„Külképviselet vezetője az lehet, aki – az egyéb jogszabályi feltételeken túlmenően – okleveles államtudományi mester szakképzettséggel rendelkezik” – a HVG információja szerint ez áll abban a kormányrendeletben, amely amúgy a minisztériumi, kormányhivatali vezetőket, kormánymegbízottakat is beiskolázza. Csak azoknak nem kell újra egyetemistává válniuk, akiknek már van jogász diplomájuk – bár egyes minisztérium között vita volt arról is, hogy ez nem túlzás-e.

Ötéves, osztatlan mesterképzés csak egyetlen helyen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen van, így az új előírással a kormány kedvenc egyetemének kiváltságai is még tovább nőnek. Azt, aki 2025. január elsejéig nem szerzi meg a szükséges végzettséget, más beosztásba kell helyezni. Időt nyerni – de legfeljebb három évet – csak az tud majd, aki megkezdte a tanulmányait a kérelem benyújtásakor.

Alaposan feladják ezzel a leckét a külügynek is, egyúttal igencsak egyhangúvá fokozzák az olykor kifejezetten színes diplomáciai kinevezéseket. Fellélegezhet például a párizsi nagykövet, az arisztokrata családból származó Károlyi György, mert jogot végzett, bár Franciaországban üzleti karriert futott be. Ám kollégái többségének nincs ilyen szerencséje.

Az új szabályok szerint nem elég jó például az új washingtoni magyar nagykövet: Szabó László ugyanis nem jogi, hanem orvosi egyetemet végzett. Nem felel meg az új elvárásoknak a századvéges, Szalay-Bobrovniczky Kristóf sem, aki ugyancsak nem karrierdiplomataként, hanem üzletemberként lett londoni nagykövet. Fel van adva a lecke Perényi János bécsi nagykövetnek is, aki szerencsétlenségére nem jogász, hanem bölcsészdoktor.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf

MTI / Koszticsák Szilárd

Végezettségét tekintve építőmérnök és Európa-szakértő a dublini nagykövet, Pálffy István, aki a Tv2 hírolvasójából lett diplomata, igaz, néhány évet KDNP-s képviselőként a parlamentben is eltöltött. A közgazdász és újságíró végzettségű, egykori televíziós műsorvezető Bogyay Katalin előbb a londoni magyar kulturális központ vezetője, majd szakállamtitkár lett, s onnan vezetett az útja a külügybe. A párizsi UNESCO-nagykövetség után jelenleg ő képviseli Magyarországot az ENSZ-ben, de az új szabályok alapján ő sem lenne megfelelő nagykövet.

Ahogy a vele egy házban lakó, New York-i főkonzul, Kumin Ferenc sem, aki a Közgázon szerzett politológus-közgazdász diplomáját, egy a CEU-n abszolvált mesterképzéssel toldotta meg. Hiábavalónak tűnik a rapid nyelvvizsgaszerzés a milánói főkonzulnak kinevezett Csiszár Jenő esetében is, aki ugyancsak bölcsész diplomával rendelkezik.

A jelenlegi vatikáni nagykövet, Habsburg-Lotharingiai Eduárd szintén a médiából érkezett, osztrák tévéműsorok szerkesztője volt. Az arisztokrata körökben Dadónak becézett Eduárd filozófiából doktorált, majd regényeket és forgatókönyveket írt, később pedig a Sankt Pölten-i püspökség kommunikációs munkatársaként dolgozott – vagyis egyelőre nem elég képzett.

Nem csak a már kinevezett kirendeltségvezetőknek van okuk bosszankodni a hirtelen jött elvárások miatt. Kezdhetik az újratervezést azok a karrierdiplomaták is, akik az eddig hagyományosnak mondott karrierúton haladtak, például a nemzetközi kapcsolatok szakot végezték el, és akár eljutottak már az első beosztotti posztig is. Ők ugyanis hiába állnak már a nagyköveti poszt kapujában, kinevezést nem remélhetnek, csak egy újabb diploma után.

Fülöp Máté

A kormány állítólag azért igyekszik rászabadítani a közigazgatásra az államtudományi doktorokat, mert úgy gondolják, ez pozitív hatással lesz a kormányzásban és a közigazgatásban dolgozó szakmai vezetők felkészültségére – amit az előterjesztés szerint „az államépítés fokozódó feladata sürget”. Mindeközben arról egyelőre keveset tudni, mit is jelent majd ez a gyakorlatban. A jogászképzéshez hasonlóan doktori címet adó, ötéves, osztatlan szakként ugyanis csak szeptemberben indul el az államtudományi mesterképzés, első körben 219 hallgatót vettek fel.

Az új elvárásokkal bevégeztetik a jogi karok megregulázása is. Az államtudomány mindig is a jogászképzés része volt, s a jogi karokról kerültek ki a közigazgatás magasabb pozícióit elfoglaló munkatársak. Ennek már vége: az NKE nemcsak magához ragadta az úgynevezett államtudományi képzést, de rögtön monopolizálta is, s végül több évre bebiztosította a hallgatói létszámot is.

A gyakorlatban azért lesznek még megoldandó kérdések, például hogy a nagykövetek a szorgalmi időszakban hogyan fognak majd a heti 8 kontaktórára hazatérni.

A téma hátterével a csütörtöki HVG is foglalkozik.