Pintér keménykedése még nem riasztja a bűnözőket
Bár rendpárti ígéretekkel került hivatalba a második Orbán-kormány, és az elmúlt két évben többször szigorította a Büntető törvénykönyvet, ez egyelőre nem látszik a bűnözési adatokon, melyek jelentős mértékben növekedtek. A számok esetenként félrevezetők, csalókák, de a lopások és a betörések száma mégis emelkedett. Utánajártunk az okoknak.
Jelentősen megugrott az utóbbi két évben a bűncselekmények száma Magyarországon. A növekedés mértéke 2010-ben volt legszembetűnőbb, amikor 50 ezerrel több bűncselekményt regisztráltak az előző évhez képest.
A Legfőbb Ügyészség májusban nyilvánosságra hozott adatsora szerint tavaly több mint 451 ezer bűncselekményt regisztráltak, és ezzel ismét az évezred eleji számot értük el. Pedig 2005-től 2009-ig csökkenő trend volt megfigyelhető az összesített bűncselekményszámok alakulásában.
Az ügyészségi tanulmány szerint a növekedést elsősorban a közrend elleni bűncselekmények megugrása okozta. Ebbe a kategóriába tartozik a garázdaság, a kábítószer-kereskedelem vagy a hivatalos és magánhasználatú okiratokkal való visszaélés, azok hamisítása.
Több rendőr, több bűncselekmény?
A két évvel ezelőtt hivatalába lépett második Orbán-kormány első perctől határozott rendőri fellépést ígért, a Fidesz vezető politikusai a bűncselekmények visszaszorításáról és „elszámoltatásról” beszéltek a 2010-es kampányban. A frissen kinevezett belügyminiszter két évvel ezelőtt júniusban egy sajtótájékoztatón azt mondta, „két hét alatt” rendet teremtettek az országban, majd kijelentette, azt várja a rendőri erőktől, hogy a bűncselekmények száma csökkenjen, a felderítési mutató nőjön.
Pintér idén májusban az alkotmányügyi bizottság előtti éves meghallgatásán ismét értékelte a kormány rendpárti vállalásait. A belügyminiszter azt állította, hogy a hatékonyabb rendőri fellépésnek köszönhetően a fertőzöttebb Észak-Magyarországon csökkent a bűncselekmények száma. A miniszter szerint teljesült az a célkitűzésük, hogy az első két évben 3500 fővel növeljék a rendőrállományt, hisz májusig 4250 új rendőrt képeztek ki.
Bár az ügyészség grafikonja drasztikus megugrást jelez 2010-2011-re, a hvg.hu által megkeresett szakemberek, kriminológusok szerint ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy mégsem teljesültek a kormány céljai. Bizonyos bűncselekménytípusoknál lehetséges, hogy az ügyek számának növekedése épphogy a közbiztonság javulását eredményezi – mondta a hvg.hu-nak Finszert Géza.
Az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa szerint az ügyészség 2011-re vonatkozó jelentése, illetve a több évet átfogó, július 19-én közölt tanulmánya a bűnüldöző hatóságok, rendőrség, adóhatóság, ügyészség tudomására jutott bűncselekményeket tartalmazzák. Ez Finszter szerint jelentheti azt is, hogy a hatóságok hatékonyabban dolgoznak rontva a statisztikát.
Rejtett bűnesetek
A kriminológus azt mondta, az ügyészség adatsorainak alapos elemzése után lehet egyértelműen megválaszolni azt a kérdést, hogy a közölt adatok a közbiztonság javulását vagy romlását jelentik. Finszter szerint bizonyos bűncselekménytípusoknál ugyanis a növekedést nem a nyomozók hatékonysága eredményezi, a növekedés mértékénél lényegesebb szempont, hogy „magas vagy alacsony látenciájú bűncselekmények megerősödéséről van-e szó”.
A magas rejtettségű, látenciájú bűncselekmények azok, melyek a rendőrök, ügyészség előtt gyakran rejtve maradnak, így nem is kerülnek be az adatsorokba – ilyenek például a vesztegetési ügyek. Így az esetszám megugrása azt jelentheti, hogy a nyomozóhatóságok hatékonyabban dolgoznak, többet derítenek fel, míg korábban azért maradtak rejtve az ügyek, mert kevesebb volt a feljelentés vagy a nyomozók módszerei nem voltak elég jók – mondta Finszter.
Ezzel szemben a kis látenciájú bűncselekmények – mint például az emberölés – sokkal feltűnőbb jelenségek, ezekben az esetekben szinte minden esetben indul eljárás, így a statisztika viszonylag jól tükrözi a valóságot – mondta a kriminológus.
A lopások és a betörések rontják a statisztikát
Jelentős számbeli emelkedés látható a bűncselekmények legnagyobb hányadát adó vagyon elleni bűncselekmények, lopás, betörés, kifosztás esetében: 20 ezerrel több ügy került a hatóságok elé.
Finszter Géza szerint ez viszont valóban a közbiztonság romlását jelenti, hiszen a lopásokat, betöréseket szinte mindig bejelentik a kárvallottak, azaz nem maradnak rejtve a hatóságok elől és bekerülnek az adatsorokba rontva a statisztikát. Egyébként is ezek a vagyonelleni bűncselekmények alkották mindig is a bűncselekmények legnagyobb halmazát Magyarországon – 2011-ben 256 ezer ilyen ügyet vett nyilvántartásba a Legfőbb Ügyészség. Bár számszerű növekedésük látványos a grafikonokon, ennek a bűncselekménytípusnak a megugrása önmagához képest nem kiugróan magas: 2009-ről 2010-re 9-10 százalékos.
Az ügyészségi jelentés szerint 2010-ben 12 százalékos emelkedés volt a lopásoknál, 17,6 százalékos a betöréses lopásoknál, 2010-ről 2011-re pedig 6 százalékkal nőtt a betöréses lopások száma.
Szintén a közbiztonság romlásaként értékelhető a garázdasági és személy elleni bűncselekmények számának emelkedése is. Az előbbi 3 ezerrel, az utóbbi 2 ezerrel nőtt 2009 és 2011 között. Az utóbbihoz sorolják a gyilkosságokat: ez 2009-ről 2010-re csökkent, 2010-ről 2011-re viszont nőtt: 133-ról 142-re.
Átminősített bűnügyek
A látenciára hatással lehet az is, ha megváltoznak a bűncselekmények nyilvántartásba vételének módszerei is. Még az előző kormány javaslatára 2009-ben a Büntető törvénykönyvben módosították a közokirattal és készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel való visszaélések számbavételi szempontrendszerét. A visszaélések a változtatás óta nem rendbeliként, hanem sokkal pontosabban, darabonként jelennek meg az adatokban, ez azonban nyilvánvalóan megugrasztja a bűncselekményszámot.
Az ügyészség adatsorai szerint a bűnesetek számának 2010-2011-es megugrásáért elsősorban a köz- és magánokiratokkal való visszaélés a felelős: 17 ezerrel nőtt meg a számuk 2009-hez képest. Ha valaki ellopja az iratainkat, illetve bankkártyánkat, akkor ez is visszaélésként fog visszaköszönni az adatsorokban.
Ilyen jellegű lopások eddig is jelen voltak a mindennapokban, csupán a statisztikák nem jelenítették meg őket – nem váltak láthatóvá az adatsorokban –, tehát számuk emelkedése nem jelenti feltétlenül a romló közbiztonságot.
Nem kerül a nyomozók elé
Látványos az emelkedés a korrupciós bűncselekményeknél. Az elmúlt két évben a regisztrált korrupciós bűncselekmények száma 2010-ben a felére csökkent, míg 2011-ben 52 százalékkal nőtt ez előző évhez képest. Ez a hatalmas tűnő ingadozás számokban kifejezve azonban már korántsem tűnik olyan nagynak. 2009-ben 963, 2010-ben 481, míg 2011-ben 740 korrupciós bűncselekményt regisztráltak.
Nyilvánvaló, hogy a statisztikában csak a bűnüldöző hatóságok tudomására jutott esetek szerepelnek, a korrupciós esetek nagy része rejtve marad, nem kerül a nyomozók elé. A korrupció felderítése nem egyszerű feladat, ugyanis a magas látenciájú bűncselekmények sorába tartozik – mondta el a hvg.hu-nak Finszter Géza kriminológus.
A Legfőbb Ügyészség egy másik statisztikájából – mely 2010-től 20 évre visszamenőleg vizsgálta meg a magyar bűncselekményi adatokat – kiderül, hogy az összes bűneset mindössze 0,2 százalékát teszik ki a felderített korrupciós esetek, így a hivatali vesztegetés, a gazdasági vesztegetés és a befolyással üzérkedés.
Tavaly decemberben a Transparency International (TI) korrupciós helyzetről szóló éves jelentésében a vizsgált 183 országból Magyarország az 54. helyen állt. 2010-ben az 50. helyen zártunk, ami már akkor is a régiós átlag alatti értéket jelentett, ráadásul 2009-hez képest 2010-ben is négy helyet csúsztunk vissza, tehát a három évvel ezelőtti pozíciónkon már nyolcat rontottunk.
Ha növekszik a korrupciós bűncselekmények száma a statisztikákban, annak három oka is lehet – mondta el a hvg.hu-nak Földes Ádám a Transparency International jogi igazgatója. „Egyrészt elképzelhető, hogy az eljáró hatóságok hatékonyabban dolgoznak. Másrészt megugorhat az ilyen jellegű bűncselekmények száma, és akkor ugyanolyan mértékű ráfordítással több cselekményt tudnak feltárni. Vagy a harmadik lehetőség, több cselekményt minősítenek korrupciógyanúsnak.”
Egy, a Transparency International által szervezett konferencián tavaly februárban a Legfőbb Ügyészség egyik munkatársa arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy megváltozott a korrupciós bűncselekmények adatgyűjtési módszere. Addig a Büntető törvénykönyv szűk értelmezését használták, de „a korrupciós bűncselekmény tartalmát átgondolva bevezették a korrupciós jellegű bűncselekmények kategóriát, mely a hivatali, gazdasági, igazságügyi korrupciós bűncselekményeket és a feljelentési kötelezettség elmulasztását foglalja magába”.
Tehát olyan esetek is korrupciós ügynek minősülnek már, amelyek előtte nem – azaz nem a feltárás lett jobb, a nyomozók dolgoznak hatékonyabban, hanem a besorolás változott.
Megelőzés vagy szankció?
A hvg.hu által megkeresett jogászok, kriminológus szerint lényeges kérdés, hogy a Btk. szigorítására törekvő rendpárti kormány intézkedései, a szigorúbb fellépés hosszú távon javíthatja-e a közbiztonságot, elriasztja-e a lehetséges elkövetőket.
A rendpárti kormánnyal alapvetően nincs probléma, a gond az, ha rendpártiság ürügyén esztelen szigorításokat eszközöl egy kormány” – mondta a hvg.hu-nak Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője.
Örökös vita a jogászok között, hogy a bűncselekmények számának csökkentésében melyik a hatásosabb eszköz: a megelőzés vagy a szigorítás. Finszter Géza szerint bár 2010 óta a parlament minden évben módosította a Büntető törvénykönyvet, a szigorítás hatásai, a tendencia még nem láthatók. A kriminológus szerint leghamarabb öt év múlva lehet a következtetéseket levonni.
Hack Péter büntetőjogász a hvg.hu-nak azt mondta, a szigorítás nem feltétlenül eredményezi a bűnesetek számának csökkenését. Példaként az Egyesült Államokat említette: „Amerikában van halálbüntetés, ennek ellenére emberölések tekintetében az egyik legfertőzöttebb országnak számít”. A büntetőjogász szerint az elkövetések visszaszorításában nem játszik szerepet a büntetések súlyának növelése.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Bűnözők karjaiban köthetnek ki az eltűnt lányok
Évről évre nő az eltűnt gyerekek, fiatalok száma Magyarországon. Bár nagy többségük pár nap alatt előkerül, egyre gyakrabban és egyre többen válnak bűncselekmény áldozataivá. Szakemberek szerint az embercsempészek már nemcsak tranzitországnak tekintik hazánkat, Magyarországról egyre több lányt hurcolnak külföldre és kényszerítenek prostitúcióra.
Ombudsman: a gyűlöletbűncselekmény legyen minősített eset
A vasárnapi kaposvári sírrongálás kapcsán az ombudsman megismétli azt a javaslatát, hogy az új büntető törvénykönyvben az emberölés, a zaklatás és a rongálás eseteiben minősítő körülmény lehessen az előítéletes motiváció - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn.
Varró Szilvia: Bándy Kata és a férfibűnözés
Mindannyian, akiknek leánygyermekünk van, együtt érzünk Bándy Kata családjával. De együtt érzünk azoknak a nőknek a családjával is, akiket nem ismeretlenek öltek meg a nyílt utcán. Átlagosan hetente egy nővel saját partnere végez. Minden médiafelhajtás nélkül. Nincsenek adataink a cigánybűnözésre. Férfierőszakra azonban vannak.
Az ügyészek markában van a bűnbánó magyar maffiózók sorsa
Míg Amerikában gyorsítja, Magyarországon kifejezetten bonyolulttá teszi a büntetőeljárások lefolytatást a vádalku eszköze. A vádlott, az ügyész és a bíró közötti paktummal mindenki jól járhatna, igaz, idehaza sem a sértett, sőt még a bíró sem tudhat róla, hogy az ügyvéd és az ügyész miben egyezett ki, mert az alku államtitoknak minősül. Ezért a jogászok egy része erkölcstelennek tartja a „bűnbánó” bűnözőkkel való alkudozást.
