Az érintett 19-29 évesek többsége (63 százalék) maximum hat hónapig tudná finanszírozni az életét bevétel nélkül – derül ki friss felmérésből.

A tavalyelőtti extrém infláció miatt sokan vészüzemmódra kapcsoltak – azaz számos háztartás kénytelen volt hozzányúlni a korábban felhalmozott tartalékaihoz –, ám a múlt év már kedvezőbben alakult, hiszen a lassuló infláció és az átlagfizetések emelkedése pozitív tartományba húzta a reálbéreket, így megindulhatott a tartalékok feltöltése.

A legfrissebb K&H ifjúsági index azt vizsgálta, hogy a 19-29 évesek – dolgozók, diákok és más inaktívak – közül mennyien rendelkeznek tartalékkal, annak mekkora az összege, valamint, hogy mennyi időre elég a megspórolt összeg.

Az eredmények felemásnak mondhatóak: a kutatás szerint sok fiatalnak egyáltalán nincs megtakarítása, arányuk 43 százalékot tett ki a múlt év utolsó negyedévében. Ezzel szemben 57 százalékuk rendelkezik megspórolt pénzzel, de ezen belül nagy a szórás: 17 százalékuk kevesebb mint 100 ezer forintról számolt be, 11 százalékuk 100-249 ezer forintról beszélt.

A fiatalok 23 százaléka tud felmutatni 500 ezer forintnál nagyobb összeget, míg 9 százalékuk nyilatkozott 2 millió forint feletti tételről.

Ha a számításba nulla forinttal belevesszük a félretett pénzzel nem rendelkezőket, akkor 669 ezer forintos átlagos megtakarítási összeget kapunk.

Ez hány hónapra elég?

A megtakarítások alakulása alapján nem meglepetés az, hogy sok fiatal viszonylag rövid ideig tudna megélni a megspórolt pénzből, ha esetleg nem lenne bevétele. A bank kutatása szerint jövedelem nélkül még a megtakarítással rendelkezők 34 százaléka is mindössze egy hónapig tudna megélni, 23 százalékuk maximum három hónappal számolhat, 17 százalékuknál ugyanez az időtáv legfeljebb hat hónap lehet – tehát a többség fél évnél tovább semmiképp sem tudna megélni bevétel hiányában.

A másik oldalt képviseli az a 10-10 százalék, akik legfeljebb 1 évig vagy több mint 1 évig tudnák finanszírozni az életüket.

360 forint pénz bankjegy készpénz

Túry Gergely

Ebből következik, hogy még a takarékoskodó fiataloknak is mindössze 37 százaléka „lát” három hónapnál távolabbra. Ez hibahatáron belüli emelkedést jelent a tavalyi harmadik negyedév 35 százalékhoz képest, jóval elmarad viszont a tavalyi második negyedévben mért 44 százalékos szinttől.

A felmérés több mint tízéves – 2012 végétől indult – történetében átlagosan a fiatalok valamivel több mint 34 százalékának volt három hónapnál nagyobb időtávra elegendő tartaléka. A csúcsérték 47 százalékos volt 2016 végén, a legalacsonyabb, 27 százalékos arány 2014 és 2021 elejét jellemezte.