Nincs az a pénz, amiért Orbán elengedné zűrös ügyekben nyakig ülő tanácsadóját
A források elosztását figyelemmel kísérte – mondja maró gúnnyal egy kormányzati felelős Farkas Flórián tevékenységéről. A romafelzárkóztatásra kiutalt pénzeket ugyanis gondosan elköltötték, bár abból a célok teljesítésére már nem jutott. De a fideszes politikusnak más dolga is lenne papíron, amiért miniszterelnöki biztosként államtitkároknak kijáró fizetést kap. Igyekeztünk nyomára bukkanni tevékenységének. Nem jártunk sikerrel. És mégis: Orbán bizalma töretlen.
„Mindenki csak annyit tud, hogy a miniszterelnök úr nagyon elégedett, de azt is csak a hírekből” – így válaszolt a hvg.hu-nak az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) egy vezető tisztséggel is bíró képviselője arra a kérdésre, hogy tudja-e, milyen munkát végez Farkas Flórián, aki még 2014-ben lett romaügyek miniszterelnöki biztosa.
A fideszes politikus – aki 2010 és 14 között maga is vezette a roma önkormányzatot – négy éve arra kapott megbízást a miniszterelnöktől, hogy a) megvizsgálja és értékelje a kormány és az akkor még általa vezetett ORÖ között 2011-ben született keretmegállapodás céljainak és feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat, b) megvizsgálja és értékelje azok időarányos teljesülését, c) készítse elő a 2015-ben lejáró keretmegállapodás megújítását és 2020-ig történő meghosszabbítását. Munkájáért a kinevezési dokumentum szerint havi 997 ezer forintos államtitkári illetmény, szolgálati autó és ötfős titkárság illeti meg.
A 2015-ben lejárt keretmegállapodás meghosszabbításának ugyanakkor nemcsak a kormányzati portál hírei és dokumentumai között, illetve a teljes interneten nincs nyoma, de információink szerint máshol sem, ugyanis a jelek serint nem létezik: nemhogy elkészülni nem készült el, de az előkészítése sem kezdődött meg
Híd a semmittevésbe
Bár a miniszterelnöki biztosnak, ahogy a fenti leírásból is látszik, kifejezetten a feladatai közé tartozna, hogy a dokumentumról egyeztessen az ORÖ-vel, Farkas Flórián 2015 óta az önkormányzat egyetlen ülésén sem jelent meg, és a testület napirendjén sem szerepelt soha a korábbi megállapodás értékelése, sem a megújítása vagy meghosszabbítása.
Ez volt az a megállapodás amúgy, amely egyik fő céljaként határozta meg, hogy 2015-ig legalább százezer munkanélküli romát vonjanak be a munkaerőpiacra. Ennek érdekében indult 2013-ban az 1,6 milliárd forintot elégető, botrányos véget ért Híd a munkába program is, amelyre az emberi erőforrás minisztérium még Farkas Flórián elnöksége alatt kötött támogatási szerződést az ORÖ-vel, és amelyből végül a teljes, 1,6 milliárdnyi elkótyavetyélt támogatást visszakövetelte a tárca tavaly márciusban.
A program megvalósítására létrehozott foglalkoztatási szövetkezetet – amelyről az Emmi vizsgálata nyomán kiderült, hogy a drága székházak, irodák és berendezések vásárlásán, valamint luxusautók bérlésén túl érdemi tevékenységet nem végzett – 2016 januárjáig szintén Farkas vezette.
„Ezzel mondjuk, ha úgy vesszük, legalább papíron eleget tett annak a szintén rá osztott feladatnak, hogy figyelemmel kísérje a romák társadalmi integrációját célzó források felhasználását”
– élcelődött egy kormányzati forrásunk, aki a szót komolyra fordítva annak a Fideszben amúgy általános értetlenségnek is hangot adott, hogy vajon mi kellene ahhoz, hogy a botrányokból ki sem látszó bizalmasa kezét a miniszterelnök végre elengedje. És szakítson vele együtt a Fidesszel 2003 óta szövetséges, de a romák körében éppen Farkas miatt egyre rosszabb hírű Lungo Drommal. (Arról, hogy a közeljövőben romák százai vagy akár ezrei hagyhatják ott Farkas Flórián egyesületét, ebben a cikkünkben írtunk).
Nincs megállapodás? Majd lesz!
A hvg.hu-hoz amúgy már bőven a Híd a munkába-botrány kipattanása előtt, amikor még „csak” a Farkas vezette ORÖ gazdálkodásával és a hozzá tartozó Türr István Képzési Központ felzárkózási projektjeivel kapcsolatban vetődött fel a közpénzpazarlás és a korrupció gyanúja, eljutottak olyan információk, hogy magas beosztású fideszesek – köztük kormánytagok és a párt vezetésének tagjai – győzködték Orbán Viktort, hogy szabaduljon már meg egyre kínosabbá váló tanácsadójától.
A miniszterelnök azonban ezt sem akkor, sem azután nem tette meg, hogy 2015 végén a NAV, a Fővárosi Főügyészség és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálódni kezdett a Farkashoz köthető ügyekben.
2015 decemberében Orbán az LMP-s Ikotity István kérdésére azzal vette védelmébe az akkor épp hivatali visszaéléssel gyanúsított politikust, hogy minden emberüket meg fogják védeni egészen addig, amíg egy eljárásban nem mondják ki hibásnak, de azt is hozzátette: a vizsgálatok későbbi eredményétől függetlenül meggyőződése, hogy Farkas Flórián sokat tett a magyar cigányság érdekében. Pár hónappal később pedig, amikor Ikotity a biztos menesztéséről érdeklődött, a miniszterelnök közölte: „Nincs ilyen szándékunk.
Ön utazik Farkas Flóriánra, és ez az ő pozícióit erősíti.”
(Orbán egyébként évtizedek óta az a taktikája, hogy minél inkább támadják egy emberét, annál inkább ragaszkodik hozzá. Az okairól itt írtunk bővebben.)
Az azóta eltelt másfél évben pedig semmi sem változott a miniszterelnök hozzáállásában. Amikor egy hete a parlamentben Orbán Viktort a Farkas Flóriánhoz köthető zavaros ügyekkel és az azokban zajló nyomozásokkal szembesítve arról kérdeztük, hogy bírja-e még a politikus a támogatását, a miniszterelnök nagyon határozottan azt mondta: „Abszolút!” Amikor pedig felvetettük, hogy annak ellenére támogatja őt, hogy a miniszterelnöki biztosként rá rótt munkát – a kormány–ORÖ-megállapodás megújításának előkészületeit – nem végezte el, a kormányfő azt válaszolta: „Dehogynem”. A többit inkább szó szerint idézzük:
– Miniszterelnök úr, már elnézést, de a megállapodás két éve lejárt, a hosszabbítás pedig három év alatt sem született meg.
– Majd meg fog! – vágott vissza arcizma egyetlen rándulása nélkül a kormányfő, de mindezeken túl még arra a kérésre is igennel felelt, hogy a Farkas vezette Lungo Drommal fenntartja, illetve újraköti-e a Fidesz a 2003 óta tartó szövetségesi megállapodását.
Bár a válaszokból akár az is következhetett volna, hogy a miniszterelnök azért felelt kérdéseinkre határozottan és igenlően, mert bizalma esetleges megvonásának híre a korrupciós vádak beismeréseként hatott volna, feladva a magas labdát az ellenzéknek, e hét elejére kiderült, hogy Orbán Viktor az igazat mondta. Nemhogy a bizalmát nem vonja meg Farkastól, de, úgy tudjuk, épp a jövő héten írja alá a Lungo Drommal az újabb ciklusra szóló együttműködési megállapodást.
„Munkája? Az nincs, csak feladata van”
Egy, a Fideszben és a kormányban is fontos szerepet betöltő forrásunk a hírre ugyanúgy széttárta a karját, mint azok, akik már két éve Farkas eltávolítását sürgették a miniszterelnök környezetében. Állítása szerint Orbán egyrészt „teljesen érthetetlenül” továbbra is ragaszkodik a Lungo Drom vezetőjéhez, másrészt, ha nem lenne a kívételesen erős kötelék, a kormányfő szűk körben akkor is többször egyértelművé tette, hogy „szövetséges kezét nem engedjük el”, vagyis egészen addig ki fog tartani Farkas mellett, amíg valami egészen konkrét vádat nem fogalmaznak meg ellene. Ez azonban – legalábbis a 2018-as választásokig – nem valószínű.
Bár az ORÖ korábbi gazdálkodásával és a Híd a munkába visszaéléseivel kapcsolatban az OLAF mellett a NAV és a Fővárosi Főügyészség is nyomoz, ez utóbbi két magyar hatóság a közel két éve tartó vizsgálat során még csak meg sem hallgatta Farkast, az ügy aligha épp a választások előtt jut a Polt Péter vezette ügyészségen vádemelési szakaszba.
Azt pedig, hogy Farkas Flórián milyen munkát végez havi egymilliós fizetéséért a lejárt kormány–ORÖ-megállapodás előkészítése helyett, nemcsak a roma önkormányzat fent idézett tagjai előtt fedi homály. Több, az Emmi felzárkózási ügyekkel foglalkozó államtitkárságának munkájára korábban, illetve manapság is rálátó forrásunk is azt mondta: noha elvileg azonos ügyön dolgoznak, három év alatt egyszer sem került kapcsolatba a romaügyekért felelős miniszterelnöki biztossal. A titkárságával is csak egyszer, egyikük, de az állásfoglalás, amit egy előterjesztéshez kért tőlük, akkor is „totálisan használhatatlan volt”.
Az államtitkárság egyik dolgozója csak nevetett, amikor a miniszterelnöki biztos munkájáról kérdeztük.
„Munkája? Az nincs, csak feladata van”
– heherészett. A volt LMP-s képviselő, Osztolykán Ágnes, aki 2016 júniusától Balog Zoltán erőforrás miniszter kabinetjének romaügyi tanácsadójaként dolgozott, a hvg.hu-nak szintén azt mondta: közel egyéves munkája során egyszer látta Farkast egy szakmai megbeszélésen, egyetlen ottani megszólalása azonban tartalmi ügyek helyett kvázi lobbizásban merült ki, hogy egy felzárkózási program forrásait a Lungo Dromhoz csatornázhassa be.
A minisztériumok fantomja
Farkas Flóriánnak amúgy eleve nem is a felzárkózásügyi államtitkárság Báthory utcai épületében, hanem az európai fejlesztésekkel foglalkozó államtitkárság Hold utcai épületében volt, pár hónapja pedig az Alkotmány utcában van (az RTL múlt heti értesülése szerint 220 négyzetméteres) irodája. Legalábbis hivatalosan, mert nem igen tartózkodik ott. Hivatali telefonja nincs is, vagy ha van, az annyira titkos, hogy nemcsak az Emmi recepcióján nem adják meg, de a tárca belső telefonkönyvében sem szerepel, kizárólag a miniszterelnöki biztosok közös titkárságán keresztül lehet üzenni neki – e-mailben.
Egyéb lehetőség híján természetesen ezt is megtettük: a hitelesség kedvéért alább inkább szó szerint idézzük, mit válaszolt a titkársága az alábbi kérdéseinkre:
- milyen formában és milyen rendszerességgel értékelte Farkas Flórián a keretmegállapodásban foglaltak végrehajtásának tapasztalatait, illetve azok teljesülését? Mivel – feltesszük – dokumentált tevékenységről van szó, szeretnénk kikérni az ezzel kapcsolatos összefoglalókat és jelentéseket, elsősorban is annak értékelését, hogy a 2015-ig kitűzött célokból mi valósult meg, és mi nem.
- megtörtént-e, ha igen, hol lelhetők fel a keretmegállapodás megújításának és/vagy meghosszabbításának részletei, új kitűzései és határidejei?
- milyen javaslatok/koncepciók készültek a megújításhoz kapcsolódóan, illetve, mivel járult ehhez hozzá a miniszterelnöki biztos személyesen?
- honnan, milyen formában végzi a munkáját, ha a titkárságán soha, semmilyen formában – sem telefon, sem személyesen – nem található meg?
A titkárság válasza: A kormány társadalmi felzárkózással kapcsolatos döntései, intézkedései az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján közérdekű adatnak minősülnek. Fentiekből következően valamennyi e tárgykörrel kapcsolatos dokumentumot megtalál a www.kormany.hu oldalon. Amennyiben konkrét kérdése van, valamely a keretmegállapodásban foglalt indikátor szám teljesülésével, illetve miniszterelnöki biztos jövőbeni elképzeléseivel kapcsolatban továbbra is állunk rendelkezésre.
A semmitmondó, félrevezetően a kormány felzárkózással kapcsolatos döntéseire hivatkozó válasszal természetesen nem elégedtünk meg:
Tisztelt Titkárság, bizonyára elkerülte a figyelmüket, hogy nem általánosságban, a kormány társadalmi felzárkózással kapcsolatos intézkedéseiről, hanem KONKRÉTAN Farkas Flórián miniszterelnöki biztosi munkájáról, annak – dokumentálható! – eredményeiről érdeklődtem. Felhívom a figyelmüket, hogy mivel Miniszterelnöki biztos úr a kormánytól, közpénzből kapja a fizetését, az önök által is hivatkozott információs tv. értelmében újságíróként, de állampolgárként is jogom, jogunk van megtudni, hogy milyen munkát végez. A fentiek alapján fenntartom, illetve megismételtem korábbi kérdéseimet.
Magyarázat nélkül
Erre viszont már az égvilágon semmilyen válasz nem érkezett három teljes hét alatt sem. A közös miniszterelnöki biztosi titkárság egy nagy nehezen szerzett telefonszámán hétről hétre azzal ráztak le, hogy türelmet kérnek, készül és hamarosan érkezik a részletes válasz, de ugyanezt válaszolta a nyilvánosságkerülő Farkas Flórián is, amikor két hete elcsíptük egy percre a parlamentben.
A tevékenységével kapcsolatos kérdéseket természetesen nemcsak neki, hanem az országos Roma Önkormányzatnak és az Emminek is megküldtük. Az ORÖ-ből egy hónap alatt egyetlen sornyi hivatalos válasz sem érkezett, az erőforrástárca pedig a miniszterelnöki biztos munkáját nem érintve annyit válaszolt, hogy „a keretmegállapodás a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia része volt, annak a teljesítését minden évben nyomon követjük. A stratégia jelentését ebben az évben is benyújtjuk úgy, hogy azt széles körben egyeztetjük. A jelentések nyilvánosak, elérhetők.”
Addig igaz is, hogy a felzárkózási stratégia – a kormány–ORÖ-megállapodással jó részében amúgy egybecsengő – céljainak megvalósulásáról évről évre valóban részletes jelentésben számol be a minisztérium, csakhogy a romaügyi miniszterelnöki biztosnak ebben az égvilágon semmi szerepe nincsen.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
