A budapesti oszlopháború első bírósági fordulójának legjellemzőbb momentuma volt, amikor a bíró sokadszor kérlelte a Fővárosi Önkormányzat ügyvédjét, ugyan mondjon már egy jogszabályt, amire a szerződésbontást alapozzák.

Most?

– kérdezett vissza Nagy József Levente ügyvéd, amire a MAHIR Citypostert képviselő Magyar György megjegyezte, hogy ez már a szerződésbontáskor sem ártott volna.

Így nem csoda, hogy a tárgyalás ítélet nélkül zárult. A folytatást március 1-jére tűzték ki.

Oszlopháború  a bíróságon

A MAHIR Cityposter Kft. hirdetőoszlopokra vonatkozó, 25 évre szóló szerződését október 31-ei hatállyal mondta fel a főváros. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég nem sokkal ezután adott be keresetet a szerintük jogellenes szerződésbontás miatt a Fővárosi Törvényszéken. A Gazdasági Kollégium ennek folyományaként tárgyalta az ügyet – Simicska távollétében – január 11-én.

Túry Gergely

A fővárosi önkormányzat nem várt eddig, már január 2-án elkezdte elbontani a MAHIR-oszlopokat, mint a tárgyaláson kiderül 10 nap alatt összesen 118-at sikerült elhordaniuk. Ezért Magyar György ismét beadta a főváros ideiglenes eltiltását célzó kérelmet, hogy jogerős ítéletig ne bonthassanak tovább. Erről „sürgősen” dönt a bíróság, de pontos dátum nem derült ki a mai tárgyaláson.

Magyar György a szerződésbontás és az ideiglenes eltiltás kérdésében is magabiztosan iskolázta a főváros ügyvédjét, akinek 15 napja van arra, hogy írásban védje meg a budapesti álláspontot.

Nem tudták megfogni Simicskáékat

A szerződésbontás valós okait a sorok közül lehet kiolvasni

– Magyar szerint ezért volt bajban az alperes ügyvédje: állítása szerint a budapesti önkormányzat egy előnytelen szerződést akar felbontani, és ehhez kerestek jogi alapot. Csakhogy ez lehetetlen, mert a szerződő felek kizárták a felmondás lehetőségét.

Nagy József Levente az ellenkeresetben felsorolta a már korábban elmondottakat: a Cityposter azzal szegett szerződést, hogy nem olyan légszennyezettséget mérő oszlopokat és internetes terminálokat állított, amilyeneket kellett volna. Ráadásul ezek nem is a megbeszélt helyre kerültek, így az ügyvéd szerint világos a kötelezettségszegés.

Magyar viszont levelekre hivatkozva előadta, hogy a változtatásokról egyeztetett a Cityposter az illetékesekkel, akik ezeket jóvá is hagyták. Szerinte a fővárossal kötött szerződés egyébként is egy jogosultság megszerzéséről szól, így kötelezettségszegésre értelmetlen hivatkozni.

Tehát a Cityposter képviselője szerint eleve jogellenes volt felmondani a szerződést, de ha ezt máshogy látja a bíróság, akkor sem helytállóak a fővárosi önkormányzat kifogásai. Sőt, ha helytállóak is, a Cityposter akkor is csak az oszlopállítás kizárólagos jogát bukja, és nem az egész szerződést.

Nagy József tagadta, hogy a MAHIR levelezett volna a fővárossal, így ragaszkodva a szerződésbontás jogosságához. Viszont a bíró folyamatos tisztázó kérdései ellenére sem tudott konkrét jogszabályra hivatkozni, egy 2013-as önkormányzati rendelet kivételével. Erről viszont Magyar bebizonyította, hogy az egyrészt jelen ügyre nem vonatkoztatható, másrészt mivel hét évvel a szerződéskötés után született, ezért nem is túl elegáns erre hivatkozni.

Jogszabályok helyett milliók repkednek

A jogi pengeváltást egyértelműen bukó Nagy József azzal próbálkozott a továbbiakban, hogy a szerződés „közérdeket sért", mert rengeteget bukik rajta a főváros. Kalkulációik szerint Budapest évente akár 93-160 millió összeget is bevasalhatna a hirdetőoszlopokon, ha kiiktatnák a Citypostert. Ha pedig az 50 méteres tilalmat is beleszámolják, akkor a bevétel ennek a négy-ötszöröse is lehetne.

Fazekas István

Magyar szerint, ha ezzel indokolható lenne a szerződésbontás, akkor ezen az alapon bárki megtehetné ezt, aki időközben rájön, hogy nem jöttek be a számításai egy szerződéssel. Azt is felhozta, hogy az eddigi kilenc év alatt egyszer nem keresték őket azzal az önkormányzattól, hogy díjat emelnének, másrészt félrevezető az általuk fizetett legalább 45 millióval példálózás, mert csak tavaly több, mint 500 millió forint értékben hirdetett az önkormányzat és intézményei a Cityposter és a cégben tulajdoni hányaddal rendelkező Euro AWK felületein, amit nem kellett kifizetniük a szerződés értelmében.

A bíró a parttalanná váló vitát azzal zárta, hogy a fővárost képviselő ügyvéd a számokkal dobálózás helyett jogszabályokat mutasson végre, mert „akkor tudnánk haladni".

Ítélet előtt is vihetik az oszlopokat?

Magyar ezután újult erővel kezdett érvelni a főváros bontástól eltiltása mellett. Szerinte a „szakszerűtlen bontás" miatt oszloponként 50-500 ezer forint káruk keletkezett, ami az eddig ledöntött oszlopokkal felszorozva 6-60 millió forint lehet. Hogy pontosan mennyi, azt azért nem tudta megmondani, mert a főváros „elragadta a birtokukból" az oszlopokat.

Az ügyvéd szerint hiába mentek a kispesti telephelyre háromszor is darus kocsival, nem kapták vissza a darabonként közel 900 ezer forintot érő oszlopaikat, így azokból is újakat kell beszerezniük, hogy teljesíthessék szerződéseiket. Ezzel azt sejtetve, hogy a közeljövőben akár újra is telepíthetik az elbontott oszlopokat.

Ott fekszenek a hóban, a jégben

– ütött meg Magyar hirdetőoszlopoknak ritkán kijáró érzelmes hangot. Amit magyaráz, hogy a „szakszerűtlen tárolás" miatt a cityposteresek szerint 100 milliónyi oszlopok megy tönkre.

Az oszlopok elbontásából származó káron túl Magyar György szerint – bár ezeket szerződésekkel nem támasztotta alá –, már most nettó 250 milliót buktak, amire még rájönnek a kötbérek és az általánykártérítések, amit a teljesíthetetlen szerződéseik miatt fizethetnek. Éves szinten csak az eddig elbontott oszlopok miatt majdnem 400 milliós kárral kalkulálnak. Az anyagilag egyébként sem rózsásan álló Budapest így kedvezőtlen bírósági döntés esetén kemény kártérítési pénzeket fizethetne a Cityposternek.

Majd Magyar emelte a tétet és a a szerződésből hátralevő 15 évvel és a Cityposter 2014-es árbevételével számolva 5,5-17 milliárd forintos kiesésről beszélt. Ezért felajánlott 100 millió forint letétet, ha leállítják a bontást, ami szerinte mindenkinek jó lenne, mert 150 millió forintot különítettek el erre a budapesti költségvetésből – amit a főváros persze a Cityposterre akar terhelni.

Nagy József Levente ezekre sem tudott sokat mondani: szerinte szakszerű a bontás, ha kár keletkezik az oszlopokban, akkor az is csak a szerződésszegést bizonyítja, mert abban kikötötték, hogy mobil oszlopokat kell telepíteni. Arról pedig nem tud, hogy a Cityposter visszakérte volna az oszlopokat, de azt sem mondta, hogy visszaadnák: majd „nyilatkozatot tesznek", ha ezzel keresik őket. A 100 milliós letétet viszont határozottan visszautasította.

A bíró az ideiglenes kérelemről még a következő, március elsejei tárgyalás előtt dönt, mert az előző elutasítása után megkezdődött bontás alapjaiban változtatta meg a helyzetet. Azt is mérlegelni fogja, hogy a bontás nem akadályozza-e a bizonyítási folyamatot, mivel pont arra hivatkozott a főváros, hogy nem ott és nem olyan oszlopok vannak, mint amit a szerződésben kikötöttek.