szerző:

Fontolgatja a februárban magyar tulajdonba került TV2, hogy jövőre kiviszi a főcsatornáját külföldre, így megszabadul a médiaszabályozás szigorától. A társaság korábban abban reménykedett, hogy a kábelcégektől szedhető programdíjból hozza rendbe a költségvetését, ellensúlyozza reklámbevételeinek csökkenését és a reklámadót, de az RTL-re tüzelő kormány végül neki is megtiltotta, hogy ezt a díjat beszedje. Bár a kabinet az állami hirdetések révén támogatja a TV2-t, még mindig nem alkotta meg azt a rendeletet, amellyel valóban "segítene" a társaságon, így a cég alternatív megoldásokat keres.

Ha nem enyhülnek a közeljövőben kereskedelmi tévéket sújtó szabályok, akkor a TV2 fontolóra veszi, hogy kivonul és egy másik országból sugározza a műsorait – értesült a hvg.hu. Piaci forrásból úgy tudjuk, a februárban magyar tulajdonba került tévétársaság ősszel a kábelszolgáltatókkal kötött új szerződéseiben meglebegtette: nem zárható ki, hogy a közeljövőben más ország joghatósága alá vonul, és ebben az esetben fel lehet mondani, illetve újra kell írni a terjesztési szerződéseket.

A hvg.hu-nak a társaság elismerte, hogy valóban bekerült ez a lehetőség a szerződésekbe. „A TV2-csoport jelenleg több alternatíván is dolgozik a jövő évi működésre vonatkozóan. Vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy a TV2 külföldi joghatóság alatt folytatja a műsorszolgáltatást” – válaszolta a társaság a kérdéseinkre. Ha ez valóban megtörténik, új kihívás elé kerül a médiaszabályozást szinte hónapról hónapra módosító kormány, amely a különféle bevételeitől is eleshet – miközben a kabinet bevallottan segíteni akarna a magyar tulajdonba lévő társaságnak.

Gellert kapott lövedék

Több mint egy éve foglalkoztatja a tévét néző közvéleményt, hogy milyen irányt vesz a hazai tulajdonba került második legnézettebb kereskedelmi csatorna jövője – melyben az esetleges külföldre húzódás újabb fordulatot hozhat.

©

Bár a tévét – mint arról beszámoltunk – kiemelten kezelik az utóbbi időben az állami cégek és a kormány, a kormánypárti politikusok által bevallottan RTL-t célzó jogi intézkedések nem kerülték el a TV2-t sem. Ennek elsősorban az az oka, hogy a 2010-ben elfogadott új magyar médiatörvény kiemelten kezeli a két tévétársaságot. Mivel a közönségarányuk meghaladja a 15 százalékot, ezért mindkettő jelentős befolyásoló erejű médiának számít a törvény szerint, így rájuk különleges szabályok vonatkoznak. Híradót kell sugározniuk, bizonyos esetekben feliratozniuk kell az idegen nyelvű filmjeiket, illetve a legfontosabb: egy szeptemberben megalkotott szabály szerint továbbra sem szedhetnek pénzt a kábelszolgáltatóktól a két főcsatornájuk után.

Pedig mindkét cég nagy reményeket fűzött ehhez a díjhoz. Az RTL már 2010-ben el akarta érni, hogy a médiahatóság engedélyezze nekik a programdíjat, amit a kisebb csatornáik után már az első perctől kezdve szedtek. Ám a hatóság ezt elhalasztotta a digitális átállás utáni időszakra arra hivatkozva, hogy nem kérhető pénz azért, ami egyszerű antennával ingyen is fogható – így tolták el a bevezetést 2015-re. Simon Zsolt, a TV2 vezére márciusban a Forbesnak azt mondta, legalább 6-8 milliárdos pluszbevételre számít, és abban reménykedik, hogy ez helyrebillenti a cége évek óta veszteséges mérlegét. A tévék évek óta arra építenek, hogy a válság miatt zsugorodó reklámbevételeiket vagy a reklámadót így ellensúlyozzák: míg a reklámtorta tavaly csak 45,6 milliárd volt, a kábeles piac évente 110 milliárdot termel, amiből most már a két nagy is részesülni szeretne. A két társaság azt kifogásolja, hogy ők legfeljebb 8-10 százalékban részesednek a kábeles tortából (a kis csatornáik után), miközben a kábelcégek előfizetőinek 55-57 százaléka őket nézi – ugyanis a kábelpiac bevételeinek nagy részét a szolgáltatók és a kicsi, párszázalékos nézettséggel rendelkező tévék viszik el.

Viszont a kormány úgy döntött, a jelentős befolyásoló erejű médiának a díjszedés átmenetileg tilos, a két tévé várja ki, amíg a kabinet egy kormányrendeletben határozza meg, hogyan és mennyit lehet szedni. A Népszabadság a múlt héten arról írt, hogy a rendelet a mai napig nem készült el. Felmerült ugyan, hogy az állam szedje be a pénzt, majd pályázat útján ossza szét, de felismerték, hogy ez versenyellenes, uniós szabályokba ütközne, Brüsszel biztosan eljárást indítana. (Főleg, hogy az RTL már így is az Európai Bizottsághoz fordult a szerintük diszkriminatív reklámadó miatt.)

A hvg.hu-nak ugyanakkor egy magas rangú kormányzati forrás azt mondta, semmiképpen nem akarják kiengedni a szorításból az RTL-t, amellyel nyár óta „háborúban” állnak a reklámadó és a – szerintük – túl „kritikus” Híradók miatt. Viszont olyan szabályozást szerinte nem lehet alkotni, amely ne érintené jelentős befolyásoló erejű médiumként a TV2-t is. Viszont ha a tévé egy másik országból sugározna, akkor már nem vonatkoznának rá a magyar médiatörvény passzusai, így a jelentős befolyásoló erejű médiára vonatkozó előírások sem.

Bottal a nyomukat

A magyar médiahatóság nehezebben tudja utolérni a külföldről sugárzó médiaszolgáltatókat, hiszen nem tartoznak az ellenőrzése alá. Így nehezebben tudja büntetni ezeket a tévéket, ha megsértik a médiatörvény előírásait (például, ha nem figyelnek a magyarországi korhatár-besorolásra). A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság tehet ugyan kísérletet arra, hogy bebizonyítsa, csak azért mentek külföldre, hogy a szigorúbb magyar szabályokat megkerüljék, kérheti az adott ország médiahatóságának segítségét, ám a hvg.hu által megkeresett médiajogász szerint nem sok eszköze van az NMHH-nak, hogy a bírságokat kivesse és behajtsa.

„Kedvezőtlen gazdasági helyzet”

A külföldről történő műsorszolgáltatás persze nem új a magyar tévés piacon. Mivel a médiatörvény versenykorlátozási okok miatt sokáig nem tette lehetővé, hogy az országos kereskedelmi tévék új kábelcsatornákat indítsanak, az RTL-nek bedolgozó IKO Holding sokáig Romániából sugározta például a Cool-t vagy a Film+-t.

Míg az RTL csatornái eddig Romániában voltak bejegyezve, és az ottani médiahatóság ellenőrzése alatt álltak, a Viasat adása az Egyesült Királyságból, a brit hatóság, az Ofcom engedélye alapján érkezik Magyarországra. Sőt, a TV2-csoport kisebb csatornái, a Super TV2, a Fem3 és a Pro4 is az Ofcom felügyelete alá tartoznak, eleve így indította őket az utóbbi években társaság.

Ugyan a 2010-ben elfogadott új médiatörvényt már úgy fogalmazták meg, hogy kedvezzen a nagy tévéknek – kivették belőle a versenykorlátozást –, a cégek mégsem „hozták haza” kisebb csatornáikat. Sőt, január 1-től az RTL hét kisebb tévéje átkerül – Romániából és Magyarországról – a RTL Group Germany nevű leányvállalatához. „A magyarországi kedvezőtlen gazdasági helyzetet átértékelve úgy döntöttünk, hogy költséghatékonyabbá tesszük a kábelportfólió működését, és Luxemburgba költöztetjük a tévéket, ahol megfelelő infrastruktúrával és stábbal rendelkezünk” – magyarázta az RTL Group az Indexnek, miért hozta meg ezt a döntést. Persze, ez kevesebb munkahelyet és kisebb személyi jövedelem adót is jelent majd. Iparági források szerint a kábelek Luxemburgba költöztetése arra utal, hogy a vállalat ezzel az RTL Klub kitelepítését készíti elő.

A külföldről történő sugárzással számos más kötelezettség megkerülhető. Az adott cégnek nem kell a továbbiakban például médiaszolgáltatási díjat fizetniük, és ez több százmilliós könnyítést is jelenthet. Már a Google- és a Facebook-reklámokra is kivetett új reklámadó esetében is bebizonyosodott, hogy a külföldi szolgáltatók esetében szinte lehetetlen a követelés behajtása. A kormány ezt úgy próbálta kivédeni, hogy beleírta a törvénybe: a külföldi cégeknek nyilatkozniuk kellett a hirdetés feladójának, hogy megfizették a reklámadót, ha nem teszik meg, akkor a hirdetőt terhelte az adó. A kabinet végül belátta, hogy a nagy külföldi médiacégek egyáltalán nem reagálnak, és egy bizonyos összeg fellett a magyar vállalkozókra hárul az adózási, illetve az adminisztrációs teher, így ezt a nyilatkozattételi kötelezettséget januártól ki is vezetik a törvényből.

Tehát a reklámadóról szóló törvény úgy van megírva, hogy az a külföldről szolgáltató, de Magyarországon bevételeket szerző médiacégekre is vonatkozzék, viszont nagyon nehezen tud az állam ezeknek az előírásoknak eleget tenni. Persze a tévéknek nem ilyen egyszerű "lelépni" a reklámadó elől: a Google-lel és a Facebookkal ellentétben náluk nem közvetlenül adják fel a hirdetéseket a reklámozók, hanem ügynökségeken, illetve úgynevezett sales house-okon keresztül, ráadásul nekik szerkesztőségük is van, muszáj tehát legalább egy magyarországi céget fenntartaniuk. Így hiába viszi ki a TV2 a főcsatornáját, vagy tartja külföldön az RTL-hez hasonlóan a kisebb csatornáit, várhatóan nem tudják majd megúszni a reklámadó befizetését.

Szeretné szeretni a kormány

„Csak éppen Magyarországon a nagy, kereskedelmi tévék közül egyik sem magyar, mindegyik külföldi. Ezért olyan magyar, nemzeti szempontokat, amiket otthon igen, itt nem érvényesítenek. Ez sem lesz mindig így” – jelentette ki Orbán Viktor tavaly augusztusban a Puskás Akadémia honlapjának adott interjújában. A miniszterelnök ezzel is jelezte, szeretné, ha az egyik kereskedelmi tévé magyar tulajdonba kerülne – az interjú megjelenésekor a német ProSiebenSat.1 Group (P7S1) éppen a TV2 eladásáról tárgyalt.

Simon Zsolt - hetedhét határon túl?
©

A TV2 értékesítése, illetve az azóta eltelt időszak igencsak fordulatos volt. Lehetséges vevőként felmerült a nemzetközi médiabirodalmat működtető – hazánkban a Viasattal jelen lévő –, svéd hátterű Modern Times Group (MTG), és a hazai piacon a 11. legbefolyásosabbnak tartott Nyerges Zsolt cége, az Infocenter.hu Zrt. is. Végül a németek TV2 két vezetőjének, Simon Zsoltnak és Yvonne Dedericknek adták el a céget. (Arról, hogy a nagyobb befektetők miért álltak el a vételtől és a kormány milyen intézkedésekkel, bejelentésekkel segítette, hogy a cég hazai tulajdonba kerüljön, itt olvashat részletesen. Időközben az is nyilvánosságra került, hogy a kelet-európai befektetéseitől mindenáron szabadulni akaró P7S1 végül áron alul, alig 4,6 milliárdért adott túl a tévéin, sőt távozása előtt a vevőknek még működési hitelt is biztosított.)

Mivel sem Simonnak, sem Dedericknek nincs milliárdos vagyona, az elmúlt hónapokban más újságok mellett a hvg.hu is sokszor foglalkozott azzal, hogy az új tulajdonosok melyik gazdasági erőcsoport támogatására számíthatnak. Míg tavasszal a Fidesz korábbi pártigazgatójának, Simicska Lajosnak az emberei lobbiztak a piacon a tévé mellett, értesüléseink szerint nyár végére fordulat állt be, és a miniszterelnökkel jóban lévő Andrew G. Vajna kormánybiztos került meghatározó helyzetbe a TV2-nél. Mint arról már beszámoltunk, ez a váltás együtt járt az állami hirdetések piacának részleges átalakulásával is: míg a Simicska érdekeltségébe tartozó nagy kereskedelmi rádiókból, a Class FM-ből és a Music FM-ből eltünedeztek az állami cégek reklámjai, a TV2-nél valósággal kilőtt az állami költés, tehát a kormány a hirdetések – és az irányítása alatt álló Nemzeti Kommunikációs Hivatal – révén beállt a társaság mögé.

Csakhogy a nyár óta a parlament többször is módosította a médiára vonatkozó törvényeket, melyek részben a TV2-t is érintik. A nemzetgazdasági miniszter tavalyi ígérte ellenére júniusban bevezették a reklámadót, amit egy kiskapu miatt idén a TV2-nek még nem kell megfizetnie, de jövőre már igen: a cég számításai szerint 1,6-1,7 milliárdot. Sőt, november közepén tovább emelték a reklámadó legmagasabb kulcsát, ami elsősorban az RTL-t érinti. Viszont Varga Mihály egy sajtótájékoztatón azt mondta, számításaik szerint jövőre már a TV2-nél is olyan magas lesz a reklámköltés, hogy ezt a tévét is érintheti majd ez a kulcs. A médiatörvény legújabb módosítása arra kötelezi a kábelcégeket, hogy az alapcsomagjukba pakoljanak bele két újabb köztévés csatornát – amit az RTL-nél úgy értelmeztek, hogy a kormány ki akarja szorítani a kereskedelmi tévéket a legolcsóbb előfizetési csomagból.

Ráadásul nyáron összekülönbözött a miniszterelnök és az 1990-es évektől a Fideszhez húzó médiát építgető Simicska Lajos. Így a pártból többen is elismerték a hvg.hu-nak, néhány orgánumtól és a köztévétől eltekintve nincs olyan médiaszolgáltató, melyre a népszerűség csökkenése idején a kormánypárt közvetlen befolyással bírna. Hosszú távon tehát valóban szükségük lenne egy magasabb nézettséggel rendelkező kereskedelmi tévére. Kérdés, mit lép a kormány azután, hogy a magyar tulajdonba került TV2 belengette, kivonul Magyarországról. Sőt, ha megszűnne jelentős befolyásoló erejű státusza, már híradót sem lenne köteles készíteni (a vasárnapi közéleti magazinját nemrég szüntette meg).

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!