szerző:
hvg.hu

A Civil Közoktatási Platform megfogalmazta követeléseit, amelyek teljesülése nélkül szerintük sem az idei tanév hátralévő része, de főként a következő nem lehet sikeres.

A Civil Közoktatási Platform három szakmacsoportot alakított ki megalakulásakor, tömörítve a tiltakozó iskolákat és támogató (szak)szervezeteket. Egyik olyan akciók megszervezésére kapott felhatalmazást, amely segíti a pedagógussztrájk megszervezését, illetve nyomásgyakorlásra alkalmas tüntetéseket szervezzen. A másik a hosszú távon megoldandó problémákra keresi a megoldást, például a szakszervezetekkel közösen belátták, hogy a közeljövőben nem megoldható, hogy minden önkormányzat visszavegye az iskoláit az államtól, ezért erre is megfelelő javaslatot készítenének.

A harmadik szakmacsoport kizárólag a rövid távon megoldandó, égető problémákra kereste a megoldást, és szűk két hét alatt előálltak javaslataikkal a pedagógusok. Leszögezték, hogy a közoktatás megkerülhetetlen, rendszerszintű átalakítását higgadt tárgyalási folyamat során kívánják megvalósítani, ami időt és türelmet igényel, melyben az az óvodák, iskolák, szülők, diákok lehetőséget kapnak véleményük kifejtésére.

A CKP alakuló ülése februárban.
©

Első pontjuk szerint el kell halasztani a jövő évi érettségire vonatkozó változtatások életbe lépését. Számos tantárgy vizsgakövetelménye átalakulna jövőre, miközben a tanulók négy éven keresztül másra készültek, ezt szeretnék megakadályozni, a változtatásokat kizárólag felmenő rendszerben képzelik el.

A második követelésük szerint a középfokú szakképzési rendszerben a kormány által tervezett minden változtatást azonnal függesszenek fel, és biztosítsák, hogy minden diáknak legyen lehetősége arra, hogy iskolatípust válthasson, így biztosan megszerezhesse az érettségit, ha meggondolná a 14 éves kori pályaválasztásában. Lényegi cél, hogy ne csökkenjen tovább a szakközépiskolákban a közismereti órák száma.

Harmadrészt követelik, hogy csökkentsék a tanulók, gyermekek kötelezettségeit, alapelvként rögzítsék még a tantervi szakmai viták megkezdését megelőzve. Beszüntetnék a délután 16 óráig tartó kötelező iskolában tartózkodást, a délutáni foglalkozásokat mindenki számára választható, illetve fejlesztő célú programokká alakítanák át. A kötelező testnevelési órák számát heti ötről heti háromra csökkentenék, a kötelező tanóraként szervezett erkölcs- és hittanórákat is megszüntetnék, de igény szerint a délutánonként szakkörként megtartanák.

Követelik, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekek méltányos és eredményes ellátásáért azonnali kármentő intézkedések tegyen a kormány, hogy a szülők, a pedagógusok és az érintett szakemberek bevonásával azonnal kezdődjön meg a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált oktatásának átfogó, az akadályokra, nehézségekre koncentráló felmérése. Az ehhez szükséges szakemberek alkalmazását és az eszközhiány megszüntetését várják a kormánytól.

Ötödrészt megfogalmazták, hogy a kormányzat tegyen azonnali intézkedéseket a roma tanulók növekvő szegregációjának visszaszorítása, a diszkrimináció minden formájának hatékony tilalma érdekében. Egyúttal a kormány vonja vissza az oktatási szegregációt a nemzetiségi oktatásban és az egyházi intézményekben lehetővé tevő jogszabály-módosításokat.

A tankönyvválasztás szabadságát is visszaállítanák, egyben azt követelik, hogy a kormányzat és a Klik hagyjon fel a „kötelezően választandó tankönyvlista” gyakorlatával.

Hetedik pontként felfüggesztenék a pedagógus életpályához kapcsolódó minősítés és a pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét – a folyamatban levő eljárásokat befejeznék. Meglátásuk szerint az eszközök nem alkalmazhatók mindaddig, amíg meg nem történik e rendszerek hosszú távú gyökeres újragondolása.

Nyolcadrészt követelik, hogy azonnali hatállyal teremtsék meg a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásának jogszabályi kereteit, valamint szüntesse meg a létszámstopot – ami egyes területeken szaktanárhiányt is okozott a tanév közepén.

Követelik, hogy rögzítsék a pedagógusok kötelező óraszámát 22 órában, egyúttal törölje el a kormány az ezen felüli kötött munkaidőt is, valamint a pedagógusok intézményben való benntartózkodásáról az intézmény vezetője döntsön.

Tizedik pontban követelik az oktatásfinanszírozás legalapvetőbb forrásainak biztosítását, egyben a nem pedagógus végzettségű, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő kollégák bérének jelentős emelését is szeptemberi tanévkezdéssel. 90 milliárd forintos azonnali átcsoportosításra van szükség meglátásuk szerint, hogy az intézmények dologi kiadásaira is megfelelő forrás álljon rendelkezésre.

Elvárják az oktatással kapcsolatos "őszinte és nyilvános kommunikációt", hogy a kormány hagyjon fel a hangulatkeltő, folyamatosan csupán a fizetésemelésekről szóló "manipulációval".

Utolsó pontjukban követelik, hogy helyezzék új alapokra a közoktatási rendszert, lényegében egy új köznevelési törvény kidolgozását várják el a kormánytól, mely az eddig elért eredményeken kell, hogy alapuljon, melynek alapja "az élményszerű tanulás, a befogadó, esélyteremtő óvoda, iskola és a XXI. század kihívásainak megfelelő tudás" – írják közleményükben.

Cikk megosztása
Címkék