szerző:

Egy külhoni fiatalok körében végzett friss friss kutatás szerint egyre csökken a gyerekvállalási kedv a határon túli fiatalok között. Viszont annak ellenére keveseket foglalkoztat a kivándorlás gondolata, hogy magas a munkanélküliség és bizonytalanok a kilátások. A fiatalok politikai önbesorolásuk alapján minimálisan jobboldaliak.

A négy nagyobb külhoni régióban (Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja) élő fiatalok között végzett kutatás szerint a kisebbségi magyar fiatalok többsége még mindig jobboldalinak vallja magát. Érdekes módon épp Erdélyben érdekli a legkevésbé a politika a fiatalokat. De általánosságban elmondható, hogy a kárpát-medencei fiatalok nincsenek megelégedve a demokráciával. Összesítésben, a különböző fokozatok összegzése után egy leheletnyivel a jobboldali irányultság kerül ki győztesen, a fiatalok kicsit több mint 50 százaléka inkább jobboldalinak mondja magát.

Csökkenő gyerekvállalási kedv

Papp Z. Attila, az MTA Kisebbségkutató Intézetének kutatója vezetésével és az Mathias Corvinus Collegium támogatásával készült felmérés arra is rávilágított, hogy egyre csökkenő lelkesedéssel vállalnak gyereket a szórványmagyarok, Kárpátalján 31-ről 29 százalékra esett vissza a „Van gyereked?” kérdésre igennel válaszolók aránya, Felvidéken drasztikusan 20-ról 13 százalékra, Erdélyben 15-ről 13-ra, míg a Vajdaságban 12-ről 9-re.

©

Bár a megkérdezettek közül 10-ből csak 1-2-nek van gyereke, a válaszadók többsége később szinte mindenhol két gyereket szeretne. A kisebbségi magyaroknál még nem indult be az a folyamat, ami az anyaországban már látható: még általában korábban, 25-26 éves korban szeretnének a nők gyereket, míg itthon ez ma már 29 év. Ezzel párhuzamosan visszaesett a házasságban élők aránya, csak úgy, mint Magyarországon: 2000-ben még minden ötödik fiatal, 15-25 év közötti magyar élt házasságban, 2015-re ez visszaesett 10 százalékra.

Kiket kérdeztek meg?
Kárpátalján, Felvidéken, Vajdaságban és Erdélyben csaknem 400 ezer 15-29 éves magyar anyanyelvű él. A személyes megkeresésen és 2700 fős súlyozott mintán (Erdély: 1000, Felvidék: 700, Vajdaság: 500, Kárpátalja: 500 fő) végzett kérdőíves felmérés tavaly novemberben zajlott.

Durva vagyoni különbségek

Kárpátalján havonta 34 ezer forintnál alig többől gazdálkodnak a fiatalok, míg a Felvidéken ennek majdnem négyszereséből, 117 ezer forintból. Ennek ellenére épp a Kárpátalján élők mondják azt a legtöbben (67,3 százalék), családjuk jó beosztással kijön a havi pénzből, Szlovákiában pedig a legkevesebben (58,4 százalék). Igaz, az Ukrajnában élők közt a legmagasabbak azok aránya is, akiknek hónapról hónapra anyagi gondjaik vannak (17,9 százalék), Erdélyben pedig a legalacsonyabb (8,5 százalék).

Nőtt a munkanélküliség

Nem meglepő, hogy a pénztelenséget, a munkanélküliséget, a bizonytalan jövőt és a lakáshelyzetet látják a legnagyobb problémának életükben a határon túli fiatalok – míg az anyanyelven való továbbtanulás lehetőségének hiánya csak utolsó előtti a 21 problémát felsoroló listán, az elvándorlás pedig a 13. A Felvidéket kivéve az összes vizsgált régióban nőtt a munkanélküliség az utóbbi években, Kárpátalján például megduplázódott a munkanélküliek aránya 2001 óta, miközben ugyanott kevesebben tanulnak, mint 14 éve. Felvidék ebből a szempotból is kimagaslik, ott több mint 10 százalékkal nőtt a tanulók száma, máshol ez a szám stagnált.

©

A lakáshelyzetre jellemző, hogy a fiatalok 68 százaléka még a szüleivel él, és csak 13 százalékuknak fussa saját házra vagy lakásra, de még kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy albérletbe költözzenek. Ezen a téren az utóbbi 14 évben nem történt előrelépés – mindössze két százalékkal nőt a saját lakással rendelkezők száma.

A jobb fizetés miatt mennének külföldre

A mostoha körülmények ellenére a határon túli fiatalok többségét  nem foglalkoztatja aktívan a kivándorlás, csak kb. 10 százalékuknak van konkrét elképzelése, 29 százalékuknál pedig ad hoc módon felmerül a kiköltözés – negyven százalékuknál viszont fel sem merül a költözés gondolata. Ha mégis kivándorolnának, akkor főleg a jobb életkörülmények és a magasabb fizetések miatt tennék, a tanulás vagy a családegyesítés ebben alig játszik szerepet. A legnépszerűbb célterület egyértelműen Nyugat-Európa, a kárpátaljaiak többsége (75 százalék) viszont Magyarországot választaná letelepedés céljából. Ez az arány a magyar állampolgársággal rendelkezők között módosul némileg, ott már többen vannak, akik inkább Magyarországot választanák.

©

Kettős identitás

Rendkívül nagy volt szórás a magyar állampolgárság igénylésére adott válaszok között: míg a felvidékiek 96,9 százaléka nem igényelte, addig a Vajdaságban élők 80 százaléka igen. Ugyanakkor Ukrajnában bíznak leginkább (87,3 százalék) abban, hogy a magyar állampolgárság megváltoztatja az életüket, a felvidékieknek viszont csak a fele. A válaszadók többsége viszont nem ért egyet azzal, hogy részt vegyenek a magyarországi választásokon.

(A cikk korábbi változatának címe és következtetése a külhoni fiatalok politikai önbesorolásáról félreértésen alapult, és alapvetően mondott ellent a kutatás eredményeinek, amiért elnézést kérünk.)

©

A kettős identitás példáit látjuk a haza-szülőföldre irányuló kérdéseknél. Általában mindenki a történelmi régiót nevezi meg mint szülőföld-haza (Vajdaság, Erdély, Kárpátalja, Felvidék) 39-45 százalékos arányban, és ennek több mint fele az országot (Románia, Ukrajna stb.). A válaszadók zöme (85-94 százalék) a magyar nemzet részének érzi magát, de 51-65 százalékuk a többségi nemzet részének is.

Táncház helyett Facebook, chat, online játékok

A külhoni magyar ifjúságról sokak szemében egy fonóba népviseletbe járó, 19. századi kép él. Azonban az első három legnépszerűbb szórakozás a zenehallgatás, barátokkal együtt lógás, facebookozás, filmnézés laptopon és chatelés (összesen 27 kikapcsolódási, szabadidős tevékenységet rangsoroltak a válaszadók). Még az online játék is megelőzi a táncházba járást a lista végén pedig a hangverseny, opera, illetve a szolárium áll. A fiatalok túlnyomó többsége még mindig tagja valamelyik egyháznak, de már csak a kisebbség jár rendszeresen templomba.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!