Teljes a fejetlenség és tanácstalanság az MSZP-ben. Az európai parlamenti választás éjszakáján volt olyan szocialista is, aki az újságírókat faggatta, hogyan lehet értelmezi a pártra nézve lesújtó eredményt, az egyik elnökségi tag pedig arról beszélt, hogy az MSZP-nek a jelenlegi formájában vége van.

Ahogy Mesterházy a hvg.hu-nak az országgyűlési választások után megjósolta, a szocialista párt a Jobbik mögött a harmadik helyen végzett az EP-voksoláson. Ugyanakkor még 11 százalékot sem tudott szerezni, Budapesten pedig – ahol április 6-án még hat választókerületben tudott győzni szocialista jelölt – csúfosan leszerepelt. A második legtöbb szavazatot a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció szerezte. A DK-tól nem sokkal maradt le az Együtt-PM 13,07 százalékkal. A szocialisták egykori fellegvárában, a VI. kerületben még az LMP is jobban szerepelt, Soroksáron pedig a Jobbik második helyre érkezett be 14,6 százalékkal.

Lendvai megadta az alaphangot

„Ha az önkorm. választások miatt ettől megijed (az MSZP – a szerk.), nem fogadja el a lemondást, a süket és vak párt képét mutatjuk, a majdnem vagy egészen halottét. Ennél minden jobb. (…) De ha nem mutatunk életjeleket, mozgást, változást, mindenki elkönyveli: halottat ért a pofon. Nem szeretnék merő tapintatból és fegyelemből halkan, lábujjhegyen járkálni a saját kiterített testünk körül” – így szorgalmazta az elnök és az elnökség leváltását Lendvai Ildikó volt pártelnök a Facebookon hétfőn. Lendvai azért javasolt unortodox tisztújítást, mert egy rendes tisztújítás az MSZP-ben két-három hónapos folyamat.

Lendvai Ildikó - beüzent

Fülöp Máté

A fejetlenséget szó szerint lehet érteni. Az MSZP elnöksége vasárnap éjszaka testületileg felajánlotta a lemondását. A budapesti elnök, Molnár Zsolt – aki a múltja miatt magyarázkodni kényszerült – másfél hete lemondott, a fővárosi szervezetet jelenleg Trippon Norbert, IV. kerületi önkormányzati képviselő és a parlamentből 2010-ben kiesett Alexa György, a csillebérci ifjúsági központ egykori vezetője irányítja.

A parlamenti politizálástól tavasszal visszavonult Lendvai azt közölte, nem szabad várni a helyhatósági választásokig, az őszre betervezett menetrendszerű tisztújításig, hanem minél hamarabb össze kell hívni az elnökválasztó kongresszust. Több MSZP-s forrás is megerősítette a hvg.hu-nak, hogy a korábbi pártelnök már április 6. után „lemondott” Mesterházyról, és még azt is számításba vette, hogy az MSZP-elnök elmozdíthatatlansága esetén egy új baloldali párt megújításához adja a támogatását. Lendvai forrásaink szerint azzal is számolt, hogy idővel elindul az átáramlás az MSZP-ből a DK-ba és az Együtt-PM-be, de április 6-a után még úgy látta, ezek a pártok nincsenek olyan állapotban, hogy idővel átvegyék az MSZP helyét. 

Harag és kétségbeesés

„Olyan a lélektani helyzet, hogy szombaton a választmány biztosan elzavarja Attilát” – mondta a budapesti szervezet egyik vezető politikusa hétfőn reggel a hvg.hu-nak. Azt mondta, vasárnap este „a pánik váltakozott a letargiával”, pedig szerinte a közvélemény-kutatások már előre jelezték a harmadik helyet. Viszont a nagyon rossz budapesti eredmény szerinte nagyon „megütötte” a fővárosi tagságot, az éjszakai beszélgetésekből pedig az derül ki, hogy Mesterházyt és csapatát teszik felelőssé az eredményért.

„Erre most rámehet az MSZP” – két befolyásos politikus is erről beszélt a hvg.hu-nak, egyikük még a választások előtt, a másik már a katasztrofális eredmények tükrében. Az egyikük szerint a párt az országgyűlési választások eredményét elemző április választmány után továbbra sem volt hajlandó komolyan konfrontálódni a Fidesszel, pedig ezt várták volna tőle. Egy volt miniszter szerint „Attila tovább folytatta a ’kiüljük, amíg lesz valami’ taktikáját, nem volt határozott, emiatt csalódtak bennünk, és nem tudtuk a választóinkat elvinni a szavazóurnákhoz”.

Mint a hvg.hu az április 6-i választás után megírta, Mesterházy a párton belüli erőviszonyok, illetve a korábbi kongresszusokon átírt alapszabály miatt szinte elmozdíthatatlan. Mesterházy nagyrészt az általa felemelt fiatal politikusokkal vette magát körbe az elnökségben és a frakcióban is. Az idősebb politikusok nagy része kiesett a parlamentből, legutóbb a volt pártigazgatónál, Puch Lászlónál gyűltek össze egy „búcsúbulira”, Lamperth Mónika volt miniszterről kiderült, hogy egy MLM-rendszerű ügynökhálózatban próbál különféle vitaminokat, potencianövelőket eladni.

Mesterházy Attila - jön a búcsúbuli?

Stiller Ákos

„A választmányon elég a harag és a kétségbeesés az elnökség menesztéséhez, a kongresszuson már személyi alternatívát kell állítani Mesterházy legyőzéséhez” – fogalmazott egy forrás. Korábban a választmány elnökét, Botka Lászlót kérlelték többen is, hogy induljon el a tisztújításon Mesterházyval szemben. Az április 12-i sajtótájékoztatón kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy indul-e, korábban a hvg.hu pedig arról írt, inkább a szegedi polgármesteri székét szeretné megőrizni.

Több forrásunk is megerősítette, az országgyűlési választás után informális tanácskozásokon megindult az ellenjelölt-keresgélés az MSZP-ben. Botka mellett Hiller István egykori pártelnököt, jelenlegi parlamenti alelnököt kapacitálták. Ő a Hír24-nek adott, május 16-án megjelent interjújában azt mondta, át kell szervezni az MSZP-t, „rendet kell tenni” a pártban. Információink szerint az utóbbi napokban nem hivatalos fórumokon felmerült az EP-be most bekerült Ujhelyi István neve is. Forrásaink hangsúlyozták esetleges indítása, egyelőre csak „egy ötlet”, különösen azután, hogy a Botkával közösen szervezett csongrádi kampány az átlagosnál jobban sikerült: 16 százalék fölött szerepelt és második helyet szerzett az MSZP.

Ahhoz, hogy az ellenjelölt el tudjon indulni a tisztújításon, 3 ezer párttag aláírását kell összegyűjtenie, ám forrásaink szerint a jelenlegi letargia miatt nagyon nehéz ennyi szignót összegyűjteni, ennyi tagot felkeresni. Egy forrásunk ugyanakkor arról beszélt a választás éjszakáján, hogy „a mostani pofon alapján azért nagyon sok önkormányzati posztot remélő tagunk, jelöltünk el fog gondolkodni: mi van, ha októberben is ilyen rosszul szerepelünk majd, és én sem jutok be?”. Ez a hangulat szerinte kikényszeríthet egy előrehozott tisztújítást. „Attila szerintem jobban teszi, ha most félreáll, és ezt hagyni fogja.”

Az „öregek” hívó szava

A budapesti tagság véleménye kulcsfontosságú lesz a szombatra összehívott választmányon. Az MSZP választmánya ugyanis dönthet úgy is, hogy rendkívüli tisztújító kongresszust hív össze – ezt szorgalmazza Lendvai is –, de ehhez az alapszabály szerint a tagok kétharmadának egyetértésére van szükség. A testület közel egynegyedét adják a budapestiek, ám két forrásunk is arról beszélt, a vidékiek egy jelentős része rendszerint távol marad, így elképzelhető, hogy a fővárosiak meghatározó szerepbe, esetleg többségbe kerülnek.

Hiller István és Kiss Péter - figyelnek a szavukra

MTI / Kallos Bea

A fővárosi szervezetük, az úgynevezett budapesti párttanács csütörtökön ülésezik, készül fel a szombati választmányra. „Jelzésértékű, ha Attila arra bejön, illetve, hogy ott mit mond majd. Ez arra fog utalni, hogy a lemondását komolyan gondolja, vagy csak taktikai húzás volt” – mondta egy vezető budapesti MSZP-s. A hvg.hu a választás után több szocialista politikussal is beszélt, akik mind azt valószínűsítették, hogy Mesterházy taktikázik, valójában maradni akar.

Jelenleg – Molnár lemondása után – forrásaink szerint nincs olyan vezetőjük, aki megszervezné a fővárosi választmányi küldötteket, viszont forrásaink szerint a szintén budapesti „öregek hívó szavának” nagy hatása lesz körükben. Ebből a szempontból fontos, hogy Kiss Péter volt kancelláriaminiszter, Hiller István, Burány Sándor, Hiszékeny Dezső április 6-án egyéniben győzni tudott, bejutott a parlamentbe.
 
Gyurcsány, a szálka

„Nemcsak azért nem ülünk le hétfőn az MSZP-vel tárgyalni, mert megváltoztak az erőviszonyok, hanem mert nem tudjuk, hogy kivel kellene egyeztetni” – mondta a hvg.hu-nak az Együtt-PM egyik vezető politikusa a választások éjszakáján. A politikus arra utalt, hogy múlt hét pénteken az MSZP-től felkérést kaptak arra, hogy ezen a héten üljenek le tárgyalni az őszi önkormányzati együttműködésről a fővárosban, de ezt a vasárnapi eredmény fényében azonnal elnapolták.

Pedig a hvg.hu két budapesti, vezető pozícióban lévő szocialista politikustól is úgy értesült, hogy a pártnak kész, kerületekre lebontott forgatókönyve volt arról, hogy hol engedi át a terepet az Együtt-PM-nek vagy a DK-nak. Az egyikük kész listát is mutatott a potenciális polgármester-jelöltjeikről, amiből az derült ki, hogy a 23 kerületből mindössze 4-5 befutónak tűnő helyen engedtek volna a másik két baloldali pártnak, illetve olyan városrészeket engedtek volna át (például I., II., XII. kerület), ahol a Fideszt ciklusok óta nem tudták még megszorongatni sem.

A Népszabadság pénteken arról írt, hogy a budapesti szocialisták próbálták menteni a menthetőt, és rávenni a XIII. kerületi polgármestert, Tóth Józsefet, hogy induljon el Tarlós Istvánnal szemben, ám a kerületvezető ódzkodott a feladattól – a hvg.hu-nak nem is akarta kommentálni a napilap értesülését. Korábban Horváth Csaba volt az MSZP hivatalos polgármester-helyettese, de mint kiderült, akár egy LMP-s jelölt javára is kész lett volna visszalépni az április 6-i választás után. Gyurcsány Ferenc a hvg.hu-nak adott, múlt hét kedden megjelent interjújában azt mondta, már van jelöltje, de egyelőre nem akarja elárulni a nevét.

Gyurcsány Ferenc - feltört, mint a talajvíz

Fülöp Máté

Szocialista forrásaink szerint a DK és az Együtt a választási eredménynek köszönhetően olyan helyzetbe került, hogy még az MSZP belügyeibe is beleszólhatnak. „Ha azt a jelzést kapjuk, hogy Attilával nem fognak össze az önkormányzatin, annak lehet hatása” – fogalmazott egy MSZP-s parlamenti képviselő. Ám forrásaink úgy értékelték, a két kisebb párt túl hangos vagy követelőző fellépése ellenkező hatást is kiválhat: Mesterházy 2011-ben egy erős, Gyurcsány-ellenes kampánnyal alapozta meg párton belül a hatalmát.

Egy volt szocialista miniszter szerint „sem a DK, sem az Együtt-PM nem volt képes önálló tábort kiépíteni, de azt persze hamar felismerték, hogy csak úgy tudnak életben maradni, ha belőlünk harapnak ki egy-egy darabot, hagytuk nekik, meg is csinálták”. Éppen ezért forrásaink szerint az is nagy kérdés lesz a következő hetekben, hogy hányan fognak átlépni a DK-ba, vagy az Együtt-PM-be. Információink szerint például az Együtt-PM-ben sincs egyetértés abban, milyen legyen az MSZP-vel a kapcsolatuk a jövőben: míg egyes meghatározó politikusok "békén hagynák" az amúgy is bajban lévő szocialistákat, mások amellett kardoskodnak, hogy "most kell belőlük akkorát kiharapni, amekkorát lehet".

Ugyanakkor több Együtt-PM-es forrás azt mondta a választás éjszakáján a hvg.hu-nak, hogy nekik Mesterházynál sokkal nagyobb „feladvány” Gyurcsány jó szereplése, hiszen méréseik, értékelésük szerint pont a volt miniszterelnök bevétele a januári összefogásba tántorította el a bizonytalan szavazókat, akikre Bajnai Gordon az Együtt továbbfejlesztésében építeni akar.