Helyesbítés

A cikkhez tartozó összes táblázat megtekinthető a lapban. Sajnálatos módon azonban a 80. és a 82. oldalon található táblázatokban havi jövedelemként tüntettük fel a valójában éves jövedelmeket. Nálunk megnézheti a jó táblákat, kattintson! Az ország 15-15 "legfejlettebb" és "legfejletlenebb" települése A "leggazdagabb" és a "legszegényebb" lakosságú települések rangsora

A csípős hideg ellenére három fiatalember nyesegette az út szélén a bozótost közmunkában a máskor legfeljebb kutyaugatástól hangos Vekerden. Itt már ez is eseményszámba megy, mert - mint Juhász István polgármester a HVG-nek kifakadt - a szegény településen úgyszólván nincs más esemény az emberek életében, mint a Mónika-show a televízióban. Az ünnepi csinosítgatás közepette betoppant a Vekerddel szomszédos Zsákán működő Gondoskodás 2001 Kht. munkatársa is, hogy még karácsony előtt szétossza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott segélyhívó telefonokat a 171 lelkes település mintegy 50 házában.

A polgármester elkeseredettségének kétségkívül van alapja. A hivatalosan is csaknem 20 százalékos munkanélküliséggel sújtott településen a 170 lakosnak csaknem a fele 60 év feletti, rendszeres munkája pedig mindössze 20 főnek van. A rendszerváltás óta egyetlen új lakás sem épült Vekerden, nincs csatorna, és még a vezetékes víz is csak a lakosság felének adatik meg. Vekerd a kezdetektől rajta van azon a listán, amely - 1993-as első összeállítása óta - a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot legalább 75 százalékkal meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeket tartalmazza. "Hogy finoman fogalmazzak - értelmezi a lajstromot Juhász -, amelyik falu belekerül ebbe a körbe, biztos lehet benne, hogy pusztulóban van." A polgármester szerint a szegénységből az egyetlen lehetséges kiút, hogy olyan piaci rést találjanak, amelyben megvethetik a lábukat. Juhász úgy véli, ilyen lehetne az az akkumulátorfeldolgozó üzem, amely után - a 3 milliárd forintos beruházási érték ellenére - mások nem kapkodnak. A gondot csak az okozza, hogy a szomszédos Zsáka polgármestere nem ebben, hanem a turizmusban látja a térség jövőjét, s ezért a "magyar Verespatak" rémképével fenyegetőzik, sőt meg is fellebbezte az üzemre kiadott elsőfokú környezetvédelmi engedélyt. Egyelőre tehát bizonytalan, hogy a novemberi munkaerő-toborzáson Vekerdről jelentkező 25 dolgozónak valóban lesz-e állása.

Az azonban aligha véletlen, hogy az ország legszegényebb városa, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyecsed vezetői szintén hasonló iparban gondolkoznak. A megye 34 milliárd forintos összértékű szilárdhulladék-gazdálkodási programjának keretében az egyik feldolgozóüzemet az ecsedieknek szánják. Kovács Lajos polgármester széttárja karját, mondván, a szeméttelepeket bizony nem nagyon szeretik az emberek, de ő személyesen győződött meg arról, hogy a technológia környezetbarát, és abban bízik, hogy a szelektív hulladékgyűjtésre és -hasznosításra idővel némi ipar is települhet az egykor szebb időket megélt mezővárosba. Ahová azonban turistákat is várnának, mivel az Ecsedi-láp egy része, a 200 hektáros Csicsós-láp Nagyecsed tulajdonában van, itt a vizes élőhely helyreállításával lápi bemutatóhely kialakítását kezdték el.

Amennyire vonzó a hulladékgazdálkodási ipar a szegényebb települések számára, olyannyira szabadulnának tőle a gazdagabbak. Budaörs például éppen most keres - hirdetésben - új területet a város szemétszállító vállalkozásának, amely eddig értékes belterületen működött. Annyira értékesen, hogy éppen azon a parcellán akarják felépíteni a robbanásszerűen fejlődő város új uszoda- és sportközpontját. Persze az a település, ahol alig van munkanélküli, ahol az ezer lakosra jutó vállalkozások száma az országos átlag duplája, megengedheti magának ezt a luxust is. Budaörs mellett egyébként nyolc olyan település került be a 15 leggazdagabb közé, amely Budapest agglomerációjában található, és a többségük még a fővárost is lekörözi. Ez nem is csoda, hiszen az 1990-es évek óta tart a szuburbanizáció, amely jelen esetben úgy értendő, hogy a jómódú, középosztálybeli fiatalok kiköltöznek az agglomeráció felkapott településeire. Így aztán szaporodnak a főváros kedvezőtlen mutatói: Budapesten épp ezért negatív például az úgynevezett vándorlási egyenleg. De a fővárosban az országos átlagnál nagyobb az idősek aránya, az új lakásoké pedig jóval kevesebb a meglévő lakásállományhoz viszonyítva, mint a legtöbb környező településen.

© Fazekas István

Az elöregedő fővárossal szemben a Nagykovácsiból hat éve kivált Remeteszőlősön (HVG, 1999. november 13.) az alig félezer helybélinek mindössze 15 százaléka idősebb 60 évesnél, az országban itt a legalacsonyabb a munkanélküliség, és a település Telki mögött az előkelő második helyet érte el az egy főre jutó személyijövedelemadó-alap nagyságát tekintve is. Remeteszőlősön ez az összeg évi csaknem 1 millió forint, ami a hétszerese a vekerdiek adóalap-képező átlagos jövedelmének.

A Pest megyeieken kívül a tehetősek másik jellegzetes csoportjába azok a települések tartoznak, amelyek kedvező adottságaikkal vonzzák a turistákat, s például a Balatonnak vagy hévizeiknek köszönhetik sikerüket. Így lett Magyarország negyedik legfejlettebb városa Zalakaros. Az alig 2 ezer lakosú, inkább falusias jellegű, ámbár igencsak csinos városka egyidejűleg 6 ezer szállóvendéget képes fogadni, csak az idegenforgalomban 1500 munkahelyet tölthetnek be a helybéliek és a környező települések lakói. Vonzza is a betelepülőket a látványos fejlődés: 15 év alatt egyharmadával nőtt a lakosok és 42 százalékkal a lakások száma. Megállás azonban nincs, Szirtes Lajos polgármester a gyógyfürdő továbbfejlesztését, a beruházók pedig a meglévő 11 szálloda mellé újabbak építését tervezgetik.

Habár a Balaton népszerűsége visszaesett, Alsóörs mégiscsak a turizmusnak köszönheti elsőségét. Az ország Diósddal holtversenyben legfejlettebb falvának első embere, Hebling Zsolt a titok nyitját abban látja, hogy időben felismerték, a turisták odacsábítására költeni kell, ezért felújították a kemping vizesblokkját, ingyenessé tették a parkolást, folyamatosan szépítgetik a települést. Alsóörsön a félmilliárd forintos éves költségvetés egyötödét a turizmusból származó bevételek teszik ki, és az alig 1500 fős település önkormányzata fejlesztési hitelek felvételétől sem riad vissza. Alsóörs elindult a balatoni közmunkaprogram pályázatán is, ám hosszas keresés után a faluban végül csupán két regisztrált munkanélkülit találtak.

Mennyire örülnének az ország legnagyobb, 46 százalékos munkanélküliségével sújtott településén, a Baranya megyei Besencén, ha legalább még két embernek munkát találnának! Az ormánsági falu kőből és téglából készült gazdasági épületei valamikori jobb időket idéznek. Tóth László körjegyző szomorúan jegyzi meg, hogy a felerészben romák lakta település gazdag földjét idegen vállalkozók művelik meg, az a néhány helybéli pedig, aki talált magának munkát, Pécsre ingázik. Optimizmusa azonban töretlen, hiszen a szomszédos két faluval összefogva a 20-30 millió forintos éves költségvetésű települések az elmúlt egy évben együttesen csaknem 200 millió forint fejlesztési forráshoz jutottak: 78 millióból óvoda épül, 52 millióból a közös iskola tetőterét rendezték be könyvtárnak és számítógépes teremnek, 64 millió forintból pedig éppen mostanra készültek el a gázvezetékkel.

Az "elmaradott település" bélyege persze nem minden esetben jelent automatikus támogatást: Nagyecsed városa eddig sem csatornaépítésre, sem a 850 gyermeket oktató általános iskola felújítására nem kapott pénzt egyetlen pályázati forrásból sem.

SZABÓ YVETTE