szerző:
Hann Endre, Róna Dániel

A kormányzati kampány elérte a célját: a félelem és a bevándorlás fogalma szervesen összekapcsolódott a magyarokban, akiknek a többsége ma már hitelt ad a menekültáradat megindulásával kapcsolatos ilyen-olyan konspirációs teóriának is – derül ki a Medián HVG számára készített kutatásából.

A legtöbben a gazdasági helyzetet és a munkanélküliséget tették a napjainkat leginkább meghatározó problémalista elejére (a válaszadók 30, illetve 28 százaléka) a Medián november végi felmérése során. Ennél valamivel kevesebben, a válaszadók 21 százaléka érzékelte úgy, hogy a menekültügy a legfontosabb társadalmi probléma, szemben például az egészségüggyel (15 százalék).

Ennél is élesebben világít rá a téma közhangulati jelentőségére és a lakosság migránsokhoz való viszonyára az, amikor – még az interjú elején – a kérdezőbiztosok azt kérdezték a válaszadóktól, hogy mi jut elsőként eszükbe a „félelem” szóról. A legtöbben – értelemszerűen – nem politikai válaszokat adtak (sötétség, egyedüllét, horrorfilm, kígyó, világvége). Ám a 2015 végére kialakult légkört jól jellemzi, hogy a válaszadók 23 százaléka rögtön a terrortámadásokra, a migránsokra asszociált, és további 9 százalék az ezektől aligha független háborúra. A menekültválság mint fenyegetés olyan súlyos problémákat is háttérbe szorított, mint a betegségek, a bűnözés vagy az elszegényedés. Ráadásul ez az aggodalom szinte politikai hovatartozástól függetlenül uralja a közhangulatot: még a menekültekkel leginkább empatikus DK-s szavazók körében is az ilyen reakciók voltak a leggyakoribbak. A kormányzati kampány a jelek szerint elérte a hatását: a félelem és a bevándorlás fogalmát annak ellenére tartósan összekapcsolják az állampolgárok, hogy jelentős létszámban már hónapok óta nincsenek migránsok Magyarországon.

Kormányplakát, Ellenplakát. Felszított indulatok
©

A menekültekkel szembeni távolságtartás a Medián hasonló tárgyú szeptemberi felméréséhez képest is erősödött. Mégpedig úgy, hogy közben a magyar társadalom általában véve nem vált intoleránsabbá, hiszen például a melegek és a zsidók megítélése nem változott számottevően. Csak azoktól idegenkedik jobban a magyar társadalom, akikben bevándorlót lát: az itt élő színes bőrűek számát korlátozni kívánók aránya egy év alatt 47-ről 60 százalékra, a menekültek befogadását elutasítóké 66-ról 83 százalékra nőtt. Ezzel teljes összhangban egy másik attitűdkérdésben, amely a Magyarországon élő különböző „népek, nemzetiségek, csoportok” iránti szimpátiát vizsgálja, az utóbbi években tapasztalt értékekhez viszonyítva két csoport rokonszenvindexe változott statisztikailag is jelentős mértékben negatív irányba: az arabok pontszáma 12 év átlagában 38 pont volt, most novemberben már csak 30, a „feketéké” pedig 42-ről 37-re csökkent.

A rendőrség vizsgázott a legjobban – legalábbis ezt tükrözi a Magyarországon átutazó menekültekkel hivatalból vagy önszorgalomból foglalkozók tevékenységének, hozzáállásának megítélése. A közvélemény leginkább a rendőrök munkájával van megelégedve, a legelégedetlenebb pedig a baloldal és az Egyesült Államok szerepével. A magyar kormány megítélése az ősz eleje óta e szempontból is javult, miközben a civil szervezeteké – és az általános véleményklímát tekintve nem meglepő módon – Németországé valamelyest romlott.

Összességében a közvélemény 2015. november végén valamivel még nagyobb ellenszenvvel tekint a menekültekre, még nagyobb arányban gondolja őket agresszívnak és követelődzőnek, mint tette azt szeptember közepén. E tekintetben a pártok támogatói közötti sorrend nem változott: a migránsoktól legfőképpen idegenkedő Jobbik- és Fidesz-szavazóktól a középen lévő szocialista és bizonytalan választókon át a menekültekkel leginkább empatikus kispárti baloldali szavazókig terjed a skála. Hasonlóan alakul a vélemények pártállás szerinti megoszlása az esetleges muszlim térhódítás megítélésében, amely a magyar társadalom abszolút többségét jellemző vízió.

A kormányzati és általában a jobboldali kommunikáció kulcseleme, hogy egyértelmű összefüggést sugall a terrorizmus erősödése és a menekülthullám között. Ezt a narratívát követi a magyar társadalom többségének a véleménye. Figyelemre méltó, hogy a szocialista párt erősen lecsökkent tábora ebben a kérdésben közelebb áll a jobboldalhoz, mint a DK fémjelezte menekültbarát blokkhoz.

Beérni látszik a kormányzati propagandának a terrortámadások elkövetőit a migránsokkal azonosító üzenete is: a többség maga is hajlamossá vált effajta összemosásra. „A párizsi terrormerényletek elkövetői minden bizonnyal a mostani menekültek közül kerültek ki” – ezt a mondatot a kutatók azzal állították szembe, hogy „erre nincs bizonyíték, nem lehet ezt állítani”. Az első állítással az emberek 56 százaléka, a másodikkal 40 százalék értett egyet. Sőt a relatív többség (46 százalék) azzal a jóval erősebb – és a miniszterelnök egyik közelmúltbeli kijelentésére hajazó - állítással is egyetért, hogy „akárki akármit mond, minden terrorista a migránsok közül kerül ki”. Abban pedig már szinte senki sem kételkedik, hogy „a menekültáradat jelentősen növeli a terrorizmus veszélyét”.

©

Ami a menekültekkel való bánásmódot illeti, a mérsékelt többség helyesli az „emberséges” eljárást, bár jóval szélesebb támogatást élvező nézet, hogy börtönbüntetéssel kellene sújtani az illegális határátlépőket. Az egészségügyi kockázatra utaló állításokat pedig szinte teljes egyetértés övezi.

A menekültek befogadásának esetleges pozitívumait a válaszadók elsöprő többsége nemcsak nem látja, hanem egyenesen tiltakozik is az ellen, hogy lennének ilyenek. Az igazi kérdés tehát a társadalom számára már egyre kevésbé az, hogy támogatja-e a kormány menekültpolitikáját (hiszen abban nagyon széles a konszenzus), hanem inkább az, hogy a menekültek távol tartására milyen eszközök megengedhetők. Nemcsak az emberséges bánásmód támogatottsága esett vissza jelentősen az utóbbi két hónapban, hanem – ahogy már utaltunk rá – az erre törekvő civilek munkájának elismerése is.

A kormányzati kommunikáció sikerének leglátványosabb bizonyítéka az uniós kvótákkal szembeni ellenérzés látványos megugrása. Szeptemberben az EU kvótajavaslata még egyenlő arányban osztotta meg a közönséget, novemberben viszont már az elsöprő többség ellenezte. A fordulat mértékét jelzi, hogy míg ősz elején még a Fidesz tábora is megosztott volt a kérdésben, körükben – nyilván az aláírásgyűjtésnek is köszönhetően – novemberben már pontosan kétszer annyian ellenezték, mint ahányan támogatták a menekültek országok közötti központi elosztását.

A kerítés támogatottsága is hasonló, mint a kvótáé. Sőt az elmozdulás ebben a témában is jóval nagyobb, mint ami az általános közhangulati változásból következne: a szeptemberi 68 helyett novemberben már a teljes népesség 87 százaléka értett egyet a fizikai határzár létesítésével. Viszont – a kvótakérdéssel ellentétben – a meggyőzött, „átállt” szavazók nagy része a kerítésügyben a baloldaliakhoz sorolható. A két jobboldali párt hívei már szeptemberben is szinte egy emberként sorakoztak fel a kerítésépítés mögé, így esetükben nem is lehet szó nagy változásról, viszont az ellenzéki választók körében a kerítés támogatottsága több mint 30 százalékponttal emelkedett, annak ellenére, hogy a Medián által ezzel kapcsolatban feltett kérdés tartalmazta az utalást a kormány szerepére is.

©

A nyugtalansággal teli társadalom táptalaja az összeesküvés-elméleteknek. Amikor a Medián kérdezőbiztosai azt tudakolták, hogy a válaszadók szerint elsősorban minek tulajdonítható, hogy ugrásszerűen megnőtt a menekültek száma, három felkínált lehetőség közül 37 százalék választotta azt, hogy „bizonyos személyek, érdekcsoportok vagy országok szervezik, támogatják” (ugyanennyien magyarázták a polgárháborúval, az Iszlám Állam terrorjával, és 18 százalék a terjedő szegénységgel, éhínséggel). További 26 százalék vélekedett úgy, hogy valamilyen külső mozgatóerő van a menekülthullám mögött, vagyis a magyarok abszolút többsége (összesen tehát 53 százalék) hajlamos hitelt adni ilyen-olyan konspirációs teóriáknak.

Közülük a legtöbben a legnagyobb „háttérhatalmat”, az Egyesült Államokat gyanúsítják, de szép számmal emlegették a zsidókat, Izraelt, Soros Györgyöt, akár képtelen kombinációkban, mint amilyen „Izrael és az Iszlám Állam”. Talán nem meglepő, hogy a jobbikosok az átlagnál is gyakrabban vélnek sötét mozgatóerőket látni a háttérben, de az talán inkább, hogy a baloldal és különösen az MSZP szavazói sem mentesek például az Amerika-ellenes összeesküvés-elméletektől.

HANN ENDRE, RÓNA DÁNIEL

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!