hvg.hu: Az ügyészség saját maga írhatta meg a törvényt, ami a testület működését szabályozza majd, ugyanez történt állítólag az Alkotmánybírósággal is, a bírákat nem érte ekkora „kegy”, Baka András főbíró még az egyeztetések hiányát is elpanaszolta a hvg.hu-nak. Tud valamit a hátrányos megkülönböztetés okáról?

Makai Lajos: Nem tudom, hogy a két említett testület valóban maga írta-e ezeket a törvényeket, de valóban lehetett ilyen híreket hallani. Nem tudom, Baka Andrással miért nem konzultáltak a kormány részéről.

hvg.hu: A MABIE viszont a kiválasztottak közé tartozott: szóba álltak önökkel. Mik voltak a legfőbb kifogásaik a jogszabály tervezettel kapcsolatban?

M.L.: Fő vonalakban hasonlóak voltak az elképzelések: a bírói önigazgatás jelenlegi rendszerén változtatni kell. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács például úgy hozhat döntéseket, hogy indokolnia sem kell, nem lehet tetten érni a felelősséget. Az elmúlt években több érthetetlen döntése is volt az OIT-nak.

hvg.hu: Például?

M.L.: Például személyi kinevezéseknél. Jó lett volna legalább azt megtudni, hogy valakit miért neveznek, vagy éppen nem neveznek ki.

hvg.hu: Akkor mit kifogásoltak?

M.L.: Az önkormányzatiság teljes megszüntetése elfogadhatatlan lett volna, de erre nem került végül sor. Megjelent az új rendszerben az egyszemélyi felelősség elve, az Országos Bírói Hivatal vezetőjének felelőssége most nyilvánvaló lesz. De megteremtették azt az ellenpontot is, az Országos Bírói Tanácsot, ami kiküszöbölheti az egyszemélyi vezetésből adódó hibalehetőségeket. Persze még mindig vannak vitatott pontok. A Tanácsnak ugyanis csak egy kérdésben van igazán vétójoga (ha két hat éves ciklust követően is vezető bírónak akarnak kinevezni valakit), mi kiterjesztenénk ezt arra az esetre is, ha olyan bírósági vezetőt kíván a Hivatal vezetője kinevezni, aki nem nyerte el a véleményező bírói testület többségi támogatását, akkor ahhoz szükséges legyen a Tanács előzetes hozzájárulása.

hvg.hu: Az egyszemélyi felelősséget olyannyira sikerült megteremteni, hogy mostantól minden egyes bíró szakmai előmenetele az új főbíró kénye-kedvétől függ, igaz, ilyen jogköre már a múlt év végétől van a főbírónak, de most ugye kinevezési moratórium van. Nem veszélyes ez a teljhatalom? Egzisztenciális függőségbe kerülhetnek a bírók.

M.L.: Ezt körül lehet bástyázni megfelelő biztosítékokkal. A mai rendszer még inkább hordozza ezeket a problémákat, azonban ha objektív feltételeket teremtünk az előmenetelhez, akkor ez ellenpont lehet a szubjektív döntéssel szemben. Már létezik egy pontrendszer amin a bíróvá válás, majd a szakmai előmenetel kritériumai nyugszanak, ez garancia lehet az egyszemélyi túl-hatalommal szemben.

Makai Lajos: nem érkezik politikai megrendelés a bíróságok felé

Hernádi Levente

hvg.hu: De éppen a pontrendszer miatt vannak viták a bírói karon belül.

M.L.: Valóban, mi is kritizáltuk a mostani szisztémát, mert szerintünk aránytalanul nagy hangsúlyt kapott a tudományos tevékenység a szakmai szempontokkal szemben. Bírónak lenni nem elsősorban egy tudományos életpálya, így a pontozásnál a szakmaiságnak nagyobb hangsúlyt kellene kapnia, hiszen egy gyakorló bírónak nincs is ideje pontokat érő tudományos tevékenységre. Ráadásul a bíróság vezetőjének támogatása is kell ahhoz, hogy egy bíró posztgraduális képzésben vegyen részt, tudományos fokozatot szerezzen.

hvg.hu: Képes lesz az OBT ellensúlyként viselkedni a Hivatallal szemben? Sokan pont attól tartanak, hogy ez nem fog megvalósulni, a Tanács apparátusát is a Hivatal biztosítja majd. Nem kiszolgáltatott helyzet ez?

M.L.: A két szervezet nincs alá-fölérendeltségi viszonyban egymással…

hvg.hu: Valóban, de az OBH „betehet” a Tanácsnak, ha éppen úgy tartja kedve.

M.L.: Az alapvető cél mindkét szervezet esetében ugyanaz: az igazságszolgáltatás működésének hatékonysága. Nem lenne szabad, hogy nagy konfliktusok legyenek közöttük.

hvg.hu: Kilenc évre, kétharmaddal nevezik ki az OBH elnökét, ez jó megoldás ön szerint?

M.L.: Ez politikai döntés volt. Az aktuális politikai kormányzat preferálja a hosszabb idejű kinevezéseket, látszik ez a Számvevőszék, vagy a Legfőbb Ügyész esetében is.

hvg.hu: Az OBH elnökét még decemberben kinevezi a parlament, az ellenőrző szerv ehhez képest csak áprilisban ülésezhet először. Közben megszűnik a kinevezési moratórium, 274 üres bírói helyet lehet feltölteni ellenőrzés nélkül. Ez nem visszás ön szerint?

M.L.: Annyira azért nem, mert ezeket a helyeket hónapokig tart majd feltölteni, éppen az objektív alapokon nyugvó pontrendszer alapján. Pályázatokat kell kiírni, azokra időt hagyni, majd elbírálni a beérkező jelentkezéseket, ezeket a megfelelő bírói testületek amúgy is véleményezni fogják. Nem kontroll nélkül működik ez a történet.

hvg.hu: Attól nem tart, ami miatt Baka András is aggódott, hogy tapasztalatlan kollégák érkeznek ezekre a helyekre?

M.L.: Mindig a fiatalok veszik át az idősebb kollégák helyét, ez nyilván okoz majd némi működési zavart, de ez mindig így történik egy fiatalításnál.

hvg.hu: Nemzetközi bírói fórumok is tiltakoztak az ellen, hogy az OBH elnöke áthelyezhet kiemelt ügyeket egyik bíróságról a másikra, Baka András szerint ez évszázados jogelveket sért. Ön mit gondol?

M.L.: Szerencsésebb lett volna, hogy ha erről a bíróság maga dönthetne, ahogy a jelenlegi rendszerben is van, most a Legfelsőbb Bíróság tanácsa jelölhet ki más bíróságot. Igaz, a procedúra sokkal rövidebb lesz. De ezt kiemelt ügyben megteheti az ügyész is, meghatározhatja, hol emel vádat – amivel mi sosem értettünk egyet. A törvényes bíróhoz való jog elve ugyanis erős, ettől csak meghatározott feltételek esetén lehetne eltérni.

hvg.hu: Ez a jogelv nem fog tovább sérülni?

M.L.: Azzal, hogy elvonták az illetékes bíróságtól, már önmagában sérült az elv, ez nem fog változni. De a bíróságok munkaterhelésének kiegyenlítésében, néhány nagy ügy gyorsabb befejezésében segíteni fog.

hvg.hu: Nem tart attól, hogy egy bíró éppen ezen viták miatt lehetetlen helyzetbe kerülhet, ha kiszignálnak rá egy kiemelt ügyet? Rögtön megindulhat a találgatás, hogy „biztosan azért kapta, mert politikailag megbízható”.

M.L.: Nem gondolom, hogy ennek politikai színezete lenne. Jelenleg is folyamatban van ilyen kijelölés, például, a Fővárosi Ítélőtáblán sok kiemelt ügy van, és ha még több érkezik – márpedig ennek van esélye – előállhat az a helyzet, hogy nem tudják tartani a határidőket, amiket a büntetőeljárás-jogi törvény tartalmaz. Én nem gondolom, hogy ha a szegedi, a pécsi, vagy a győri ítélőtábla jár el a „Fekete Sereg” ügyében, annak politikai színezete lenne.

hvg.hu: Igen, de most politikailag is kényes kiemelt ügyek sokasága zúdul majd a bíróságokra…

M.L.: Ezek nagy része azért még nyomozati szakban van, kérdés, hogy melyikből lesz vádemelés.

hvg.hu: De ha bírói szakba kerülnek, mekkora plusz terhelést jelentenek majd?

M.L.: A kérdés az, hogy azokon a bíróságokon, ahová területileg tartoznak, most mi a helyzet. Nyilván a nagy ügyek jelentős része a fővárosban csapódik le. Eddig is sok kirendelés történt már, például a Fővárosi Bíróságra, vagy a Pest Megyei Bíróságra. Senki nem gyanított egyik esetben sem politikai színezetet.

hvg.hu: Az ügyészek javadalmazásának emelése nem okoz majd bérfeszültséget?

M.L.: Én úgy tudom, hogy a bírák és az ügyészek javadalmazása a rendezés után azonos lesz, a vonatkozó törvénytervezetek is ezt tartalmazzák. Egyébként Európában ez a gyakorlat, ha van eltérés, akkor az a bírók javára.

hvg.hu: Nem tolódtak el a szerepek az ügyészek javára?

M.L.: Nem. Nem is ugyanarról beszélünk: az ügyész közvádló, a bíró dönt az ügyben végül.

hvg.hu: Nem gondolja, hogy máig nagyon zártan működnek a bíróságok a nyilvánosság felé? Ha van egy ügy, ahol bírók is érintettek, alig lehet megtudni róla valamit.

M.L.: Ha bírák ellen folyik büntetőeljárás, az ugyanolyan nyilvános, mint bármelyik más.

hvg.hu: Például a szegedi ügyben egy nagyon szűkszavú közleményt adtak ki, hogy folyik valamilyen vizsgálat, mert bírók is érintettek lehetnek. Ez ön szerint megfelelő tájékoztatás?

M.L.: Miért kéne többet tájékoztatni? Az, hogy folyik egy vizsgálat, még nem jelenti azt, hogy bárki törvényt sértett volna adott esetben.

hvg.hu: A nyilvánosság számára nagy érdeklődésre számot tartó ügyek közül sok esetben gyökeresen ellentétes ítéletek születnek első-, vagy másodfokon. Ilyenkor a bíró hibázik?

M.L.: Az első fokon eljáró bíró felelőssége a bizonyítékok beszerzése, azok értékelése. Itt részben az is problémát jelenthet, hogy a másodfokú bíróságnak kötött a mozgástere. Létezik az úgynevezett „felülmérlegelés tilalma”, ami azt jelenti, hogy ha a másodfokon eljáró bíró úgy értékeli, hogy az első fokon rosszul kezelték a bizonyítékokat, csak hatályon kívül tudja helyezni az ítéletet, nem tudja másképp kezelni a helyzetet. Ezért tettünk egy olyan javaslatot, hogy a másodfokú bíróságnak nagyobb reformációs jogköre legyen a hibák kiküszöbölésére.

hvg.hu: Nagyot hibázó bírók simán megkaphatnak egy másik „nagy ügyet”, semmilyen törés nincs a szakmai előmenetelükben. Nincs semmi szankció. Jól van ez így ön szerint?

M.L.: Nincs. Kellene szankciónak lennie ilyenkor. A bíró is hibázhat, mint bárki más, ha ilyen van, fel kell vállalni, és ki kell állni a nyilvánosság elé, hogy „kérem hibáztunk, de igyekszünk kijavítani, és megpróbáljuk megelőzni, hogy ilyen előfordulhasson újra”. Ilyen még nem történt, pedig a társadalom felé másképpen kéne ezeket az eseteket kommunikálni.

hvg.hu: Ez kinek a dolga lenne?

M.L.: Például a legfőbb igazgatási vezetőé.

hvg.hu: Van bármi információja a leendő jelöltről? Handó Tünde, Szájer József feleségének neve forog a köztudatban.

M.L.: Ő a Fővárosi Munkaügyi Bíróság vezetője, a törvénytervezet szerint a Köztársasági Elnök tesz majd javaslatot az OBH elnökének a személyére.

hvg.hu: Mit gondolt, amikor meghallotta a hírekben, hogy egy kollégája felment a bíróság tetejére Szegeden, és azt kiabálta, hogy Magyarországon megszűnt a jogállam?

M.L.: Szomorúnak tartottam. Nyilván valamilyen magánéleti, vagy egyéb problémája lehetett, aminek nem tudom az okát.

hvg.hu: Szakmai oka nem lehetett?

M.L.: Nem tudom, mi lehetett az oka, erről voltak pletykák, nem tudom, mi igaz ezekből.

hvg.hu: Mennyire képes a magyar igazságszolgáltatás távol tartani magát a vélt, vagy valós politikai megrendelésektől, amikor egy-egy kormányváltás után nyílt politikai szándék az előző garnitúra „elszámoltatása”?

M.L.: Nem hiszem, hogy politikai nyomás lenne a bírókon, de ez tilos is. Nincs olyan megrendelés, hogy valakinek azt mondják, hogy így, vagy úgy kell dönteni, én nem tapasztaltam ilyet, és azt hiszem, a bírói karnak mindenféle közeledést el is kell hárítania. Hogy milyen eljárások indultak, az egy más kérdés, de a politikai és jogi felelősséget el kell tudni választani.

hvg.hu: Mit szól hozzá, hogy teljesen megszűnhet az államilag támogatott jogászképzés?

M.L.: Nem örülnék neki. Nyilván a probléma ott van, hogy míg sokáig három helyen képeztek jogászokat, ezek száma kilencre nőtt. Túlképzés van, tele a piac munkanélküli jogászokkal.