Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyszerűen átlépnek a diszkontok azon a most életbe lépő szigorításon, amely január elsejétől kitiltja őket a világörökségi területekről. Egyelőre úgy tűnik: a kormány lépései ellenére megállíthatatlan a növekedés ezeknél az üzleteknél.

Január elsején bezárt egy fővárosi diszkont élelmiszer-áruház: az Aldi Kossuth Lajos utcai üzlete felújítás miatt marad zárva egy ideig, ennek során – mint megtudtuk a lánctól – korszerűsítik a gépészeti rendszert, a kültéri világítást és új padlóburkolatot is kap a volt Úttörő Áruház helyén három éve, 2014 decemberében megnyílt élelmiszerbolt.

A felújítás alatt álló Aldi a Kossuth utcában
©

A megnyitó annak idején néhány nappal előzte meg annak a törvénymódosítónak az elfogadását, amely 2018. január elsejétől kitiltotta a „világörökségi terület nagyvárosias lakóterületéről” a diszkontokat, vagyis azokat a napi fogyasztási cikkeket értékesítő, 400 négyzetméternél nagyobb üzleteket, amelyek nem rendelkeznek „friss hús, húskészítmény és tejtermék” kimérésére szolgáló pulttal. Az Aldi kérdésünkre nem erősítette meg, hogy a nyitást mindössze három évvel követő felújításra ez lenne a magyarázat, azt azonban jelezte a lánc, hogy „a munka során módosul az üzlet belső elrendezése is”.

Nem ez az egyetlen üzlet a fővárosban, amelyet diszkontból szupermarketté alakítottak át, hogy elkerüljék a bezárást. A Lidl nemrég adta át a Lövölde tér sarkán – szintén a világörökség úgynevezett védőövezetében – található boltját, amelybe csemegepult került, és néhány sarokkal arrébb található üzletében a harmadik nagy diszkontlánc, a Penny is telepített egy ilyet.

Szélmalomharc

A diszkontláncok tehát így – az üzletek különösebb átalakítása nélkül – teljesítik a jogszabályban leírt kötelezettségüket. A törvényalkotók szándéka azonban vélhetően nem ez volt, hanem a visszaszorításuk annak érdekében, hogy – teljesítve a kormányfő szintén 2014-ben kifejtett álmát – a kiskereskedelemben is 50 százalék fölé nőhessen a magyar cégek aránya.

Nem ez volt azonban az egyetlen olyan lépés, ahol kudarcot vallott a kormány a kereskedelmi multikkal szemben. Vagy azért, mert – mint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj drasztikus emelésénél – a lépést az uniós joggal ellentétesnek ítélték, vagy azért, mert – a vasárnapi boltzár esetében – azt elsodorta a népharag. A legutolsó, a multik hirdetési újságjait szorongató javaslatokat pedig vagy be sem terjesztették, vagy visszavonták.

A legmélyebb ütést mégis az egyik legnagyobb magyar tulajdonban levő üzletlánc, a CBA kormánnyal igen jó kapcsolatokat ápoló alapítója, Baldauf László vitte be karácsony előtt. Legalábbis ekkor derült ki, hogy a veterán üzletember tíz saját tulajdonú üzletéből hatot üzemeltetésre átad a Lidlnek.

Príma a Ferenciek terén
©

Épp annak az üzletláncnak, amelyet a leginkább sújtott a plázastop, vagyis az az előírás, hogy 400 négyzetméternél (2015 előtt 300 négyzetméternél) nagyobb üzletet csak külön engedéllyel lehet létesíteni.

Tette mindezt úgy, hogy a megállapodás után adott interjúban azt is megerősítette, hogy „más piaci szereplőkkel” is tárgyal. A hvg.hu úgy értesült, nem csak diszkontok vehetik át a CBA üzleteit, egy hipermarket az Auchan üzemeltetésébe kerülhet át.

De akkor mi lesz a magyar többséggel?

Baldauf László ennek ellenére úgy látja, teljesülhet az a kormányzati szándék, hogy a kiskereskedelmi forgalom többségét magyar tulajdonú vállalkozások generálják. A céltól egyébként nem állunk messze: a Blokkk.com szakportál céges beszámolókon alapuló kalkulációja szerint az élelmiszerek piacán 46 százalékos a magyar bevétel aránya. Más kérdés, hogy ez 2013-ban még 50 százalékos volt, vagyis a diszkontok térnyerésével romlik a helyzet.

©

Mivel több mint 21 ezer kisebb-nagyobb élelmiszer jellegű vegyesboltról beszélünk, a mostani átvétel alig változtat ezen, van azonban még egy szempont, amely bonyolítja a helyzetet. Baldauf László ugyanis nem adja el az üzleteit, csupán bérbe adja a tulajdonában levő üzlethelyiségeket a boltra vágyó multiknak –

vagyis az is kérdés, ezek mostantól magyarnak számítanak vagy sem.

A forgalom ugyanis például a Lidlé, a bérleti díj azonban a CBA kasszáját hizlalja majd. (Nagyjából hasonló a dilemma, mint a Coca-Colánál, amelyről nemrég derítette ki a korábban a multik ellen ágálló Fazekas Sándor, hogy valójában magyar termék, hiszen itthon készül.)

Ennél érdekesebb lehet az, hogy a következő időszakban hogyan igyekszik majd a kormány biztosítani a magyar túlsúlyt. A sok elhalt próbálkozás mellett háttérbe szorult ugyan, de egy fontos előírás esetében sikerrel járt a kabinet. December közepén – éppen a CBA és a Lidl közötti megállapodás napján – jelentette be Lázár János, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a kereskedelmi törvény egy szigorú pontját, amelyet mindjárt alkalmazni is fognak. E szerint ha egy napi fogyasztási cikkeket árusító üzletlánc árbevétele meghaladja az évi százmilliárd forintot, az automatikusan piaci erőfölényt jelent. Ezt az összeghatárt pedig valamennyi multi lánc lazán átlépi.

©

A piaci erőfölény önmagában nem büntetendő, de az érintett üzletláncnak szigorú előírásokat kell betartani a beszállítókkal szemben. Például nem tarthat vissza árut, nem köthet ki előnytelen feltételeket, illetve – és ez már a vevőket is érinti – nem alkalmazhat túlzottan alacsony árakat, csak azért, hogy ezzel a versenytársakat lehagyja.

Színre lép Mészáros Lőrinc?

A lapunknak nyilatkozó szakértők azt mindenesetre nem tartják valószínűnek, hogy a következő fél évben – vagyis a választások és az új kormány megalakulása előtt – radikális változások történnének a kiskereskedelemben, legyen szó akár törvényi változásokról, akár átalakulásokról. Annál is inkább, mivel egy új magyar lánc kiépítéséhez iszonyatos tőkére lenne szükség, akárcsak ahhoz, hogy netán egy teljes, felfuttatott láncot vásároljon fel valaki. Ám ha ezt a pénzt mégis összeszedi egy magyar befektetői kör, aligha valószínű, hogy éppen a nem éppen hatékonyan működő hazai áruházláncokra csapna le.

Az sem elhanyagolható, hogy a diszkontcégeknek nem csak kisebb a munkaerőigényük, hanem könnyebben gazdálkodják ki a magasabb fizetéseket is, ami tovább növelheti versenyelőnyüket. Így pedig egy új lánc alapításánál logikusabb Baldauf László lépése, ami akár követőkre is találhat. És még jobban gyorsulhat a diszkontok térnyerése – csemegepulttal vagy anélkül.