szerző:
hvg.hu

Tuzson Bence kommunikációs államtitkár sajtótájékoztatón emlékezett meg arról, hogy a 2016-ban benyújtott keresetünkben megindult a bírósági eljárás.

Tuzson Bence: lezajlott a kvótaper egyik, a tárgyalásos szakasza, "az első nyílt összecsapás Magyarország és Brüsszel között" – ezt még két szakasz követi. Tuzson ismerteti a részleteket, a Belügyminiszterek Tanácsának többségi döntését 2015-ben már elbírált, 120 ezer menekült szétosztásáról, amit Szlovákia és Magyarország (utóbbira 2300 menekült jutna) megtámadott bíróságon. (Itt olvashat bővebben a keresetről.) A kormány most is azt mondja, hogy a végső kifutás a korlátlan betelepítés lenne, jóllehet erről nem volt sem döntés, sem indítványozás az EP részéről. 10 érvet hoztunk fel a bíróságon, mind eljárásjogi jellegű. A legfontosabb szerint az EU-nak nincs joga olyan betelepítésről dönteni, amely hosszú távon megváltoztassák az ország jellegét, karakterét. A kormány – elég hajmeresztő módon – a menekültügyi genfi egyezményre is hivatkozik, jóllehet azt maga többször nem tartotta be, ahogy az az Emberi Jogok Európai Bírósága többször kimondta. A per el fogja dönteni, a tagállami önrendelkezés fontos-e, számít-e az EU-ban, mondja Tuzson.

Tuzson beszél az EU és köztünk folyó, energiaárakról szóló vitáról – Brüsszel szerint az energiapiaci verseny árcsökkentést hoz, a kormány szerint ez nem igaz, csak a rezsicsökkentés védi meg az alacsonyabb árakat.

Május 20-ig tart a konzultációs országjárás, ezeken lehet tehát számítani a kormány képviselőinek információs, esetenként a sajtóval szembeni határozottabb fellépésére.

A Bruxinfó cikke bővebben emlékezik meg a perről, az Igazságügyi Minisztérium felelős államtitkára óvatos optimizmussal néz a döntés elébe, ugyanis nyitottságot és felkészültséget tapasztalt az Európai Bíróság részéről. A felek kifejtették álláspontjukat, majd egy négyórás szeánsz keretében a 15 tagú bírói táestület tagjai is kérdéseket tettek fel. Kecsmár Krisztián hozzátette, a hallottak alapján nehéz megítélni, ki mellett dönt a bíróság.

A bíróság elutasíthatja a keresetet vagy megsemmisítheti azt, illetve az is lehetséges, hogy csak Magyarországra vonatkoztatva semmisíti meg azt. Ha a bíróság elutasítja a keresetet, "akkor Magyarország, ahogy eddig is, végre fogja hajtani a bíróság döntését", mondja az IM képviselője, holott Orbán Viktor és Lázár János is utalt rá, Magyarországra egy menekültet sem fognak hozni.

A következő lépés az lesz, hogy július 26-án megszületik a főtanácsnoki indítvány, majd azt követően 2-3 hónap múlva a végleges ítélet - így október végén meglehet a végső döntés.