Ellentétes az Európai Unió alapelveivel, például az emberek szabad mozgásával az a hazai jogszabály, amely szerint külföldre költözésnél a magyarok csak a gyámhatóság engedélyével vihetik magukkal a gyerekeiket. Ha ilyet nem kérnek, olyan - hosszas, kínos pillanatokkal járó - procedúrával nézhetnek szembe, mint a hvg.hu-nak erről mesélő orvos házaspár.

Egy Spanyolországban négy éve orvosként dolgozó magyar házaspár ügyében kezdett vizsgálatot tavaly a gyámügy. A szülőknek utólag kellett igazolniuk, hogy ikerlányaik megfelelő körülmények között élnek és iskolába is járnak új lakóhelyükön „Megunván a magyarországi szélmalomharcot, az egyre növekvő orvosellenességet, az európai viszonylatban röhejesen alacsony fizetést és a betegek által hihetetlen magasnak hitt paraszolvenciát, optimistán nekivágtunk a világnak, és a véletlen úgy hozta, hogy a spanyol tengerparton sikerült állást találni. Nem rossz kis véletlen, igaz? :-)” Így mesélte el blogján a Bodnár-család, hogyan is kerültek ki Spanyolországba.

Levél a gyámhivataltól

Nem gondoltak semmi rosszra, amikor tavaly februárban a madridi nagykövet felhívta az édesanyát, Bodnár Editet, és arról értesítette, hogy a magyar gyámügy levelét szeretné neki elküldeni, amihez szüksége lenne egy e-mail címre. Ebből derült ki, hogy a szülőknek 30 napon belül be kell szerezniük egy gyámhatósági jóváhagyást kiskorú gyerekeik kivándorlásához, mert a kiköltözésnél ezt elmulasztották, és ezzel megsértették a magyar szabályokat.

A feladatot az édesanyának a gyámügynél is megerősítették. „Igazolni kell, hogy nem a híd alatt lakom, járatom őket iskolába, a jövedelmem elegendő a két gyerek megfelelő életszínvonalának biztosításához, a környezet megfelelő a gyermekek testi-lelki-szellemi fejlődéséhez stb.” – írta blogjában az édesanya, megjegyezve: „nagyon kedves, hogy így aggódnak (a gyámhatóságnál), de akkor felőlük az elmúlt három évben éhen is halhattak volna? A gyámügy részéről közölték azt is, hogy iskolába is tök illegálisan járnak a csajok, mert ahhoz is az ő engedélyük kellett volna.”

Kiskorú gyerekkel annyira nem is egyszerű legálisan külföldre távozni
©

Ezek után a szülők rákérdeztek arra, mi van akkor, ha esetleg nem találnák megfelelőnek a körülményeket, csak nem állami gondozásba vennék a lányaikat? „Azt hiszem a hivatalnok érezhetett némi iróniát a hangunkban, mert megfenyegetett minket: ha nem érezzük át a helyzet komolyságát és nem nyújtjuk be a papírokat időben, akkor 'magasabb szintre helyezi az ügyet'” – idézte fel a beszélgetést Bodnár Edit.

Edit e-mailben válaszolt a hvg.hu kérdéseire. Mint írta, a megindult gyámügyi eljárásban nem egyeztek bele, hogy részletes átvilágítás készüljön anyagi helyzetükről. Ehhez be kellett volna mutatniuk a lakás tulajdoni vagy bérleti szerződését, valamint jövedelemigazolásokat, iskolalátogatási igazolást, és részletes környezettanulmány is készült volna. Nem értettük – tette hozzá az anya –, hogy mennyiben befolyásolja a döntést az, hogy van-e automata mosógépük, autójuk, hiszen nem ezeken múlik, ki miként neveli a gyerekét.

Repülőtéren őrizetbe vett szülő

Hogy a történet nem egyedülálló, arról Illés Blanka családjogi ügyvéd beszélt a hvg.hu-nak. Elmondta, volt olyan eset, amikor a külföldről hazatérő szülőket a repülőtéren vették őrizetbe kiskorú jogellenes elvitele miatt. „Amikor ugyanis a gyámhivatalnál kiderül, mondjuk az iskola révén, hogy a tanköteles gyerek már nem oda jár, akkor a magyar jogszabályok alapján kiskorú jogellenes elvitele miatt indul eljárás a szülőkkel szemben, és körözést adnak ki ellenük.” Illés Blanka megjegyezte, az őrizetbe vett házaspár esetében sikerült tisztázni az ügyet, de "ad absurdum az is előfordulhatott volna, hogy csemetéiket gyerekotthonban helyezik el".

„Igaz, a törvény ellentétes az Európai Unió elveivel, így az emberek mozgásának szabadságával, de eddig senkinek nem jutott eszébe, hogy változtassanak a jogszabályokon. A gyámhivatal engedélyéhez jövedelemigazolást kell benyújtani, a lakhatás körülményeiről környezettanulmány készül, illetve a szülőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy a gyerek hova jár iskolába és mit tanul. Igazolás kell az egészségbiztosítási jogviszonyról is – sorolta a teljesítendő penzumokat Illés Blanka. Ha a szülők külön élnek vagy elváltak, és az egyik fél nem járul hozzá a gyerek külföldre viteléhez, akkor automatikusan bíróság elé kerül az ügy.

Editék esetében a spanyol ügyintézők igazolását magyarra fordíttatva eljuttatták a területileg illetékes gyámhivatalhoz, ott azonban ezt nem fogadták el, részletes környezettanulmányt kérnek tőlük – írta a hvg.hu-nak az édesanya. "Emiatt a gyámügyi eljárás megakadt, és jelenleg ott tartunk, hogy illegálisan tartjuk a lányokat külföldön", így várják a Polgári törvénykönyv módosítását, vagy azt, hogy a gyerekek elérjék a 18 éves életkort és maguk kijelentkezzenek. „Meglátjuk melyik lesz előbb...” – jegyezte meg.

A kérelmek többségét engedélyezik

Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Szociális és Gyámhivatalának 2011. szeptember 1-jétől 2012 júliusáig tizenkét esetben kellett döntenie arról, engedélyezi-e a „gyermek végleges külföldre távozását” – tájékoztatta a hvg.hu-t a BFKH sajtófőnöke, Szivák Bernadett. Az egy tucat kérelemből hetet hagytak jóvá, öt eljárás pedig megszűnt. (Az eljárások akkor szűnnek meg, ha az ügyfél a kérelmét visszavonta, vagy mert megváltoztatta külföldre távozási szándékát, esetleg, mert a különélő szülők nem értettek egyet a külföldre távozás kérdésében, s bíróság elé került az ügy.) Elutasítás ebben az időszakban nem volt, és 2011. január és augusztus között is csak egy ügyet zártak le ezzel. Akkor tíz kérelemhez hozzájárultak, három eljárás pedig megszűnt. A sajtófőnök közlése szerint az elutasítás oka az, ha a szülők között vita alakul ki arról, hogy külföldre menjen-e a gyerek, ekkor előbb-utóbb bírói útra terelik az ügyet. A másik indok az, ha az itthon maradó szülő és a gyerek közötti kapcsolattartás nem biztosított.

„Az ügyek jellemzően a családok kitelepedését követően indultak” – mondta Szivák Bernadett, mivel az emberek abban a tudatban lépnek, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, ők pedig szabadon mozoghatnak, költözhetnek, letelepedhetnek. Pedig gyermekeik esetében a végleges külföldre távozás gyámhivatali engedélyhez kötött. Hozzátette: ha kiskorú jogellenes elvitele ügyében eljárás indul, akkor az már a bírósági hatásköre. Szivák Bernadett a hvg.hu kérdésre, hogy a jogszabály nem ellentétes-e az EU elveivel és korlátozza az emberek szabad mozgását, azt mondta, „ennek eldöntése az Alkotmánybíróság hatásköre”.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék