szerző:
hvg.hu

A bíróságok előtt eddig nem volt kérdés: a jegybank alapítványaiba pumpált pénz is közpénz, amivel el kell(ene) számolni. Épp ezért fogadtatta el a kormányzat egyéni képviselői indítványra rapid módon azt a törvényt, amely szerinte visszamenőleg is megteremti a jogalapját annak, hogy titokban tarthassák, mi történik ezzel a 260 milliárd forinttal. A kormánypárt sem biztos abban, hogy az új törvény nem sérti az Alaptörvényt, de amíg ez kiderül, a jegybank az alapítványaival együtt szabadon titkolózhat. Hacsak nem lép Áder János államfő.

Talán szórakoztató, de kevéssé helytálló Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetőjének nyakatekert érvelése arról, miért kellene alapítványi, s így kvázi magánpénznek tekinteni a Magyar Nemzeti Bank által az alapítványainak utalt pénzeket. Nem akármennyiről van szó: összesen csaknem 260 milliárd forintnyi állami vagyon „veszítette el közpénz jellegét” azzal a villámgyorsan elfogadott törvénymódosítással, amely szerint az alapítvány gazdálkodásáról nem kell adatokat szolgáltatni, mondván, azok elkülönülnek az alapítótól jogilag és gazdaságilag is.

©

Azóta már kiderült, ez az érvelés a Fideszben sem tetszik mindenkinek – Kövér László házelnök például vitathatatlanul közpénznek tartja az MNB-s alapítványoknak adott pénzt –, és látványosan húzza a törvény ellenjegyzését. Tőle szokatlan hévvel kelt ki a módosítás ellen Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is, mondván, „alkotmányossági aggályokat vet fel, szembemegy a bírósági és hatósági gyakorlattal”. Péterfalvi aggályait részben figyelembe véve a szavazás előtt valamit módosítottak a tervezeten, de arról nincs hír, hogy a változtatásokra a NAIH elnöke rámondta-e az áment. (A törvényt még nem hirdették ki, Kövér László mintha az időt húzná, talán a maximális 5 napig is kivár az aláírással, aztán jöhet a köztársasági elnök, Áder János, akit többen is felszólítottak arra, hogy dobja vissza a törvényt.)

A Világgazdaság című lapnak és Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselőnek már jogerős ítélete is van, amely kimondja, közpénznek minősül valamennyi, kizárólagosan állami tulajdonban álló szervezethez az állam által juttatott, vagy oda bármilyen más forrásból beérkező pénzeszköz. A bírósági döntés az információszabadság védelme jegyében természetesen a jegybanki alapítványokról kért közérdekű adatok kiadását is elrendelte, ám a pervesztesek fittyent hánytak erre (annak, hogy a Kúriához fordultak, nincs halasztó hatálya a jogerős bírósági döntést illetően).

Számos pert indított már például a jegybank és alapítványai ellen a Transparency International Magyarország (TI) is, hogy kiderüljön, mire költik a pénzünket ezek a szervezetek. Első fokon rendre meg is nyerte ezeket a pereket, a bíróságok ugyanis úgy ítélték meg, hogy az MNB pénze akkor is közpénznek minősül, ha alapítványok rendelkezésére bocsátja, vagy ha közbeszerzés keretében a Századvég Alapítványnak juttatja.

A Fővárosi Törvényszék szerint például „nem képezheti vita tárgyát, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagyona közpénznek minősül”. A közel 60 milliárd forinttal gazdálkodó Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány ügyében született, még nem jogerős döntés szerint az „MNB által az alperes Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon közpénznek minősül, ezért az alperes köteles kiadni a gazdálkodásával, tevékenységével kapcsolatos adatokat”.

Hasonlóan gondolkodnak a bírák Kecskeméten is, a Kecskeméti Járásbíróság, elsőfokú ítélete szerint az MNB alapítványait „közfeladatot ellátó szervnek kell tekinteni”. A bíróság leszögezte, hogy az „alapítvány alapításakor a nemzeti vagyon terhére történő vagyonrendelés lényegét tekintve a nemzeti vagyon tulajdonjogának az átruházását jelenti, azonban ez nem jelenti azt, hogy ezen vagyon vonatkozásában a közérdekű adat kiadására vonatkozó kötelezettség ezzel meg is szűnt volna”. A bíróság azt is kifejtette, hogy az MNB az alapítványnak „átruházott vagyon feletti tényleges rendelkezési jogát az általa kijelölt kuratóriumi tagokon keresztül megtartotta”. A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány kuratóriumi elnöke például maga Matolcsy György MNB-elnök, de a többi alapítványban is ott vannak a jegybank emberei. Ezzel önmagában nincs gond, hiszen minden alapítványtól jogosan várja el az alapító, hogy tényleg arra költse a pénzt, amit ő meghatározott. Csak így persze nem áll meg Kósa Lajos érve, hogy az alapítónak az alapítás után semmi köze az alapítvány vagyonához.

Az MNB alapítványok adatainak megismerhetőségével kapcsolatban felülvizsgálati eljárás is folyik, így hamarosan az is kiderülhet, mit gondol minderről a Kúria. Meg előbb-utóbb biztosan az Alkotmánybíróság is színvallásra kényszerül, hiszen maga Kósa Lajos beszélt arról, hogy ott kerülhet pont az ügyre.

Ez azonban nem ma lesz, és nagy kérdés, Áder János emel-e alkotmányossági vétót, vagyis fordul-e maga az Alkotmánybírósághoz, mint 2015 tavaszán a nemzeti parkokat a földalapkezelőhöz áttevő törvény ügyében. Ha ugyanis az államfő lépne, a titkosítási törvény nem lépne életbe. Ha viszont Áder aláírja a jogszabályt, az hatályba lép, és akkor jó ideig az MNB alapítványairól és a Postáról szóló törvényt alkalmazni kell a jelenleg folyamatban lévő eljárásokban is, az első fokon megnyert pereket másodfokon várhatóan elveszítik a jogvédők, és mert visszamenőleges hatályú, a Világgazdaság és Tóth Bertalan sem juthat hozzá a már kiperelt adatokhoz.

„Nehéz olyan ellenféllel küzdeni a bíróságon, amelyik, ha vesztésre áll, menet közben átírja a szabályokat, hogy javítsa a saját esélyeit” – írta ezzel kapcsolatban a TI, hozzátéve, a „valódi demokráciában az állam nem avatkozik be törvényi eszközökkel folyamatban lévő peres eljárásokba, az ugyanis súlyosan sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő, mindenkit megillető alapvető jogot.

Cikk megosztása
Címkék