre titkosította.

Ez kilométerenként 4,22 milliárd forint, ami igazán szép, ha azt vesszük, hogy jelenleg egy évtizedek óta elhanyagolt, sem a személyszállításban, sem az áruszállításban nem fontos vonalról van szó. Az ellenzők szerint a felújítás sem fog sokat javítani a helyzeten, hiszen a kínai áruknak valahogy el kellene jutnia a görög kikötőkből Belgrádig, a délebbi szakaszokon azonban semmilyen fejlesztés nem várható. Az LMP korábbi (még az eredeti, 472 milliárdos) költségvetéssel kalkulált becslése szerint 2400 év alatt térülhet meg a beruházás.

Hasonló eredményre juthatott az Európai Bizottság is, amely éppen a megtérülést vitatja a mostani vizsgálatban. Ami egyébként nem meglepetés: a Magyar Nemzet már tavaly szeptemberben beszámolt arról, hogy Brüsszel május 26-án megindította a kötelezettségszegési eljárás első szakaszát. Az indok akkor az volt: uniós jogot sérthet, hogy a kivitelezést nem tenderen, hanem magyar–kínai kormányközi megállapodásban ítélték oda a fővállalkozónak, és az sem tisztázott, a MÁV milyen szerepet kap a konzorciumban.

A kormány nem cáfolta a vizsgálat hírét, a lap megkeresésére azonban közölték: a novemberben Lettországban aláírt államközi szerződés tartalmaz egy függeléket, arról, a megállapodás hogyan illeszkedik az uniós közbeszerzési szabályokhoz.

A Budapest–Belgrád-vasútvonallal kapcsolatos aggályok kísérteties hasonlóságot mutatnak a Paks II. beruházással kapcsolatban megfogalmazott bírálatokkal. A bizottság jelenleg is vizsgálatot folytat amiatt, hogy az atomerőmű bővítését államközi szerződésben, tender kiírása nélkül adták oda az orosz Roszatomnak. A megvalósítás is hasonló konstrukcióban történne a kormány tervei szerint, ott orosz állami hitelből. Vlagyimir Putyin február elejei budapesti látogatásán ráadásul az is kiderült: Moszkva akár 100 százalékban is meghitelezné a paksi beruházást.