Benyújtotta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2018-as költségvetés tervezetét. A miniszter arról beszélt a sajtótájékoztatóján: idén 4,1, jövőre pedig 4,3 százalékos GDP-növekedést várnak. Az államháztartási hiányt 2,4 százalékosra tervezik 2018-ban.

Prémium prémium hátán?

A növekedési adat azért is különösen fontos, mert egy 2009-es törvény szerint ha a GDP legalább 3,5 százalékkal nő, akkor a nyugdíjasok kimondottan sok pénzhez juthatnak. A Bajnai-kormány a 13. havi nyugdíjat úgy szüntette meg, hogy törvénybe írta: ha 3,5 százalék fölötti lesz a növekedés, akkor járhat újra pluszpénz. Azt Varga Mihály már pedzegette, most pedig megerősítette, hogy idén szóba jöhet a nyugdíjprémium kifizetése, ami a választások előtt nyilván jól jön. Ha pedig tényleg bejön – néhány más feltétellel együtt – a kormány 2018-as GDP-növekedési előrejelzése, akkor lesz prémium 2018-ban is.

Túry Gergely

A parlamenti általános vitát május 18-ig zárnák le, eddig lehet beadni módosító indítványokat – mondta el Kövér László házelnök. A módosítókat június 12-én szavazzák meg, ezután három napja lesz a Költségvetési Tanácsnak véleményezni az átírt terveket. Ha a menetrendet tartják, akkor június 15-én fogadhatja el a parlament a végleges törvényszöveget.

A cél a teljes foglalkoztatottság, a gazdaság lendületének fenntartása, és a családok támogatása – ígérte Varga. Ahhoz képest, hogy teljes foglalkoztatottságot ígérnek, a prognózis szerint a közszférában folytatódik a foglalkoztatottak számának csökkenése, az idei 2,3 százalék után jövőre 1,6 százalékkal csökkenhet a létszám, a versenyszférában pedig, ahol nő a foglalkoztatottak létszáma, a bővülés üteme visszaesik, 3,8-ról 2,6 százalékra. A kormány azt reméli, hogy enyhülni fog a bérfeszültség: amíg idén az átlagkereset 11 százalékos növekedését várják, jövőre csak 8,8 százalékosat. Az emelkedés hatását tovább rontja, hogy jövőre már 3 százalékos inflációval számolnak. Így legalább a nyugdíjasok jól járnak, mert a nyugdíjemelést az inflációhoz kötik.

A kormány további adócsökkentést javasol, amelyek közül a legfontosabb az áfa csökkentése lesz: a hal, az internet és az éttermi szolgáltatások után kell majd kevesebb áfát fizetni. Arra a kérdésre, hogy miért épp ezeknek az áfáját csökkentik, azt válaszolta: nyilván mindenki fel tudna sorolni öt olyan, számára kedves terméket, amely után szeretne kevesebbet adózni, de lépésről lépésre kell haladni.

Csökken az államadósság, de nem úgy, ahogy Orbán szeretné

Az államadósság a 2017 végére remélt GDP-arányos 71,4 százalékról 2018 végére 69,5 százalékra csökkenhet, de a miniszterelnöknek az az álma, hogy ne csak a GDP-hez képest, hanem összegszerűen is csökkenjen az adósságunk, jövőre sem válik valóra. Idén év végére 26,5, jövőre pedig 27,8 ezer milliárd forinttal számolnak.

Amíg az EU azt várja el, hogy az államadósságba beleszámítsák az Eximbankot is, a tervezetben a központi alrendszerben felsoroltak között nem szerepel a korábban például Andy Vajna tévévásárlását is hitelező bank.

Az állam működési kiadásai és bevételei alapján nullszaldósnak kell lennie a költségvetésnek – mondta a miniszter. Többlethiányt akkor vállalnak, ha ezzel a hazai és uniós forrásból végzett fejlesztéseket egészítik ki.

Tovább csökkennek a munkáltatói járulékok, 22-ről 20 százalékra. A családi adókedvezmény a kétgyerekeseknél havi 35 ezer forintra nő, a csokra pedig 226 milliárd forintot szánnának.

Az oktatásra az ideinél 81 milliárd forinttal, az egészségügyre 102 milliárd forinttal, nyugdíjra, családi és szociális kiadásokra 287 milliárd forinttal, a rendvédelemre 83 milliárd forinttal, gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárddal többet biztosít a büdzsé – ígérte a miniszter.

Bátrak a növekedési tervek

A Költségvetési Tanács a múlt héten adta be a büdzséhez készült elemzését. Már ebből is látszott, hogy a kormány stabil gazdasági növekedéssel számol, de nem várható nagy osztogatás a választás előtt, csak a már említett nyugdíjasok számíthatnak plusz pénzre.

Túry Gergely

Azt a Költségvetési Tanács is hangsúlyozta, hogy a kormány növekedési terve minden más előrejelzést meghalad, ráadásul a korábbi években soha nem volt még ekkora eltérés az egyes becslések között. 

A KT úgy látja: azok a kiadások reálisan tervezettek, amelyeket egy-egy törvény alapján határoznak meg, vagy másmilyen módon ismert módszertan alapján számítják ki. Egyre több azonban az olyan kiadás, amelyről nem előre meghatározottan döntenek, főleg az EU-s támogatású előirányzatokban magas a megvalósíthatóság kockázata. A Költségvetési Tanács is kiemelte: ahhoz, hogy gyorsuljon a gazdasági növekedésünk, alapvető fontosságú, hogy az uniós pénzekből a korábbi előlegeket 2018-ban már tényleg felhasználják, valamint az is, hogy az új kifizetések mögött minél nagyobb arányban álljanak valódi teljesítések.

A külső kockázatok közül a Költségvetési Tanács az olajár növekedését, a Brexit-tárgyalások hatását, az USA és Kína, valamint Németország kereskedelmi versenyét, valamint a migrációs válságot emelte ki.