Míg 2011-ben 53 500 államilag finanszírozott helyet hirdettek meg a magyar felsőoktatásban, idén már csak 34 ezer diák képzését fizeti ki teljes egészében az állam, jövőre pedig – egy kiszivárgott, hivatalosan meg nem erősített, de nem is cáfolt kormány-előterjesztés tanúsága szerint – már csak 10 480 úgynevezett állami ösztöndíjas hely lesz az egyetemeken és főiskolákon, vagyis három év alatt ötödére redukálják az államilag finanszírozott létszámot.

A december 3-i keltezésű előterjesztés kommunikációs lapján az áll, hogy a kormányszóvivőnek és a minisztérium közleményének azt kell hangsúlyoznia: a kormány 74 110 főben állapította meg a felsőoktatásba felvehető állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók számát. A csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón azonban Giró-Szász András kormányszóvivő és Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár kínosan ügyelt arra, hogy ne mondjon egyetlen konkrét számot se.

Stiller Ákos

A kiszivárgott előterjesztés alapján a kormány egyértelműen a hivatalosan részösztöndíjasnak nevezett rendszert erőlteti: a terv szerint összesen 46 330 olyan férőhely lenne, ahol az önköltség felét a hallgató, a másik felét az állam fizeti. A korábbi tapasztalatok szerint azonban ez a finanszírozási forma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: még a júliusban harmadára visszavágott keretszámot sem tudták feltölteni az egyetemek és főiskolák, a hallgatói helyek 65 százaléka üresen marad. Igaz, ekkor még volt más választási lehetőség: idén még lehetett jelentkezni az államilag finanszírozott – tandíjmentes – helyekre.

Erőltetik a fél-tandíjt

A jelek szerint azonban a kormány nem adja fel, mindenképpen a fél-költségtérítéses rendszerbe szeretné terelni a hallgatókat. Ennek érdekében gyakorlatilag megfordította az arányokat: míg idén 32 767 ösztöndíjas és 15 500 (érdeklődés hiányában később 5550-re csökkentett) részösztöndíjat hirdettek meg az alapszakokra, addig jövőre csak 7710 lesz a teljes ösztöndíjas, azaz ingyenes és 37 350 a részösztöndíjas, azaz tandíjas hely. Kibővítik azoknak a tudományterületeknek a körét is, amelyeken meghirdetnek ilyen helyeket: a gazdasági és a jogászképzés kivételével mindenhol lesz részösztöndíj.

A kihasználatlan keretszámok oka azonban az is lehet, hogy a felsőoktatási reform már idén elvette a diákok kedvét a felvételizéstől: míg 2011-ben 84 360-an jelentkeztek nappali alapképzésre, idén már csak 67 745-en. A jelentkezési kedv csökkenése a legnépszerűbb szakokat sem kímélte, főleg azért, mert a legkedveltebb gazdasági szakok, illetve a kommunikációs és jogászképzés állami finanszírozását vágták vissza leginkább. A legnépszerűbbnek számító gazdálkodás és menedzser szakra jelentkezők száma például a tavalyi felére esett vissza.

A kiszivárgott adatok szerint a kormány végleg leszámol a közgazdász- és jogászképzés állami támogatásával, miután a 250 gazdasági és a 100 jogász ösztöndíjas helyet is megszüntetik, és még részösztöndíjat sem biztosítanak ezeknek a területeknek, és ezerről 270-re csökken a társadalomtudományi képzésekre ösztöndíjjal felvehető hallgatók száma is. Nem lesznek azonban győztesei a legújabb reformnak a kormány által preferált szakterületek sem: hiába nő a teljes keretszám például a műszaki képzésben, ennek nagyobb része részösztöndíjas, vagyis részben fizetős hely lesz.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször beszélt arról, hogy olyan szakmákat látna szívesen, amelyek a termelő gazdaságban hasznosíthatók. Az idei felvételi statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy a kormány hiába erőltetné a természettudományos, műszaki és informatika képzéseket, a keretszámok idei megemelésével nem feltétlenül jön meg a diákok kedve is hozzájuk. A villamosmérnöki szakra felvettek száma például több mint kétszázzal esett vissza a 2011-eshez képest, míg programtervező informatikusból majdnem 150-nel kevesebbet vettek fel államilag finanszírozott helyekre.

Túry Gergely

A gépészmérnök-hallgatók száma enyhén emelkedett, ennek mellékhatásként viszont több intézményben még államilag finanszírozott helyet is lehetett szerezni a felvételi legalsó határaként megszabott 240 ponttal (ezért aztán nem töltötték fel a részösztöndíjas helyeket). Általános orvos szakon 165-tel többen kezdték meg a tanulmányaikat idén, mint tavaly, igaz, erre a létszámbővítésre az orvosok tömeges külföldre vándorlása miatt szükség is van.

Bár a kormány erről nem beszél nyíltan, az államilag finanszírozott keretszámok drasztikus csökkentése, illetve a többség számára fizetőssé váló képzés várhatóan tovább csökkenti majd a felsőoktatásba jelentkezők számát. Emiatt pedig még nagyobb bajba kerülhetnek a már ma is anyagi gondokkal küzdő egyetemek és főiskolák. Még az sem zárható ki, hogy hamarosan megszűnnek egyes kisebb intézmények, hiszen nem lesz annyi hallgatójuk, amellyel fenntarthatnák magukat.