Szakszervezetek: egyre romlik a munkavállalók helyzete

Az idei május 1-je az együtt ünneplő négy szakszervezeti konföderáció szerint nem olyan lesz, mint tavaly, mert hónapról hónapra romlik a munkavállalók helyzete, a kormány pedig hetente újabb intézkedéseket jelent be - erről az MSZOSZ, a SZEF, az ÉSZT és az ASZSZ vezetői beszéltek pénteki sajtótájékoztatójukon.

Pataki Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke elmondta: a szervezett dolgozók, munkások 1890 óta a Városligetben jönnek össze, ezt a hagyományt az idén sem akarják megszakítani, és május 1-jét "makacsul" a munka ünnepének tartják, még ha ezt sokan sokféleképpen próbálják is átírni. Május 1-jének ugyanakkor a majális jelleg mellett mindig van aktuális üzenete is - tette hozzá.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: még veszélyesebb a helyzet, mint korábban gondolták. Az új alkotmány szerint az a veszély fenyeget, hogy a több mint húsz éve kialakított magyarországi párbeszéd többé nem lesz kötelezettség. Lehet, hogy a kormány már a közeljövőben hozhat olyan döntést, amely a nem működő, de törvényekben előírt érdekegyeztetést megszüntetné - mondta. Ez nagyon nagy veszély, mert ha nincs csatorna arra, hogy értelmes párbeszéd folyjon, akkor marad az "erőből történő konfliktus", és senkinek ne legyen kétsége, hogy a magyar szakszervezeteket nem lehet leírni - fogalmazott, emlékeztetve arra, hogy április 9-én 50 ezren vettek részt a szakszervezeti demonstráción.

Szakszervezeti demonstráció áprilisban Fotó: MTI - Mohai Balázs

Lázár András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke ugyancsak hangsúlyozta, hogy a dolgozók nem örülhetnek felhőtlenül, a tervezett kormányintézkedések miatt árnyék vetül az ünnepre. A szakszervezeteknek el kell gondolkodniuk azon, miképpen tudják a tagságot mobilizálni, hogy együttműködve a többi szakszervezettel féken tudják tartani a kormányzati elképzeléseket - mondta.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke szerint nemcsak arról van szó, hogy "megnyomorítják a munkavállalókat", évtizedek alatt kialakult jogokat vesznek el, növelik a munkaidőt, csökkentik a munkabéreket és adóval sújtják az alacsony béreket. A nagy megszorításokkal intézményeket is tönkre tesznek - mondta. Hozzátette, hogy az egyetemi férőhelyek szűkítése ellen ugyancsak tiltakozni kell.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) elnöke elmondta: az április 9-i tüntetést figyelmeztetésnek szánták a kormány számára. A kormány mostani intézkedési tervei Borsik János szerint "elképesztőek." Megfogalmazása szerint a kormány több intézkedésével - a próbaidő meghosszabbítása, a túlóra nem pénzbeni kiváltása, a szabadság elaprózása, az 5,5 napos munkahét bevezetése - "embertelen módon, a munkavállalókat megalázó eszközökkel" oldja meg a valósnak vélt problémákat. Úgy vélte, ha a munka világát szabályozó törvényeken keresztülviszik, amit eddig a sajtóban közzétettek, akkor a kormány elköveti az eredendő bűnt, odadobja a magyar munkavállalókat elsősorban a nagyvállalkozóknak, amelyek némelyike már üdvözölte is ezeket a törekvéseket. Ez olyan mértékű ballépése a kormánynak, aminek súlyos következményei lehetnek - figyelmeztetett.

Rendvédelmi dolgozók szakszervezeteinek demonstrációja áprilisban - Nagyítás-fotógaléria Fotó: Stiller Ákos

Hozzátette: eddig rengeteg törvénysértő foglalkoztatás volt Magyarországon, sok probléma volt a pihenőidő és a szabadság kiadásával, a túlmunka kifizetésével, amit a kormány most legalizálni akar. "Szégyellnivaló, amit a kormány ebben a dologban tervez" - jelentette ki.

Az ASZSZ azt javasolja a kormánynak, hogy tárgyaljon az autonóm szociális párbeszéd keretében, "ne ígérgessen, hanem teljesítsen, és mondjon igazat" - közölte Borsik János. "Ha a kormány továbbra sem kíván tárgyalni, és gyakorolja azokat a túlhatalmi technikákat, amit a munka világában eddig is tapasztaltunk, akkor ez konfliktusokhoz fog vezetni országos és helyi szinten is" - mondta.