"Nem mondok le, kutya kötelességem, hogy a 2017-es vizes vb-t és a budapesti 2020-as vizes Eb-t végigvigyem, nem sértődhetek meg" – mondta a Magyar Úszószövetség elnöke a hvg.hu-nak, több kérdésre viszont nem akart válaszolni. Pedig a helyzete látszólag sokat romlott Hosszú Katinka újabb provokatív megszólalása óta. Hargitay András után tehát ő sem mond le.

Az újabb botrány kirobbanása óta egyre többen szólalnak meg. Az úszó olimpiai bajnok és volt sportállamtitkár Czene Attila azt nyilatkozta, az úszószövetségben diktatúra van, "sokan egzisztenciájukat féltve nem mernek vagy nem akarnak megszólalni az alig leplezett fenyegetések miatt". A jelenlegi helyzet nem jó senkinek, mondja, a szövetség mintha kegyet gyakorolna a felkészülési pénzek osztogatásánál.

Hargitay András

MTI / Kovács Anikó

Ugyanerről a gyakorlatról a szövetség részéről Sós Csaba is beszélt az ATV-nek, de persze ő nem szemrehányóan. A szövetség szakmai vezetője úgy fogalmazott, "ha valaki ad pénzt, akkor azért valamit szokott is kérni", értve ez alatt az olimpiai felkészülési pénzeket, amelyekért cserébe az úszók arcát-képmását-nevét kérték. Nem elégedett meg tehát a szövetség a maximális felkészüléssel, más feltételei is voltak. Ezt a szerződést Bernek Péter és Hosszú Katinka nem fogadta el, nekik nem volt szerződésük a riói felkészülésre. Pedig pénz bőven volt: 2013 és 2016 között 8 milliárd forintot kapott az úszás állami támogatásként az utánpótlásra, versenyzésre, felkészülésre, ennél többet csak a kajak-kenu kapott.

A sportállamtitkárság az Emmihez tartozik, ezért kikértük a minisztérium véleményét is az úszószövetséget sújtó botrányról, válaszukat péntek estére ígérték.

A MOB csúnyán végezte

A MOB-nál meg is lett az eredménye annak, hogy a kormányzat nem látta eléggé hatékonynak a pénzek elköltését: a sporttörvény módosításával átkerült egy csomó jogkör és forrás a MOB-tól az Emmihez. Az úszósportban eddig nem volt nyoma annak, hogy az állam megvizsgálta volna, hogy ennek a rengeteg pénznek a magyar úszósport infrastruktúráján kívül álló Hosszú Katinka aranyérmein kívül alig volt érmekben mérhető eredménye.

Most az MÚSZ is érezte, hogy lépnie kellett. "Baj van" az úszósportban, mondta Gyurta Dániel, de ennél konkrétabb problémákat vár a szövetség, ezért felállított két bizottságot. Cseh László vezetésével egy olyan négyes bizottság alakult, amely vagy névvel, vagy név nélkül várja a konkrét, javításra szoruló problémákat, és Sós Csaba vezetésével egy ugyanilyen négyes bizottság a szakvezetőket fogja megpróbálni kikérdezni.

Cseh László

AFP / Gabriel Bouys

Cseh Lászlót nem sikerült elérnünk, így egyelőre nem tudni, pontosan hogy működik majd ez a bizottság. Sóst elértük, ő elmondta, már öt hónapja dolgozik az ügyön, és sok szálon futnak a dolgok. Nyolc régió van az országban az úszósportban, itt végzi a szakfelügyeleteken keresztül a munkát: az aktuális problémákat beszélik meg, és ki-ki előrukkolhat a kérdéseivel. Sós úgy látja, a helyzet javul, a körülmények javulnak, egyre több a jó úszó az országban. Kérdeztük Sóst arról is, mit gondol a felkészülési pénzekért cserébe kért dolgokért. Sós azt mondja, az olimpia évében egy plusz keretet osztottak volna szét nyolc versenyző között, ezzel végül hatan éltek, Bernek és Hosszú nem. Csak a jobb úszóktól kérték a képmásuk szerepeltetését, a többiek enélkül is megkapták a felkészülési pénzt.

Bernek Péter menedzsmentje épp azt kifogásolta az NSO.hu-n, hogy támogatást akart a MÚSZ adni a képmásokért cserébe, nem pedig szerződést kötni: "Ha támogatást adok, akkor adjak támogatást, ha arculati jogokat, névhasználatot akarok megvásárolni egy sportolótól, akkor kössek vele egy üzleti szerződést. Az én meglátásom szerint egy támogatási szerződésben ne kössem ki azt, hogy az arculati jogok és a névhasználat hozzám kerüljön."

Rossz reakciók, húzások

Az úszószövetséget bírálók érzékeltetni szokták, hogy régi, korszerűtlen struktúrák, a problémák nyílt kibeszélését gátló légkör uralkodik a szervezeten belül, és ha megfigyeljük a sportszövetség vezetésének egyes reakcióit, nem is sikerül meggyőződnünk ennek ellenkezőjéről. Kiss László tavasszal kirobbant nemierőszak-ügyében a szövetségi elnökség és az edzők is azonnal demonstratíve kiálltak az akkori szövetségi kapitány mellett. Aztán kiderült, hogy nem is az elnökség adta ki a közleményt, nem mindenki írta alá, és mások szerint maga az aláírás is abban a megfélemlítéssel terhes légkörben volt "szabadon választható", amiben már a 80-as évek óta működik a szövetség, s amelyben egyes versenyzők versenylehetőségével lehet az edzőket revolverezni. A demonstratív kiállás szerdán megszületett, erre Kiss csütörtökön lemondott.

De hasonló volt a helyzet az úszószövetség szerdai sajtótájékoztatóján, amelyet egy nappal az után tartottak, hogy Hosszú Katinka lemondásra szólította fel Gyárfást. A sajtóeseményen Gyárfás Tamás és Hargitay András a baráti sajtó legnagyobb egyetértése mellett megegyeztek abban, hogy Hosszú Katinkával, de különösen a férjével nem lehet szót érteni, és érthetetlen, mi a bajuk. Aztán két nappal később már úszók egész csoportja jelzi nyilvánosan, hogy az úszószövetséggel bajok vannak.

Túry Gergely

És ha már konkrétumok: Pásztory Dóri paralimpiai bajnok a Facebookon szólt hozzá a kérdéshez: "Valaki igazán megszámolhatná, hogy a Magyar Úszószövetség oldalán hány képen szerepel Gyárfás Tamás, hány hír jelenik meg az ő tevékenységével kapcsolatban és mondjuk hány képen szerepel Tóth Tamás paralimpiai bajnok úszó, aki egyébként ugyanúgy a 'szövetség sportolója', mint Gyurta Dani, Cseh Laci vagy Verrasztó Dávid. Meg úgy egyáltalán, van-e még egy szövetség, aki ilyen lelkesen számol be az elnöki tevékenységről, miközben gyakorlatilag nem vesz tudomást a saját égisze alá tartozó parasportolók eredményeiről."

A riói váltóügy

A lapunknak már korábban is nyilatkozó székesfehérvári edző, Sárdi Ákos is említett egy példát arra, hogy a szövetség időnként a versenyzők érdeke helyett a vezetőkét nézi. Szerinte mivel az úszószövetség által a riói olimpiára kiutaztatott slepp létszáma a kiutaztatott olimpikonok számától is függött, olyan versenyzőket is kivitt a szövetség, akik esélytelenek voltak, és szakmailag megalapozatlan volt az utaztatásuk. Sárdi szerint a 4x100-as és 4x200-as fiúváltók esetben egy gyengébb csapatot neveztünk be az előfutamba, amely nem jutott be a döntőbe, kizárták őket, de ez nem volt gond, mert a stáb így is kimehetett. Sárdinak persze az is a baja, hogy ő nem utazhatott ki tanítványával, Sebestyén Dalmával.

Megkérdeztük az úszószövetséget az esetről, ők azt mondják, sok olyan úszót is kivitt a szövetség, akiket csak váltóba (relay-only) neveztünk "pontosan azért, hogy azon úszók, akiknek jó esélyük van a szereplésre, mindenkit maguk körül tudhassanak, akik fontosak az eredményességhez (edző, saját gyúró, saját pszichológus)". "A FINA-szabály úgy fogalmazott, ha egy ország nem használja a csak váltóra benevezett úszóit, akkor 'kizárják a döntőből'" – szerepel a MÚSZ válaszában. Ezért a helyszínen Hargitay András szövetségi kapitány úgy döntött, induljanak a legjobbak a férfi gyorsváltó előfutamban, hogy a legjobb esélyeink legyenek "még ha vékonyka is". A fináléban pedig már bármilyen felállásban indulhatott volna a csapat, "ekkor használtuk volna a fiatal relay-only úszókat", mert ott a realitás csakis a 8. hely lehetett volna.

Maga a szövetség is elismeri tehát, hogy azért vitte ki a váltóban (végül nem) úszókat, hogy többen utazhassanak ki a delegációval. Sárdi szerint előre mindenki tudta, hogy nincs esélyünk bejutni a döntőbe.