szerző:
MLF
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Közel 300, idén nyugdíjazott bíró fordulhat munkaügyi bírósághoz az Alkotmánybíróság (AB) hétfői döntése után, amely visszamenőlegesen megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését. A törvényt nemcsak az AB, hanem az Európai Bizottság és a strasbourgi emberi jogi bíróság is vizsgálja, tavaly pedig feszültségeket gerjesztett a kormánypártok között is. A hétfői döntést megosztotta a 15 tagú testületet, a határozattervezet végül az elnök voksával ment át. Az AB a történelmi alkotmányra hivatkozva messzelte el a törvényt.

Alkotmányellenesnek találta és visszamenőlegesen megsemmisítette az AB a nyári szünet előtti utolsó, hétfői ülésén a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését, amely 2900 fős bírói karból már idén összesen 274 főt érint.

Az Alkotmánybíróság nemcsak formai, hanem tartalmi szempontból is kifogásolta a korai nyugdíjazást, az alkotmánybírák által hétfőn aláírt, múlt héten született határozat ugyanakkor rendkívül megosztotta a testületet. A 14 szavazó tagból ugyanis heten különvéleményt fűztek az indokláshoz – tehát nemmel voksolt a testület fele a határozatról –, az AB-ról szóló törvény szerint ilyenkor az elnök szavazata dönt, aki egyben az ügy előadóbírája volt, azaz Paczolay Péter készítette a határozattervezetet is, aki végül a szavazás végeredményét is eldöntötte. (A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Stumpf István, Szalay Péter és Szívós Mária készített különvéleményt, Bihari Mihály nem szavazott. Közülük 5-en tavaly szeptemberben lettek a testület tagjai, az AB létszámának 15-re emelésekor – mindannyijukat a kormánypártok jelölték a parlamentben. Szívós Mária a Fővárosi Bíróságról került tavaly a testületbe, és ha rendes bíró maradt volna, akkor idén neki is nyugállományba kellett volna vonulnia, mégsem támogatta a határozatot.)

A januártól hatályos, az AB által most kifogásolt szabályozás tavaly jelentős vitákat váltott ki, egy ideig a kisebbik kormánypárt, a KDNP is ellenezte. Részben ez a szabályozás okozott feszültséget a nagyobbik kormánypárt és a korábbi főbíró, Baka András között is, aki a törvénytervezet ellen élesen tiltakozott, így 2011. április 15-én aláírta az Európai Unió nyilvánosságához címzett levelet, mely „a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétesnek” nevezte a Fidesz törvényjavaslatát. Az AB-hoz a törvény által érintett bírák fordultak, illetve mindegyik indítványnak vannak olyan aláírói, akik már a felmentési idejüket töltik, vagy akit még ebben az évben törvény alapján fel fognak menteni.

Visszamenőleges pofon és történelmi alkotmány

Az AB visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a vonatkozó törvényt, azaz 2012. január 1-től helyezte hatályon kívül a bírók jogállására vonatkozó, tavaly elfogadott jogszabály nyugdíjkorhatárra vonatkozó paragrafusait. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt hat hónapban nyugdíjazott bírákat is érinti a testület döntése, tehát az ő nyugdíjazásuk jogellenessé vált.

Paczolay Péter, az AB elnöke - az ő szava döntött
©

Az Alkotmánybíróság szerint a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentése sérti a bírói elmozdíthatatlanságának elvét, melyet a januárban hatályba lépett alaptörvény is tartalmaz. Az új alkotmány ugyanis leszögezi, hogy „a bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani”. Az AB szerint az elmozdíthatatlanság elve az egyik legfőbb garanciája a bírói függetlenségnek és a bírák függetlenségének garantálása az elmozdíthatatlanság rögzítésével vette kezdetét hazánkban még 1869-ben. A határozata szerint az alkotmánybírák figyelembe vették az új alkotmány bevezető sorait is, melyek leszögezik, hogy az AB-nak a történelmi alkotmány vívmányait is figyelembe kell venniük, márpedig a testület szerint a XIX. században végbement polgári átalakulást meghatározó, így a bírók függetlenségét kimondó törvények a történeti alkotmány részét képezik.

Az alaptörvény a bírói alkalmazás életkori szabályairól mindössze annyit ír, hogy a Kúria elnökének – azaz a legfőbb bíró – kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, de a bírósági törvényben is csak annyi áll, hogy a bírót fel kell menteni, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Azt azonban, hogy ez pontosan hány éves kort jelent, egyik törvény sem határozza meg, csupán az alaptörvénynél és a bírósági törvénynél alacsonyabb – tehát nem sarkalatos, nem kétharmados – rendű társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rögzíti jelenleg 62 évben, amely 2014-től fokozatosan emelkedik 65 évre. Az AB szerint formailag szabálytalan a bírói korhatár szabályozása, amelyet az alkotmány szerint csakis kétharmados törvényben lehet rendezni.

Kormánypárti reakció

Orbán Viktor miniszterelnök az Alkotmánybíróság  döntésére reagálva közölte: "a rendszer marad". A kormány a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére - jelentette ki a kormányfő a KDNP vezetőivel folytatott tárgyalása utáni sajtótájékoztatóján.

 

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára közölte, a kormány szerdai ülésén értékeli az Alkotmánybíróság döntését a bírák nyugdíjazásának alkotmányellenessé nyilvánításáról, és várhatóan ekkor tesz javaslatot az Országgyűlésnek az Ab által megállapított ellentmondások feloldására.

Rétvári Bence az ATV-nek azt mondta, a bírók 62 éves nyugdíjkorhatára alaptörvényben van rögzítve, ezen az Alkotmánybíróság sem tud változtatni. Egyébként pedig, ha a bírók 62 éves nyugdíjkorhatára alkotmányellenes, akkor logikus, hogy a 70 éves korukban történő kötelező felmentésük sem volt alkotmányos, vagyis ha 70 évesen fel lehetett menteni a bírókat, akkor ugyanúgy fel lehet menteni 62 éves korukban is – vélekedett az igazságügyi minisztérium államtitkára.

A testület szerint a nyugdíjkorhatár megállapításában van ugyan mozgástere a törvényalkotónak, a parlamentnek, de a bírák esetében ennek az adott alkotmányos elv szerint feltételei vannak, és az AB szerint 3 hónap alatt nem lehet 8 évvel csökkenteni úgy a korhatárt a bíráknál, hogy az elmozdíthatatlansági elv ne sérüljön. Az Alkotmánybíróság szerint az alaptörvényből konkrét életkor nem vezethető le, az azonban igen, hogy új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni.

Az AB hétfői közleménye szerint minél távolabb van az új korhatár a bírói szolgálati viszony korábbi felső korhatárától, a 70. életévtől, annál hosszabb időre van szükség a bevezetéséhez, ellenkező esetben sérül a bírói függetlenség lényeges elemét jelentő elmozdíthatatlanság követelménye - a testület így tartalmilag is kifogásolta a szabályozást. Azaz az AB szerint bele lehet írni a bírók jogállásáról szóló - most alkományellenesnek talált kétharmados - törvénybe a korhatárt, ám ez csak akkor lesz alkotmányos, ha biztosítják a megfelelő átmeneti időszakot.

Jöhetnek a munkaügyi perek

Az Alkotmánybíróság a határozat szerint az eljárás során figyelembe vette, hogy a vonatkozó passzusok nemcsak elvont szabályok, hanem hatásukra a Kúrián - a legfelsőbb bíróságon - a 74 betöltött bírói helyből 20 üresedik meg június végéig. Az új szabályozás a kormány adatai szerint összesen 274 bírót érint. Az AB határozat szerint 2012-ben csak a Fővárosi Bíróságon, valamint a Pest Megyei Bíróságon a bírák nyugdíjba vonulása miatt közel 14 ezer ügy kényszerű átosztására kerülne sor. 228 bíró szolgálati jogviszonya 2012 júniusáig, további 46 bíróé pedig az év végéig szűnne meg.

Handó Tünde - munkaügyi perekre számít
©

A magyar bírák felső korhatára csaknem másfél évszázadon keresztül 70 év volt. Korábban a nyugdíjkorhatárt elérő bírók kérhették további foglalkoztatásukat, az új rendelkezés viszont kötelező rájuk. Nem vonatkozik ugyanakkor ilyen módon az általános öregségi nyugdíjkorhatár számos más hivatás gyakorlóira, így például az alkotmánybírákra, a közjegyzőkre vagy az egyetemi tanárokra.

A korhatár idei leszállítása többségében a felsőbb bíróságokat és a bírósági vezetőket érinti, így a megyei elnökök kétharmadát, az öt táblabíró közül kettőt, számos kollégiumvezetőt, a Kúria mintegy hetven bírájának pedig a harmadát.

A bíróságok hivatali ügyeit, a megüresedett posztok betöltését intéző Országos Bírósági Hivatal tavaly megválasztott elnöke, Handó Tünde a múlt héten az InfoRádiónak azt nyilatkozta: ha az Ab megsemmisíti a támadott rendelkezéseket, a hivatalnak ezzel kapcsolatban közvetlenül nem lesz tennivalója, nem vehetnék vissza automatikusan a nyugdíjazott bírákat, mindazok, akik sérelmezik nyugdíjazásukat, a munkaügyi bíróságokon kereshetik majd igazukat.

Minden fronton

A korhatárt csökkentését élesen bírálta korábban a parlamenti ellenzék, civil és szakmai szervezetek, sőt ez volt az egyik ügy, amelyben kötelezettségszegési eljárás indult Brüsszelben Magyarországgal szemben. Mivel a két fél eddig nem tudott egyetértésre jutni az ügyben, a kérdés az Európai Bíróság elé került. Korábban az MTI úgy értesült, hogy a gyorsított eljárásnak köszönhetően még ősszel ítélet is születhet az ügyben. A gyorsított eljárás egyébként ritkaságnak számít az Európai Bíróság történetében, több évtized alatt csupán néhány esetben választották ezt az eljárásformát.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is vannak már a magyar bírák nyugdíjazásával kapcsolatos beadványok, több mint százan fordultak ehhez a fórumhoz. Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés lesz, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.

Az Európai Bizottság elnöke - bírósághoz fordult a magyar bírák ügyében
©

A Fidesz képviselői által tavaly a parlament elé terjesztett törvénytervezetet a magyar bírák is kifogásolták, a korábbi főbíró, Baka András – több bírósági vezetővel együtt – április 15-én aláírta az Európai Unió nyilvánosságához címzett levelet, mely „a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétesnek” nevezte a nagyobbik kormánypárt törvénytervezetét. A hvg.hu-nak tavaly novemberben több fideszes és kormányzati forrás is azt mondta, ez a levél végleg elmérgesítette a főbíró és az új bírósági törvényen dolgozó kormányzat viszonyát, ekkor dőlt el, hogy Bakát mandátumának eljárta előtt leváltják – decemberben az Országgyűlés Darák Pétert választotta meg utódának.

A tervezet tavaly a kormánypártokon belül is vitákat gerjesztett. A fideszes Lázár János – akkori frakcióvezető – és Varga István által jegyzett előterjesztés szerint azonban 2012-ben már a 62. életévüket betöltő bíráknak is nyugdíjba kellene vonulniuk. Ezt ellenezte a KDNP szakpolitikus képviselője, Rubovszky György, aki módosító javaslatot nyújtott be, mely szerint januártól csak azok felmentését kezdeményeznék, akik már a 65. életévüket is elérték, aki pedig ennél fiatalabb, de 2012 végéig betölti a 62. évet, annak július 1-jével kezdődne a felmentési idő.  Rubovszky tavaly áprilisban a bírói testület „elleni nyílt támadásnak” nevezte a fideszes frakcióvezető javaslatát.

Lázárék javaslatát kezdetben a parlament alkotmányügyi bizottsága sem támogatta, ám a testület akkori elnöke, Balsai István – aki szeptemberben alkotmánybíró lett és most különvéleményt fűzött a határozathoz – ismét szavazásra bocsátotta a tervezetet, mely végül elnyerte a bizottság többségének támogatását.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Itthon

Bírák nyugdíjazása: az Ab elmeszelheti a rendelkezést

Várhatóan döntés születik a bírák nyugdíjazásának ügyében az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői ülésén. Az origo.hu úgy tudja: a testület alkotmányellenesnek minősíti és megsemmisíti azt a törvényi rendelkezést, amely a bírák szolgálati jogviszonyát az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz köti, amely jelenleg 62 év.

MTI Itthon

Megszüntette az Ab a röghöz kötést

Formai okokra hivatkozva megsemmisítette az Alkotmánybíróság az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet. A testület szerint a hallgatói szerződéseket törvényben kell szabályozni.