A Fidesznek címzett kritikái miatt váltják le Orbánék a főbírót

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Orbán Viktor; Fidesz; OIT; Legfelsőbb Bíróság elnöke; Baka András; Áder János; LB; Országos Igazságszolgáltatási Tanács; igazságszolgáltatási reform; Kúria; Handó Tünde; Országos Bírói Hivatal;

Eldőlt a legfőbb bíró sorsa: a Fidesz által korábban még támogatott Baka András négy évvel mandátumának lejárta előtt, januári hatállyal távozik hivatalából – ezt az új alkotmány átmeneti rendelkezései véglegesítik. A kormánypártok hónapokig lebegtették a döntést, amit végül a Fideszben túlzónak vélt kritikus megjegyzései miatt hoztak meg. A főbíró az igazságszolgáltatáson belül is elszigetelődött.

„A javaslat (…) a Kúria feladatainak 2012. január 1-től történő folyamatos ellátása és a gördülékeny átmenet érdekében rendelkezik arról, hogy az Országgyűlésnek a Kúria 2012. január 1-én hivatalba lépő elnökét 2011. december 31-ig az Alaptörvényben foglalt szabályok szerint meg kell választania” – ezzel indokolta azt az alkotmánymódosító indítványát Gulyás Gergely fideszes képviselő, amely lehetővé teszi Baka András főbíró leváltását és az új bírósági vezető kinevezését.

A két évvel ezelőtt hat évre megválasztott Baka idő előtti menesztése vagy maradása a januárban hatályba lépő új alkotmány áprilisi elfogadása óta kérdéses. Az alaptörvény a Legfelsőbb Bíróságot (LB) – az 1949-ben megszűnt elnevezést felelevenítve – Kúriává nevezete át, megnyitva a lehetőséget a bírósági intézményrendszer átalakítása, és az LB-elnök leváltása előtt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) októberben nyilvánosságra hozta, majd a parlament elé terjesztette a bírósági igazgatást átformáló törvénytervezetét, amely januári hatállyal megszünteti az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT), melyet szintén a legfelsőbb bíró elnököl – ezzel teljesen átalakítva a Baka mögötti szervezetet, a főbíró funkcióját.

Bár Baka menesztését az új alaptörvényhez készült, a két kormánypárt frakcióvezetői által beterjesztett átmeneti rendelkezések mondanák ki (a parlament még nem szavazta meg a vasárnap beterjesztett tervezetet), a leváltás és az új vezető megválasztásának menetrendjét Gulyás Gergely alkotmánymódosító indítványa szabná meg. Az alaptörvény megszövegezésében részt vett képviselő előterjesztése azért meglepő, mert a fideszes szakpolitikus április 14-én az InfoRádióban még azt hangoztatta, hogy az új elnevezésű bírósági testületet is Baka András fogja vezetni. Gulyás úgy módosítaná a másfél hónapon belül hatályát vesztő alkotmányt, hogy egy még hatályba nem lépett törvényre, az új alaptörvényre hivatkozik. (A tervezet benyújtóját a cikkünk megjelenéséig nem értük utol.)

Orbán dönthetett a főbíró sorsáról

Két évvel ezelőtt a Fidesz által is megszavazott főbíró leváltását a párt legfelsőbb szintjén döntötték el – mondták a hvg.hu-nak kormányzati és fideszes források. Információink szerint még csak nem is a bírósági reform kidolgozásával megbízott európai parlamenti képviselő, Áder János hozta meg a végső döntést, az utolsó szó a pártelnök-miniszterelnöké volt. Bár az átmeneti rendelkezések nem zárják ki, hogy az államfő újrajelölje Bakát, a Fideszben kizártnak tartják a főbíró újrázását.

Baka András - idő előtt mennie kell

Fotó:

„A nyáron még billegett a dolog. Még az augusztusi alkotmánybírósági indítványa sem ütötte ki a biztosítékot, csak az igazságszolgáltatási törvénycsomag ellen indított nyilatkozatfolyama tette be a kaput” – mondta egy neve elhallgatását kérő, befolyásos kormányzati politikus, hogyan billent a Baka megtartását és menesztését szorgalmazók közötti erőegyensúly. Pedig a kormányzati ciklus elején a főbíró jó viszonyt ápolt az új kabinettel: a KIM Baka reformprogramjának több elemét is belefoglalta abba az ítélkezés gyorsítását célzó törvénycsomagba, mely idén márciusban az OIT-elnök kinevezési jogkörének bővítésével lépett hatályba.

Fideszes források szerint Baka akkor haragította magára a kormánypárti jogász-szakpolitikusok egy részét, amikor a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre csökkentése ellen tiltakozva – több bírósági vezetővel együtt – április 15-én aláírta az Európai Unió nyilvánosságához címzett levelet, mely „a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétesnek” nevezte a nagyobbik kormánypárt törvénytervezetét.

Túl kritikus volt

„Lehet bírálni a Fidesz terveit, de aki a legitim parlament döntéseit nemzetközi fórumokon antidemokratikusnak bélyegzi, az nincs tisztában azzal, hogy mire ugranak ebben a pártban. Ez egyértelmű politikai nyilatkozat volt” – fogalmazott a nagyobbik kormánypárt egyik képviselője, hogyan változott a főbíróhoz való hozzáállás.

Baka 2009-es megválasztásakor a parlamentben - nem jött be a Sólyom-terv

Fotó:

Bár a kormánypártok és a kabinet a bírósági szervezet mellett az ombudsmani és az ügyészségi intézményrendszert is átalakította, csak Bakának és az adatvédelmi biztosnak kell távoznia mandátumának lejárta előtt. Jóri András – akinek ombudsmani posztja januártól megszűnik, a feladatot egy adatvédelmi hatóság látja el (élén Orbán Viktor személyes jelöltjével, Péterfalvi Attilával, akinek adatvédelmi tevékenységét ellentmondásosan ítéli meg a szakma) – szintén bírálta a kabinetet, amikor idén júniusban követelte a kormány által szervezett Szociális Konzultáció 2011 kérdőívein szereplő személyes adatok törlését. Mivel ennek az illetékes kormányszerv nem tett eleget, Jóri hatósági eljárást indított ellene.

Baka az utóbbi hónapokban több alkalommal konfrontálódott a kormánnyal és az általa bírált törvénytervezeteket beterjesztő Fidesszel. Élesen kritizálta a fideszes Balsai István benyújtotta, a 2006-os őszi zavargások után született ítéleteket visszamenőlegesen felülbíráló semmiségi törvényt, mert szerinte ezzel a parlament beavatkozott a független bíróságok munkájába. Elégedetlen volt az alaptörvénnyel, mert szerinte miközben az ügyészség függetlenségét növeli az új alkotmány, „a bíróságokat kisebb önállóság illeti meg az ügyei menedzselésében és a személyek kinevezésében”. Az EU közvéleményéhez címzett kiáltvány mellett Orbán Viktorhoz fordult nyílt levélben, hogy a miniszterelnök állítsa le a nyugdíjkorhatár csökkentését, mert a tapasztalt bírók nyugállományba küldése hátráltatja a bíróságok működését.

Augusztusban az Alkotmánybírósághoz fordult, tiltakozva a büntetőeljárás átszabása miatt, mely lehetővé tette, hogy a kiemelt ügyekben az ügyész döntse el, melyik bíróságon akarja tárgyalni az ügyet. Végül élesen bírálta az OIT megszűnését kimondó törvényt, mert szerinte az igazgatással foglalkozó új bírói hivatal túl nagy és ellenőrizhetetlen hatalmat kap, az átszervezés nem fogja felgyorsítani az ítélkezést.

Két tűz között

Míg „az Alkotmánybíróság, az ügyészség vagy maga készítette, vagy részt vehetett a rá vonatkozó tervezet kidolgozásában, a bírósági törvényjavaslatok előkészítésénél sem az OIT-ot, sem az elnökét nem kereste meg senki” – mondta Baka a hvg.hu-nak október végén adott interjújában, hogyan mellőzték az igazságszolgáltatás fő szerveit a törvény kidolgozásakor. „Semmiféle konstruktivitást nem mutatott, miért is vontuk volna be” – mondta a Fidesz egyik szakpolitikusa, miért nem vették igénybe az OIT vagy a főbíró segítségét, miközben a Magyar Bírói Egyesület tanácsait meghallgatták.

Gulyás Gergely - a váltás előkészítője

Fotó:

Miközben a főbíró több alkalommal konfrontálódott a kormánnyal – mely végül a menesztéséhez vezetett – egyes bírók sem voltak elégedettek a tevékenységével. A Fővárosi Bíróság április 18-i összbírói értekezletén lemondásra szólították fel Bakát: a tanácskozáson megfogalmazott kritikák szerint a bírák nyugdíjkorhatár-csökkentése és a bírói ítéleteket felfüggesztő semmisségi törvény esetén is azt várta az elnöktől, hogy erélyesebben álljon ki mellettük a kormánnyal szemben.

Baka egyébként már a megválasztásakor két tűz közé került. Amikor a korábbi államfő, Sólyom László 2008-ban először jelölte a posztra, a zömében megyei bírósági vezetőkből álló OIT nem támogatta a megválasztását – a parlament le is szavazta. A bírók egy része attól tartott, hogy a kívülről – a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságról – hazatért Baka radikális változtatásokra készül.

Több bírósági forrás egybehangzó véleménye szerint a főbírónak máig nem sikerült megnyernie a bírák bizalmát. Az egyik vidéki bíróság vezető beosztású munkatársa szerint Baka túlzottan elitista, nem tud feloldódni, a bírák még mindig kívülállónak tekintik – ami szerinte megkönnyíti elmozdítását, a bírói társadalom nem áll ki mellette.

Máig tisztázatlan, hogy a második jelölésekor melyik párt – a Fidesz vagy az MSZP – szegte meg az ígéretét: az első szavazáson ugyanis Baka nem kapta meg a szükséges kétharmadot. Végül a szocialisták azzal fenyegetőztek, a képviselőik úgy szavaznak majd, hogy az felismerhető legyen, így kiderülhetett volna, ki voksol nemmel. Bár az MSZP blöffölt, második nekifutásra összejött a szükséges számú szavazat. Fideszes források szerint Baka már ekkor sem élvezte a párt vezetőségének teljes körű támogatását, igaz, azt is állítják, hogy az akkor ellenzékben lévő párt már az első körben támogatta a főbírójelöltet.

Jelöltből nincs hiány

Bár a régi és az új alkotmány szerint is a köztársasági elnök jelöli az LB-Kúria elnökét, a Fideszben nem számítanak arra, hogy Schmitt Pál Sólyom Lászlóhoz hasonlóan fog eljárni. Azaz biztosra veszik, hogy az államfő eleve olyan bírát jelöl majd, akit a Fideszből javasolnak neki.

Míg kormányzati forrásaink szerint az új bírói hivatal elnöke „már megvan”, a Kúria majdani elnökéről még nem született döntés. (Több forrás is megerősítette a HVG korábbi értesülését, mely szerint a hivatal élére a Fővárosi Munkaügyi Bíróság vezetőjét, Szájer József feleségét, Handó Tündét jelöli majd Schmitt.) Információink szerint a Fideszben Bakánál fiatalabb, agilisabb személyt keresnek.

Állítólag korábban esélyes jelöltnek számított az LB bírája, Patyi András, ám ő kedden az új közszolgálati egyetem élére került rektorként. Szinte kizártnak tarják a nagyobbik kormánypártban, hogy Sólyom korábbi főbírójelöltje, Havasiné Orbán Mária – a Fidesz volt szóvivőjének, Havasi Bertalannak a nagynénje – legyen az új főbíró, mert úgy vélik, ő 2009-ben megválasztásakor Baka fő támogatója volt. Bírósági források szerint felmerült az LB-n közigazgatási bíróként dolgozó Darák Péter neve is, ám fideszes források szerint több vidéki ítélőtáblán dolgozó bíró neve is szóba került a párton belüli informális egyeztetéseken.

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X