szerző:
hvg.hu

Csődöt mondott a bíróságok önkormányzatiságát megteremtő 1997-es igazságszolgáltatási reform, ezért az igazságügyi minisztérium egy teljesen új, erőteljesen központosított rendszert javasol – indokolja a szaktárca a ma nyilvánosságra hozott törvénytervezetét. A javaslat szinte minden lényeges jogkört elvon a legfőbb bírótól, megszünteti az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot és helyébe egy központi hivatalt hoz létre, amely januártól az összes kinevezési, szervezési, irányítási jogkört átveszi.

„Az állampolgárok úgy látják, hogy nem kellőképpen hatékony az igazságszolgáltatás, elhúzódnak a perek, súlyos anyagi gondokkal küzdenek a bíróságok, továbbá a bíráskodás egységessége is kívánnivalót hagy maga után. Egyértelmű társadalmi elvárás, hogy olyan bírósági igazgatási és szervezetrendszer kerüljön kialakításra, amely megteremti az alapját az időszerűbb ítélkezésnek” – olvasható a kormany.hu-n, milyen szempontok alapján dolgozta ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a bírósági rendszer teljes átalakítását célzó két törvénytervezet.

A tervezet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) – amely jelenleg a bírói önkormányzatiság fő igazgatási szerve – megszüntetését javasolja. A részben választott tagokból álló testület helyébe az Országos Bírói Hivatal (OBH) kerül, amelynek elnökét kilenc évre a parlament választja a köztársasági elnök javaslata alapján. A KIM javaslata szerint ez a hivatal intézi majd a bíróságok adminisztrációját. Januártól a Legfelsőbb Bíróság elnöke (LB) – aki jelenleg az OIT elnöke is – már nem szólhat bele a kinevezésekbe, a Kúriává átnevezett törvényszék vezetője kizárólag ítélkezési-szakmai kérdésekkel foglalkozhat majd.

A kormány honlapján szerdán nyilvánosságra hozott javaslatban a KIM felhívja a figyelmet arra, hogy az előterjesztés még nem végleges, ezért nem tekinthető a kabinet álláspontjának, mert a minisztérium tervezetét még nem fogadta el, ráadásul a szöveg a parlamenti vita alatt is módosulhat.

Önkormányzat helyett hivatal

A tervezet előszava szerint a bírósági rendszer önkormányzatiságát kialakító – az igazságügyi minisztérium fennhatóságát megszüntető – 1997-es reform csődöt mondott, ezért egy olyan igazgatási rendszert akar kialakítani a kormány, amely alkalmas „a problémák időben történő felismerésére, a gyors döntéshozatalra és a döntések következetes végrehajtására”, a túl nagy ügyhátralék ledolgozására.

Ki tartja majd kézben a bíróságok igazgatását?
©

Ezért a legfőbb bíró eddigi igazgatási jogköre megszűnik az OIT-tal együtt, "cserébe" viszont a Kúria megkapja az önkormányzati rendeletalkotás kontrollját, ami eddig az Alkotmánybíróság (Ab) feladata volt.

Az OIT helyébe az Országos Bírói Hivatal és az azt ellenőrző Országos Bíró Tanács lép. Az OBH vezetőjét kilenc évre a parlament választja majd kétharmados többséggel a köztársasági elnök javaslata alapján. (Korábban olyan találgatások jelentek meg, hogy a posztot Áder János kaphatja meg, de ő ezt cáfolta. A HVG szeptember elején arról írt, hogy az OBH élére Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő felesége, Handó Tünde, Fővárosi Munkaügyi Bíróság jelenlegi elnöke kerülhet.) A tervezet szerint az OBH első elnökét december 31-ig kell megválasztania a parlamentnek, az államfőnek pedig december 10-ig meg kell neveznie a jelöltjét.

A KIM tervezete szerint az OBH elnöke dönt majd a bírósági vezetők kinevezéséről, a létszámgazdálkodásról, a bíróság költségvetéséről és belső szabályzatalkotásáról. Az ő munkáját a Tanács fogja ellenőrizni, tagjait a bírók maguk közül választhatják. Ez a testület készíti majd elő az álláspályázatokat, melyekről az OBH elnöke hozza meg a végső döntést.

Felpörgetett személycserék

Már az új hivatal vezetője nevezheti ki azt a 274 bírót, akiknek a 2012 végéig nyugállományba vonulókat kell pótolniuk, miután a parlament a tavaszi szenzonban úgy döntött, a bírók nyugdíjkorhatárát leszállítja 70 évről 62-re. A változás miatt több vezető poszt is megüresedik: hat megyei és három táblabíróság elnökének kell távoznia. Az OBH elnöki posztját januárban elfoglaló bíró első körben arról a 132 állásról dönt, amit a nyugdíjkorhatár leszállítása miatt már idén novemberben meghirdettek.

 

Az állásokat a kinevezésekre vonatkozó új szabályok miatt csak 6-8 hónap alatt lehet betölteni, a személyi változások miatt pedig rengeteg ügyet másra kell átszignálni – Fővárosi Bíróságon és a Pest Megyei Bíróságon 14 ezer, míg országosan 30 ezer ügyet érintene. Mindez lelassíthatja az eljárásokat. Ráadásul a bírói kart csak a szervezeten belülről lehet feltölteni, emiatt csökken majd a szabálysértési és a nemperes ügyekben eljáró bírósági titkárok száma is.

A bíróságokat irányító hivatalvezető 2012 januárja és márciusa között - a kinevezések időszakában - lényegében kontroll nélkül fog tevékenykedni: míg az OBH elnöke már január 1-én elfoglalhatja posztját, az őt ellenőrző OBT első ülését a tervezet átmeneti rendelkezései szerint márciusban fogja megtartani.

Központosított igazgatás

Szintén az új bírói hivatal vezetője gondoskodik majd az ítélkezés felgyorsításáról is. A tervezet szerint amennyiben az illetékes bíróság túlzottan leterhelt, a hivatalvezető dönthet arról, hogy egy másik bíróságra helyezi át az adott ügyet vagy ügyeket.

Egy, a parlament által tavaly júniusban elfogadott törvény szerint a kiemelt ügyekben a legfőbb ügyész döntheti el, melyik bíróságon induljon a per – ezt viszont augusztus végén Baka András LB-elnök az Alkotmánybíróságon megtámadta. A KIM tervezete szerint a jövőben a legfőbb ügyész ugyan indítványozhatja, hogy melyik bíróságon folyjék a per, de a döntés az OBH elnökéé. Viszont minden olyan büntetőügyben, amelynek áthelyezését nem a főügyész kéri, a hivatalvezetőnek ki kell kérnie a legfőbb ügyész véleményét. Ha az OBH elnöke úgy dönt, akkor a kiemelt ügyeket az adott bíróság soron kívül kell majd tárgyalja.

A költségvetési kialakításában is jelentős szerepe lesz a hivatalvezetőnek, ő állíthatja össze a Kúria büdzséjét, igaz, ebben ki kell kérnie a legfőbb bíró véleményét. Ő szabja meg a bíróságok létszámát is, ebben figyelembe kell vennie, hogy az adott törvényszék mennyire leterhelt. Ugyanakkor a kinevezések mellett az új hivatal vezetője felügyeli a bírók képzését, meghatározza az ítélőtáblák működési szabályzatait is.

Az OBH-t egy másik testület, az Országos Bírói Tanács (OBT) fogja ellenőrizni, melynek a Kúria elnöke is tagja lesz. Az OBT 14 tagját a bírák maguk közül választják, az elnöki tisztséget a tagok félévenként egymást váltva viselik. Az OBT évente minimum négyszer fog ülésezni, de a tervezet szerint bármikor összehívható, ha a tagok harmada ezt kéri.

A főbíró megnyirbált jogkörei

A Legfelsőbb Bíróságot januárban – az új alaptörvény előírásainak megfelelően – Kúriává nevezik át, elnökét továbbra is az Országgyűlés választja legkevesebb kétharmados többséggel, és az új alaptörvény szerint az államfő jelöli.

Baka András - januártól Kúria-elnök lehet
©

A mostani törvénytervezet nem tartalmaz külön előírást a megválasztás módjára, de ebből nem következik, hogy a képviselők felének támogatása is elegendő lesz. Valószínűleg a kodifikátorok úgy gondolták, a szabályozást az új alaptörvény megnyugtatóan rendezi.

A tervezet átmeneti rendelkezései nem tesznek említést a Kúria elnökének esetleges leváltásáról, így várhatóan Baka András kitöltheti majd mandátumát. Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012. január 1-je előtt kinevezett bírósági vezetők a megbízatásuk végéig maradhatnak a posztjukon, ám a törvénytervezet a vezetők felsorolásánál nem említi a Kúria elnökét.  

A jövőben a Kúria veszi át az Alkotmánybíróságtól az önkormányzati rendelkezések törvényességi kontrollját, amit korábban az Ab többször szorgalmazott arra hivatkozva, hogy túl sok ilyen ügyet kap, ami leterheli az alkotmányőröket. Ezek elbírálására a Kúrián belül egy háromtagú bírói tanács alakul.

A második Orbán-kormány korábban már módosította egyszer a bíróságokra vonatkozó törvényeket. A KIM javaslata alapján a parlament tavaly év végén fogadta el azt a kormányzati kommunikációban „gyorsító csomagnak” nevezett törvényt, amely márciustól a kinevezési jogkörök többségét az OIT-tól a legfőbb bíróhoz csoportosította át. Ha a KIM szerdán nyilvánosságra hozott tervezetét a parlament megszavazza, akkor ez gyorsító csomag kevesebb mint egy évig marad hatályban.

Baka András korábban többször bírálta az OIT megszüntetését. A legfőbb bíró arra hivatkozott, hogy a márciusban hatályba lépett csomag felgyorsította a döntéshozatalt, meg kéne adni a lehetőséget a Tanácsnak, hogy bizonyítsa létjogosultságát, hogy képes az önkormányzatiságot megőrizve teljesíteni a küldetését. Az LB és az OIT szóvivője, Szűcs Péter júliusban azt mondta, a bíróságokat a kormány nem vonta be a reform előkészítésébe, a véleményüket nem kérték ki.

A nehézkesen működő, havonta egyszer ülésező OIT működését korábban számos kritika érte. Így a különböző kutatásokban, vizsgálatokban felvetődött, hogy a bírák lényegében önmagukat ellenőrizték, a pályáztatást sokszor bírói dinasztiák sajátították ki, a bírók továbbképzése rossz volt. 2008-ban például a HVG számos anomáliát tárt tárt fel a Komárom-Esztergom megyei bíróságnál: a cikk eltűnt aktákról, pénzügyi szabálytalanságokról, az eljárás közben százával elévült bűncselekményekről számolt be.

Maradnak a táblák

A tervezet szerint a bírósági szervezet továbbra is négyszintű lesz, azaz a korábban kiszivárgott információkkal ellentétben a kormány nem tervezi a Medgyessy-kormány idején létrehozott táblabíróságok megszüntetését. Ugyanakkor a városi bíróságot járási bírósággá, a megyeieket törvényszékekké nevezné át a tervezet.

Átszervezik a bíróságokat
©

A kormány lemondott arról a korábbi tervéről is, hogy különálló közigazgatási bíróságot hozzon létre. Ezek a bíróságokat a szervezeten belül a járásbíróságok mellett jönnek létre, és hozzájuk tartozik majd a munkaügyi kérdések kezelése is. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok elsőfokú bíróságok lesznek, a döntéseikkel szemben a törvényszékekhez lehet majd fellebbezni.

Baka András februárban a Hírszerzőnek adott interjújában azt mondta, a különálló közigazgatási bíróság létrehozása nagyon sokba kerülne, számításai szerint "100 milliárdon felüli összeget emésztene fel". Ezzel szemben Baka szerint a szervezeten belül létrehozott közigazgatási bíróságok kialakítása 26 milliárd forintból kihozható.

Orbán még ennél is tovább menne

A szervezet teljes átalakítására vonatkozó koncepciót Áder János európai parlamenti képviselő készítette elő, akit a miniszterelnök-pártelnök még tavasszal kért fel az új bírósági és a választási rendszer kialakítására. Áder júliusban mutatta be a javaslatát, melyben felvetette az OIT megszüntetését és egy parlament által választott vezető által irányított új hivatal létrehozását.

A KIM államtitkára, Répássy Róbert júliusban elismerte, hogy a Fidesz elnökségében felvetődött a bírósági irányítás kormány alá vonása, de a Fidesz-frakció a szeptember elején tartott hajdúszoboszlói ülésén a bíróságok önállóságát részben megőrző koncepciót támogatta. A hvg.hu-nak korábban több neve elhallgatását kérő fideszes jogász-képviselő is azt mondta, a miniszterelnök-pártelnök még ennél is erőteljesebb központosítást szorgalmazott, így a bíróságok igazgatását minisztériumi felügyelet alá akarta vonni – visszaállítva az 1997 előtti rendszert.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
hvg.hu Itthon

Döntött a Fidesz: megőrizhetik önállóságukat a bíróságok

Létrehoznak egy önálló bírói igazgatási hivatalt, amely a bíróságok gazdasági ügyeit intézi - a hvg.hu információi szerint többek között erről döntött a Fidesz-KDNP frakciószövetség csütörtök délután. Ezzel a Fidesz-frakció elvetette azt az elképzelést, ami a bírói igazgatást beolvasztotta volna a kormány szervezetébe. Helyszíni tudósításunk Hajdúszoboszlóról.

MTI Itthon

Index: az ügyészséget a bíróságok szintjére emelnék

A legfőbb ügyész a főbíróval azonos státusú közjogi méltósággá válna, és részt vehetne a Kúria ülésein, az ügyészek alapilletménye pedig meghaladná a bírókét az ügyészségi törvény tervezete szerint. A birtokába került dokumentumot pénteken ismertette az Index.hu.

MTI Itthon

Paczolay: az Ab nem válik szuperbírósággá

Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerint az általa vezetett testület megváltozott hatáskörrel, de továbbra is alkalmas lesz arra, hogy betöltse szerepét, és az alkotmányosság védelmezője legyen.

Fellebbez a letöltendő börtönt kapott fideszes Mengyi

Fellebbez a letöltendő börtönt kapott fideszes Mengyi

Meglepően gyenge volt a karácsonyi szezon a boltokban

Meglepően gyenge volt a karácsonyi szezon a boltokban

Ilyen 7 üléses családi autót vagy 7-es BMW-t vehetünk az új Samsung csodatelefon árából

Ilyen 7 üléses családi autót vagy 7-es BMW-t vehetünk az új Samsung csodatelefon árából

Ez már-már rendszerváltás: egy pap szobrát döntötték le a lengyelek

Ez már-már rendszerváltás: egy pap szobrát döntötték le a lengyelek

Kúria: Törvénysértően szedték le Kispesten a sorosozós kormányplakátokat

Kúria: Törvénysértően szedték le Kispesten a sorosozós kormányplakátokat

Lázár János hallgatott egy jót az agrárium nagyágyúival rendezett fórumon

Lázár János hallgatott egy jót az agrárium nagyágyúival rendezett fórumon