A jegyértékesítő InterTicket lehet az egyik első hazai cég, amelyik a blokklánc technológiával (lásd Adatkezelés című keretes írásunkat) próbál hasznot termelni, hiszen a tervek szerint már az idén üzembe helyezi új rendszerének első elemeit. A módszerre már olyanok is felfigyeltek, akiket amúgy hidegen hagy az információtechnológia, hiszen a blokklánc első és máig legismertebb alkalmazása, a bitcoin – legalábbis árfolyamának januárban kezdődött lejtmenete előtt – mesés befektetésnek bizonyult.
Egy jegyértékesítési rendszerben a blokkláncos elszámolás akár az ügyvédi letéthez hasonló megoldást is magában foglalhat: a rendezvény szervezője látja ugyan a bevételeket, de a pénzt csak akkor szabadítja fel a rendszer, ha a teljesítés igazolható. A blokklánc további előnyei közé tartozik, hogy a jegyterjesztő számára könnyebb az elszámolás, a színházak, rendezvényszervezők pedig akár naponta megkaphatják a pénzüket, nem csak havonta.
Az InterTicket a budapesti Blockchain Competence Center (BCC) Kft. egyik alapítója (a másik a RowanHill technológiai tanácsadó cég). A BCC immár a kormánnyal közösen gondolkozik a blokklánc hazai hasznosításának lehetőségein, miután a Digitális jólét program (DJP) miniszterelnöki biztosa, Deutsch Tamás bejelentette, hogy a kormány 15 milliárdos keretösszeggel Digitális Jólét Pénzügyi Programot indít, amely mások mellett segíti a fintech (a pénzügyi alkalmazások) és a blokklánc technológiájával foglalkozó vállalkozásokat is. Az Európai Unió 2013 óta támogatja a blokklánc elterjesztését, és 2020-ig 340 millió eurót fordít erre, a támogatásra közvetlenül brüsszeli alapoknál lehet pályázni.
Bitcoint váltó üzlet Tel-Avivban. Praktikus vonások
AFP / Jack Guez
Meglehet, a technológia nemzetiesítése ezúttal is arról szól majd, hogy kormányhoz közeli vállalkozásokat hoznak helyzetbe zsíros megrendelésekkel, a dolognak azonban számos praktikus vonása is lehet. Például az ingatlanok adásvételénél. A felek olyan „okos” szerződéseket köthetnek majd egy internetes felületen, amelyek automatikusan valóra válnak, amint az előre rögzített, megmásíthatatlan feltételek teljesülnek. Mondjuk, ha a vevő fizetett, és a pénz megérkezett az eladó számlájára, a rendszer elindítja a változások bejegyzését a tulajdoni lapon. Hasonló technológia az autóvásárlásnál, a közszolgáltatásokban (villany, gáz) vagy a banki műveletekben is bevethető lesz – a kérdés csak az, hogy mikor.
„Az új technológiából az ügyfelek az égvilágon semmit sem érzékelnek. Nem kellenek hozzá sem új eszközök, sem új programok, csupán egy internetes oldalt kell majd megnyitni a számítógépen vagy a telefonon” – magyarázza Popovics László, az OTP Bank innovációs igazgatója. A blokklánc feltalálása a bitcoinhoz kötődik, olcsóbb, gyorsabb, megbízhatóbb és biztonságosabb, mint az egyéb elektronikus megoldások. A lényege az, hogy a 2009 óta létező bitcoinnal valaha végzett összes műveletet sorrendben, láncszerűen őrzi körülbelül 60 ezer számítógépen világszerte. Ha valaki valahol csalárd szándékkal belenyúl a rendszerbe, a program visszautasítja a próbálkozást. Érzékeli ugyanis, hogy van egy olyan számítógép, amelyen eltérő adatok lennének, mint a többin. A csaláshoz a gépek többségét meg kellene buherálni, ami szinte lehetetlen.
| Adatkezelés |
A bitcoin és hasonló digitális pénzek (kriptovaluták) mögötti számítógépes rendszer, a blokklánc másra is jó, például könyvelésre, „okos” szerződésekre, áruk útjának nyilvántartására. A megoldás alapja, hogy minden tranzakció (legyen szó pénz átutalásáról vagy egy konténer vámkezeléséről) ugyanabban az egyre hosszabb számítógépes adatbázisban sorakozik egymás után, láncszerűen. A hamisítás gyakorlatilag lehetetlen. A bankközi tranzakciók olcsóbbak és gyorsabbak lehetnek közös blokklánccal, így nem külön könyvelgetne mindegyik cég. A blokklánc többnyire olyasmire alkalmas, amire a számítástechnika eddig is képes lett volna, csak az új módszer biztonságosabb, hitelesebb, átláthatóbb, hatékonyabb. |
Csalni azért itt is lehet, ha mondjuk feltörik egy bitcoinnal üzletelő befektető számítógépét, és megszerzik azt a privát azonosítót, amellyel ő szentesíti a megbízásait. A rendszernek ugyanis gyenge pontja, hogy ez a bizonyos személyes azonosító nem változik műveletről műveletre. Volt már példa ilyen feltörésre – mondja Popovics, ezért aki kriptovalutával üzletel, annak nagyon kell vigyáznia a számítógépére. A rendszerbe amúgy bárki beléphet, bárki kipróbálhatja, de ha valamelyest szervezett körülmények között – a bitcointőzsdén – akar adni-venni, ezt online fényképes azonosítás előzi meg, hasonlóan ahhoz, ami egyes magyarországi bankoknál most indul.
Czeglédi Tamás, a Blockhaineum néven szereplő Blokklánc 2017 Kft. egyik alapítója „kellemes meglepetésnek” tartja, hogy a magyar kormány felismerte a módszer gazdasági jelentőségét. A hivatalos kormányzati cél nem kevesebb, mint hogy az ország regionális vezető szerepet játsszon e területen. „Az előttünk álló hónapokban a DJP keretében elkészül Magyarország fintech- és blockchainstratégiája”, amelynek elfogadása az év második felében várható – mondták a HVG érdeklődésére a DJP-nél, ahol azt is látják, hogy a technológia ellentmondásos. Jól használható a legkülönbözőbb tranzakciók azonosításához, ugyanakkor bizonyos felhasználási területek, például a kriptovaluták esetében komoly jogi és biztonsági kérdések is felmerülnek. Ezek jó része nem a technológiából, hanem annak felhasználásából fakad: például a kriptovaluta-ügyletek egy része bűnözői csoportokhoz köthető. A kriptovalutákkal kapcsolatban egyébként az MNB már kilencszer felhívta a figyelmet arra, hogy a befektetőket semmilyen jogszabály nem védi. Ennek ellenére a jegybanknál eddig egy károsult sem jelentkezett.
HVG
Benedek Péter, a BCC igazgatója szerint a mostanában létrejött blokklánccégek nagy többsége a bitcoin és más kriptovaluták kereskedelmére alakult; úgy tűnik, ez kecsegtet a leggyorsabb megtérüléssel. Egy kézen megszámolható, melyek azok a vállalkozások, amelyek – mint a BCC – a módszer nagyvállalati, közigazgatási alkalmazására készülnek. Az üzleti kilátásokat ő úgy értékeli, hogy ha egy blokklánccég egy éven belül önfenntartóvá válik, az már jó eredmény. Ha a kezdeti lelkesedés kitart, lehetséges, hogy három éven belül a magyar információtechnológiai piacnak már a 30 százaléka tartalmaz majd blokkláncelemeket.
Magyarok által alapított és működtetett, de a nemzetközi piacot megcélzó vállalkozás az Etheal, amely Magyarországon és Brazíliában blokkláncalapon (a doklist.com oldalon) szervezi orvosok és betegek egymásra találását és az elszámolásukat. A Te-Food élelmiszerek nyomon követésére alkalmazza a módszert, budapesti és vietnami központtal.
A valutára koncentráló új cégekre példa a Blockchain Solutions Zrt., amely az év közepén digitális váltók kibocsátására készül. A bitcoinéhoz „hasonló értéknövekedést érhetsz el” – ígérik tájékoztatójukban, amely a bitcoin december 20-ai 16 500 dolláros árfolyamára hivatkozik (cikkünk írásakor a kriptovaluta árfolyama 8000 dollár körül jár). Digitális váltójuk is részben a bitcoinhoz kapcsolódik. Nyilván a piac dönti majd el, mennyire sikeres a rendszer, amelynek működését egy kazahsztáni központtal és egy szingapúri bázissal rendelkező szervezet biztosítja, és ez az ígéretek szerint hamarosan egy londoni és egy tallinni központtal egészül ki. Kisebb cégeknek való lehetőség, hogy kisebb tranzakciók elszámolásait intézzék a bitcoinhoz kapcsolódó Lightning (villám) hálózaton. Magyar Gábor, a Blockchain Expert Zrt. igazgatója úgy tudja, néhány tucatnyi vállalkozó foglalkozik ilyennel Magyarországon; szerinte fél év múlva egy kisvállalkozó talán már meg is élhet ebből.
Ami a blokklánc közigazgatási alkalmazását illeti, az egyik lehetőség az ingatlan-nyilvántartás. A DJP-nél is úgy látják, hogy e technológiával lényegesen gyorsabban és biztonságosan, átlátható struktúrában működhetnek a köznyilvántartások. A Corvinus Egyetemen várhatóan már az idén kidolgozzák a használt autókhoz való nyilvántartást, amely kizárná a kilométerórák manipulálását. A budapesti Műegyetemen pedig azt tervezik, hogy blokkláncalapon kezelik a drága kiberfizikai eszközök bérlését.
„A blokklánc mostani életszakasza olyan, mint az internet kezdete: látjuk, hogy valami jelentős dolog készülődik, de még nem tudjuk, mire lesz jó” – vélekedett egy minapi nyilatkozatában David Moucheron, a K&H Bank vezérigazgatója. Popovics 3–5 évre teszi a technológia éles bevezetését a bankoknál. A potenciál azonban óriási – jegyzi meg Gáborjáni Szabó Ákos, a Gránit Bank it-ügyvezető igazgatója, aki szerint a következő évtizedekben a blokklánc az egyik legmeghatározóbb alaptechnológiává válhat; kezdetben a bankok közötti műveletekben, a nemzetközi átutalásokban vagy értékpapír-elszámolásokban terjedhet el. Világi Krisztián, a CIB szakértője ezt azzal toldja meg, hogy egy 12 bankot tömörítő nemzetközi konzorcium tagjaként már ki is próbálták a határokon átívelő devizaátutalásokat blokklánc technológiával. Bedő Iván,
GYENIS ÁGNES
