Idén év elején is csúcsra járt az infláció iránti érdeklődés (pontosabban az „infláció” kifejezés iránti érdeklődés) az internetes keresésekben. Az infláció majdnem akkora érdeklődést generált, mint 2023 elején – amikor a pénzromlás üteme a 26 százalékot közelítette.

A keresésekben megfigyelhető érdeklődés alátámasztja azt, amit mások mellett a jegybank szokott hangoztatni: a 2022-2023-as extrém magas infláció hosszú árnyékot vet. Bár a tény infláció moderálódott (most épp megugrott, de járt a jegybanki toleranciasávban, 4 százalék alatt is),

az inflációs várakozások magasan ragadtak, a háztartások és a vállalkozások érzékenyek az árváltozásokra.

Ez jelentkezik a keresésekben is, 2022 előtt az érdeklődés elhanyagolható volt az azóta láthatóhoz képest. Illetve az érdeklődés akkor is magas, amikor ezt se a tényadatok, se az előrejelzések nem indokolnák – tulajdonképpen ez a helyzet most, és még inkább ez volt 2024 elején.

Ilyen körülmények közt a gazdaságpolitika számára kiemelten fontos kellene, hogy legyen a kedélyek hűtése, avagy az „inflációs várakozások horgonyzása” – ahogy a jegybank szokta mondogatni. A kormány ugyanakkor ezzel ellentétesen viselkedik, indokolatlanul démonizálja az inflációt, bűnbakként mutatja fel a kiskereskedőket, az árréssapka bevezetésével pedig rosszabbnak mutatja fel a kilátásokat, mint amilyenek valójában.

Az internetes keresésekben

érdekes mintázat, hogy azok mindig az év első, második hetében tetőznek

– ez korábban is így volt, amikor az érdeklődés töredéke volt a mostaninak. Vélhetően a lakosságot azért az évnek ebben a szakában érdekli leginkább az infláció, mert sok árut és szolgáltatást ilyenkor áraznak át a vállalkozások. Az év vége és eleje a bértárgyalások időszaka, illetve a nyugdíjasokat is érdekelheti, mekkora emelésre számíthatnak (ezt a kormány az évre vonatkozó inflációs előrejelzése határozza meg).

Figyelünk, mire kíváncsiak olvasóink. Ez a tartalom a Google-lel fennálló fizetett partnerség része, amely a Google Trends népszerűsítését szolgálja.