Gönyűi késelés: miért támad a családtagjaira egy 13 éves fiú, és mire számíthat a tette miatt?

Bár a vasárnap esti tragédia kapcsán nehéz szóra bírni bárkit is Gönyűn, azért elejtett szavak, félmondatok árulkodnak arról, hogy milyen mélyen megrázta a Győr mellett fekvő település lakóit a 13 éves fiú tette. A helyiek mellett ügyvédet, pszichológust, kriminálpszichológus is kérdeztünk, hátha közelebb kerülünk annak megértéséhez, mi vezethet egy ilyen felfoghatatlan támadáshoz.

Gönyűi késelés: miért támad a családtagjaira egy 13 éves fiú, és mire számíthat a tette miatt?

Tiszta utcák, gondozott házak, bicikliző gyerekek, szépen nyírt sövények és rengeteg virág – békés arcát mutatja a Győrtől alig 15 kilométerre fekvő, 3406 lakosú Gönyű. Nem lóg ki a sorból az az utca sem, amelynek egyik – felújítás után még vakolatlan, de új tetős, gondozottnak tűnő – házában megrázó események történtek vasárnap. Egy 13 éves fiú nyakon szúrta az édesanyját és a nagymamáját. A gyerek ezután tárcsázta a segélyhívót, és bejelentette, hogy megölte az anyját és megsebesítette a nagymamáját.

Később kiderült, hogy a bejelentéssel ellentétben senki nem halt meg. A mentők a 47 éves és a 68 éves áldozatot életveszélyes nyaki szúrt sérülésekkel vitték kórházba, életüket a gyors orvosi beavatkozás és a támadás elleni heves és kitartó védekezésük mentette meg. A nyolcadikos fiút elfogták, beismerte a tettét. A Győri Járásbíróság elrendelte a 13 éves fiú letartóztatását, a kényszerintézkedést javítóintézetben kell végrehajtani.

Bizonyíték a helyszínről
Rendészeti Államtitkárság / Facebook

„Felfoghatatlan. Soha nem hallottunk veszekedést, senki sem érti, hogyan történhetett ilyen” – mondta szűkszavúan az egyik közelben lakó. A környéken élők többsége még ennyit sem akart mondani. Bár az utcában sokan tettek-vettek a ház körül, füvet nyírtak, beszélgettek, a legtöbben elzárkóztak, nem akartak beszélni a támadásról, vagy azt mondták, nem is ismerték a családot, sohasem beszéltek velük. Pedig – mint egy, a családot jól ismerő helybelitől megtudtuk – a fiú már a településen járt óvodába, kisgyermekkora óta Gönyűn élt. Ő és mások is azt mondták: „rendezett, normális” családban élt a fiú. Édesapjával és édesanyjával lakott, csak egy féltestvére van, az édesapja előző házasságából. De a fiatal nő már nem Gönyűn él, saját családja van a helyiek szerint. Volt, aki úgy hallotta: gyakran utaztak a nagymamához, aki egy baleset miatti sérülése okán volt most a családnál.

A fiút többen is aranyos, rendes, jó képességű gyerekként írták le. Kiemelkedő iskolai eredményeiről szülei büszkén meséltek a környékbelieknek. „A Kristóf volt a mindenük” – fogalmazott egy helybeli asszony. „Nemrég találkoztam velük, a fiú annyira nem tűnt ki a faluban, de az öltözködése talán furcsa volt. Fekete bakancsot hordott nyáron, mondjuk ezek a mai kamaszok már ilyenek” – mesélte, majd azzal folytatta:

„Aznap este vihar volt, a villany is elment. Én fent voltam éjjel, szirénát nem hallottunk, csak reggel tudtam meg, hogy mi történt. A szomszédok is csak reggel látták a helyszínelőket.” 

Az esetről beszámoló rendészeti államtitkárság azt írta, hogy a fiú jól szituált családban élt, kiemelkedő tanulmányi eredményű volt. Akadt olyan, aki felvetette, hogy talán a gyakori áramszünetek miatt jutott idáig a gyerek, mert állítólag „számítógépfüggő” volt. Meglehet, csak az áll a háttérben: amikor fiatal bántalmaz másokat, rendre felmerül, hogy talán az erőszakos játékok hozzák ki az agressziót.

Rendben tartott a ház, mindenki szerint rendes a család, kedves a gyerek, mégis megtörtént a felfoghatatlan eset
Fazekas István

„Ez egyfajta megküzdési stratégia: a bizonytalanság szorongató, az emberek ilyenkor valamiféle magyarázatot keresnek” – mondta a HVG-nek Peer Krisztina gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológus arról a jelenségről, hogy hasonló esetekben mindenki találgatni kezd, magyarázatot keres. Hozzátette: látatlanban nem lehet következtetéseket levonni, hiszen a család bonyolult rendszerként működik, az ilyen bűncselekmények mögött mindig egy összetett folyamat és személyiségstruktúra áll. A részletek ismerete kulcsfontosságú, ezeket most tárja fel a rendőrség szakemberek bevonásával.

„Fel kell mérni például, hogy mennyire volt belátási képessége birtokában a gyermek”

– magyarázta a szakember.

Ez az első és legfontosabb kérdés Magyar György ügyvéd szerint is. A szakember azt hangsúlyozta a HVG-nek, hogy élet elleni deliktumok esetén a 12 évet betöltöttek is büntethetők. Az igazságügyi szakértői vizsgálatok után dönt a bíróság arról, hogy javítóintézetbe vagy pszichiátriára kerül az elkövető. Azt, hogy hány évre, egyelőre nem lehet megmondani. „Ezt számos tényező befolyásolja, fel kell tárni az elő- és utócselekményeket. Például előre eltervezte-e a támadást, vagy hirtelen felindulásból követte el. Az enyhítő körülmény, amennyiben utána bejelentést tett. De nem szabad prejudikálni, a látszólagos körülményekből nem lehet következtetéseket levonni, nagyon részletes, mindenre kiterjedő nyomozati munkára van szükség” – tette hozzá Magyar György. 

Noha a legtöbben úgy írták le a családot, mint ahol minden rendben van, a Kisalföld és a Telex értesülései árnyalják a képet. Úgy tudják, a fiatal korábban chaten arról írt valakinek, hogy haragszik a szüleire, és meg akarja ölni őket, a kihallgatáson pedig arról beszélt, hogy a béke, amelyet a családdal kapcsolatban mindenki emlegetett a faluban, csak látszólagos volt. Ha így is volt, akkor sem vonható le messzemenő következtetés Végh József kriminálpszichológus szerint. Hosszú telítődési folyamat alatt a viselkedés apró változásait gyakran nem veszik észre a közeli hozzátartozók, hiszen sok időt tölt együtt a család – mondta a szakember.

Nyitókép: A ház, amelyben családtagjaira támadt a fiú. Fotó: Fazekas István