A "történelmi alkotmány" legyőzte Orbán Viktort

Bár a kormányfő az Alkotmánybíróság hétfői döntése ellenére is ragaszkodik a bírók korai nyugdíjazásához, a megkérdezett alkotmányjogászok és az érdekvédők szerint nem lehet megkerülni a testület hétfői határozatát. A hvg.hu által megkeresett szakemberek úgy vélik, vissza kéne fogadni az eddig menesztett 194 bírót, de ha ez mégsem történik meg, akkor perek tucatjaira lehet számítani, melyek komoly kártérítési pénzek kifizetéséhez vezethetnek.

Egyfelől anyagi kártérítést kérhetnek az eddig nyugdíjazott bírák, de a szolgálati jogviszony helyreállítását is kezdeményezhetik az Alkotmánybíróság döntés után várhatóan meginduló munkaügyi perekben – mondta a hvg.hu-nak Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) elnöke.

Az Ab a nyári szünet előtti utolsó, hétfői ülésén Alkotmányellenesnek találta és visszamenőlegesen megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését, amely 2900 fős bírói karból már idén összesen 274 főt érint. A testület határozata szerint az Ab-hoz a törvény által érintett bírák fordultak, illetve mindegyik indítványnak vannak olyan aláírói, akik már a felmentési idejüket töltik, vagy akit még ebben az évben törvény alapján fel fognak menteni.

Az Alkotmánybíróság formai és tartalmi okokra hivatkozva semmisítette meg a bírók jogállásáról szóló törvény nyugdíjazásra vonatkozó passzusait, ugyanis a testület szerint a bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból lehet elmozdítani, viszont a konkrét korhatárt nem az alkotmányellenesnek tartott törvényben, hanem egy alacsonyabb – tehát nem sarkalatos, nem kétharmados – rendű társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben határozta meg a parlament .(A most megsemmisített kétharmados törvényi passzusok csak a korhatárcsökkentés elvét mondták ki konkrét a korhatár pontos megadása nélkül.)

Nemcsak elvont szabályok

Az Ab döntése után megszólalt a miniszterelnök is, aki közölte: „a rendszer marad”. Orbán Viktor szerint a kormány a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére.

Fotó: Fazekas István

Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában viszont jelezte: bele lehet írni a bírók jogállásáról szóló, most alkotmányellenesnek talált kétharmados törvénybe az új korhatárt, ám ezt csak akkor lehet bevezetni, ha a parlament biztosítja a fokozatosságot, a több éves kellő átmeneti időt, hogy a bírák elmozdíthatatlanságának alkotmányos elve ne sérüljön (jelenleg három hónapos idővel mentik fel az érintett, a 62. évüket betöltött bírákat). A határozat szerint az eljárás során az AB figyelembe vette, hogy a vonatkozó passzusok nemcsak elvont szabályok, hanem hatásukra a Kúrián - a legfelsőbb bíróságon - a 74 betöltött bírói helyből 20 üresedik meg június végéig.

Az új szabályozás a kormány adatai szerint összesen 274 bírót érint. Az AB határozat szerint 2012-ben csak a Fővárosi Bíróságon, valamint a Pest Megyei Bíróságon a bírák nyugdíjba vonulása miatt közel 14 ezer ügy kényszerű átosztására kerülne sor. 228 bíró szolgálati jogviszonya 2012 júniusáig, további 46 bíróé pedig az év végéig szűnne meg.

Mivel Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére múlt szerdán közölte, hogy hétfőn döntés várható – az Origo pedig a határozattervezet főbb elemeiről is beszámolt –, az ügyben már múlt héten megszólalt a bíróságok hivatali ügyeit, a megüresedett posztok betöltését intéző Országos Bírósági Hivatal tavaly megválasztott elnöke is. Handó Tünde az InfoRádiónak azt nyilatkozta, ha az Ab megsemmisíti a támadott rendelkezéseket, automatikusan nem vehetik vissza a nyugdíjazott bírákat, viszont mindazok, akik sérelmezik nyugdíjazásukat, a munkaügyi bíróságokon kereshetik majd igazukat.

„Pert kellene kezdeményezniük”

Hasonlóan vélekedett Makai Lajos is. A MABIE elnöke a határozat nyilvánosságra hozatala után a hvg.hu-nak azt mondta, az egyesületük a tavalyi törvény kidolgozása előtt azt szerette volna, hogy a felső korhatár 65 év legyen és ne 62. Makai azt mondta, a köztársasági elnök eddig 194 bírót mentett fel, akiknek szerinte pert kellene kezdeményezniük, lehetőleg a munkaügyi bíróság előtt.

A MABIE elnöke szerint az AB hétfői döntésével jogalkotási kötelezettséget állapít meg, hiszen azt kifogásolja a határozat, hogy sarkalatos törvény nem határozza meg, mi a szolgálati jogviszony felső korhatára, noha az alaptörvény szerint ezt sarkalatos törvénynek kellene meghatározni. Ez Makai szerint tartalmi kifogás, hiszen azt tartja szükségesnek, hogy legyen kiszámítható a bírói életpálya.

Nem olvasott ki a határozatból jogalkotási kötelezettséget az AB határozatából Rétvári Bence. Az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára ATV-nek azt mondta, a bírók 62 éves nyugdíjkorhatára alaptörvényben van rögzítve, ezen az Alkotmánybíróság sem tud változtatni. Egyébként pedig, ha a bírók 62 éves nyugdíjkorhatára alkotmányellenes, akkor logikus, hogy a 70 éves korukban történő kötelező felmentésük sem volt alkotmányos, vagyis ha 70 évesen fel lehetett menteni a bírókat, akkor ugyanúgy fel lehet menteni 62 éves korukban is – vélekedett az államtitkár.

Anyagi kárpótlásra lehet szükség

Az elmozdíthatatlanság az a bírói függetlenség egyik legősibb követelménye, már az alkotmányosság előtt kialakuló jogi gondolkodásban is jelen volt – mondta a hvg.hu-nak Lövétei István alkotmányjogász, aki szerint  helyesen tette az Ab, hogy a bírák elmozdításra okot adó jogszabályt érvénytelenné nyilvánította.

A Fővárosi Törvényszék ülésterme - a bírák fognak perelni? Fotó: Túry Gergely

Szerinte az időközben beálló változásokat nem megtörténné tenni nem lehet, tehát nem az a megoldás, hogy ezeket a bírókat visszaveszik. „Aki nem akart vagy csak jóval később akart nyugdíjba menni, annak a jövedelme és a nyugdíja között nagy a különbség, ezért anyagilag kárpótolni kell őket. Ha az állam nem ajánl fel egy ilyen összeget, akkor marad az egyedi pereskedés” – mondta Lövétei, aki úgy vélte, ha a magyar munkaügyi bíróságok nem adnak igazat a bíráknak, még mindig fordulhatnak az Európai Unió bíróságához kompenzációért.

Szikinger István azt emelte ki, hogy a határozat a történelmi alkotmányra hivatkozva találta alkotmányellenesnek a szabályozást, amiről az alkotmányjogász azt mondta, „kifejezetten ügyes megoldás”. Az 1989-1990-ben kialakított korábbi alkotmány ugyanis nem hivatkozott a történelmi alkotmányra, ezt a tavaly áprilisban kidolgozott új alaptörvény viszont megteszi. A Nemzeti hitvallás címet viselő rész leszögezi, hogy az Ab-nak tekintettel kell lennie a történelmi alkotmány vívmányaira, az Ab pedig ezt most meg is tette. A testület szerint a XIX. században végbement polgári átalakulást meghatározó, így a bírók függetlenségét kimondó törvények a történeti alkotmány részét képezik, márpedig 1869-es bíróságokról szóló törvény óta a magyar joganyag része a bírák függetlenségét garantáló elmozdíthatatlanság elve.

Szikinger azért sem tartja helyesnek a korai nyugdíjazást a bíráknál, mert szerinte a bíróknak bölcsnek kell lenniük, „a bölcsesség pedig bizonyos korhatár után jön meg”. „Az idős bírák talán kevésbé hajlanak arra, hogy a meglehetősen hektikus jogszabályalkotásokat szolgain kövessék.” Az alkotmányjogász úgy vélte, ha a nyugdíjba küldött bírák pert indítanak, akkor meg is fogják nyerni, a pervesztes fél pedig „egy halom pénzt fizethet”. Szikinger ugyanakkor bízik benne, hogy a törvényalkotók intézményes megoldást fognak találni, azaz visszaveszik azokat, akik vissza szeretnének menni.