Polgár és rendőr, két jóbarát?

Gyalogos járőröket állít szolgálatba a BRFK VIII. Kerületi Rendőr-főkapitánysága a józsefvárosi Magdolna-negyed területén. A munkaidőn túl szolgálatot teljesítő, úgynevezett „szomszédsági rendőrök” napi 12 órát töltenek majd az utcán. A járőrök elsődleges feladata az lesz, hogy jelenlétükkel javítsák a városrész közbiztonságát. Práger Ferenc rendőrezredes, a kerületi főkapitányság vezetője úgy fogalmazott, a közösségi rendőrök törekedni fognak arra, hogy jó kapcsolatot, alakítsanak ki a negyed lakóival, és segítsék őket a közbiztonsággal kapcsolatos kérdéseik és problémáik megoldásában.

Mintanegyed a nyolcker sűrűjében?

A VIII. kerület mintegy 5 százalékát adó Magdolna-negyedben él a lakosság 15 százaléka, a negyedre átfogóan jellemző a leromlott fizikai környezet, a társadalmi és gazdasági elmaradottság, a munkanélküliség magas, az iskolázottságot tekintve nagy a lemaradás, Józsefváros hátrányos helyzetű családjainak jelentős hányada ide koncentrálódik, minden 1000 emberből 70 segélyezett. A Magdolna-negyedben indult komplex szociális város-rehabilitációs program célja, hogy megállítsa a terület egyre súlyosbodó társadalmi leszakadását, és megakadályozza, hogy egyfajta szegény-etnikai gettó alakuljon ki – olvasható a programot vezető Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. honlapján. A távlati, ám annál inkább sürgető cél az, hogy a helyiek bevonásával, közösségi párbeszéddel egy biztonságos, élhető lakóhely szülessen. Ebbe az elképzelésbe illeszkedik a közösségi rendőr „intézménye” is. A Józsefvárosi Önkormányzat által támogatott Magdolna-negyed programot európai uniós pályázaton nyert pénzből finanszírozzák, így mintegy kétmilliárd forint áll rendelkezésre.

A szomszédsági vagy közösségi rendőri modellek kiindulópontja, hogy a szolgáltatóként működő rendőrség és az ügyfeleknek tekintett állampolgárok között párbeszéd és bizalmon alapuló együttműködés alakuljon ki. Célja pedig az, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos problémákat helyi szinten, a lakosság részvételével határozzák meg és kezeljék. A kooperáció alapfeltétele, hogy a rendőr jól ismerje a helyi viszonyokat, a városrész sajátos mikrokultúráját. 

Csécsei Béla polgármester szerint Józsefváros „nem egy egyszerű világ”, mint mondta, náluk „egy időben van jelen a menny és a pokol”, a kerületben idén már most 600 bűncselekményt tartanak nyilván, melynek nagy része erőszakos cselekmény, 22 rablás mellett 200-nál is több a lopások és a kifosztások száma. A Népszínház utca – Teleki tér – Fiumei út – Baross utca – Koszorú utca – Mátyás tér – Nagyfuvaros utca által határolt Magdolna-negyed pedig különös érintett.

A programban résztvevő rendőrök kommunikációs és konfliktuskezelő tréningen vettek részt, ahol többek között pszichológus segítette őket. Dr. Molnár Katalin, a Rendőrtiszti Főiskola docense, s egyben a képzés vezetője úgy véli, a program jövőbeni sikere elsősorban szemléletváltozást kíván. A bizalom kialakítása a járőröktől és a lakosoktól is nyitottságot igényel, ami a bűncselekmények által terhelt Magdolna-negyedben különösen nagy kihívás. Ezért tekinthető a felkészítés legfontosabb elemének a kommunikációs képzés.

A „szomszédsági” rendőr program megvalósítói angol és holland minták alapján alakították ki koncepciójukat a Magdolna negyed adottságainak figyelembevételével. Molnár Katalin a hvg.hu-nak hangsúlyozta, hogy pusztán attól, hogy egy modell nyugaton eredményes, még nem feltétlen kecsegtet itthon is sikerrel. Mint mondta, kulcsfontosságú szerepe van annak, hogy a módszert a célterület igényeihez, adottságaihoz és körülményeihez igazítsák. Magyarországon csak néhány településen, köztük Pécsen és Dunakeszin próbálkoztak a modell alkalmazásával.