Új alkotmány: történelmi? illegitim?

A harmadik köztársaság megmaradt, a kormányzat ellensúlyai meggyengültek – írja az új alkotmány kapcsán a csütörtökön megjelenő HVG.

  • HVG HVG
Új alkotmány: történelmi? illegitim?

A nagyrészt változatlan közjogi szerkezetet új ideológiai térbe helyezi át 2012. január 1-jétől az új alaptörvény. A középkori magyar állam hatalmi jelvényének, a Szent Koronának a közjogi aktualizálását, a kereszténység többszöri emlegetését, a királyság államformájához kötődő történeti alkotmány jogfolytonosságának a deklarálását kifejezett idegenkedéssel figyelte az utóbbi hónapokban a közvélemény nem jelentéktelen része.

Az ideológiai premisszák kijelölésének a joga általában persze az alkotmányozó többséggel bíró politikai erőket illeti meg. Így volt ez már akkor is, amikor például a kilencvenes évek derekán a kereszténydemokraták a „szeretet, türelem, megértés, szolidaritás” felebaráti erényeit javasolták belefoglalni az akkor készülő alaptörvénybe, a parlamenti darálóból azonban végül az éppen aktuális többség ízlésének megfelelően, a nagy francia forradalom jelszavai – szabadság, egyenlőség, testvériség – jöttek ki. Most a köztársaság mint államforma jelentősége látszik retorikai értelemben határozottan háttérbe szorulni. Az új alaptörvény e kifejezést egyetlen egy helyen használja csupán, miközben a hatályos alkotmányban – elsősorban a törvény alanya, a Magyar Köztársaság révén – nem kevesebb mint 96 esetben szerepel ez a fogalom.

Az elemzés a HVG Társadalom rovatában található.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.