Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A KSH friss adatai szerint 4,3 százalékos volt az infláció júliusban. A piaci elemzők előzetesen azt várták, hogy ennél nagyobb mértékben lassul az áremelkedés üteme ebben a hónapban a júniusi 4,6 százalék után. Kétesélyesnek az tűnt az előzetes várakozások alapján, hogy lemegy-e a mutató 4 százalékra, az MNB 2-4 százalékos toleranciasávjának tetejére, ezt utoljára tavaly novemberben sikerült elérni.
A forint viszont megtáltosodott a hírek hallatán és az euróval szemben, folytatva az előző napok erősödő trendjét, a rég nem látott 396-os szintig ugrott. Ilyen erős a magyar deviza legutóbb tavaly szeptemberbe volt.
Kedvező fejlemény a maginfláció további lassulása, 4,0 százalékra a hatodik havi 4,4 százalékról. Az inflációs kép összességében továbbra is vegyes. A következő hónapokban a forint stabilitása, a munkapiac feszességének oldódása és a várhatóan lassuló bérkiáramlás a dezinflációs folyamat malmára hajtja a vizet – értékelt Nagy János, az Erste Bank makroelemzője.
Megítélése szerint a fogyasztói árak alakulásának szempontjából pozitív, hogy kínálati oldalról az árnyomás fokozatosan csökken. Jelentős kérdőjel az árrés- és áremelésstopok fenntartása és kivezetésének időzítése. Keresleti oldalról ellenben az utolsó negyedévtől kezdődően érkező jóléti intézkedések érdemi teret nyújthatnak majd az áremeléseknek. Az év hátralévő részében az éves infláció várhatóan 4-5 százalék között marad, jelentős trend nélkül ingadozhat, az éves átlag 4,7 százalék lehet.
A friss adat egyben azt is jelenti, hogy megszakadt az alacsony havi átárazások sorozata
– fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője.. Mindez rávilágít arra, hogy az elmúlt négy hónap kedvezően alakuló inflációs képe kizárólag a különböző időzítéssel beérkezett kormányzati árintézkedések és az önkéntes árkorlátozások hatása volt. Azzal, hogy júliusra lényegében kifutott az összes intézkedés egyhavi inflációt fékező hatása, az alapfolyamatok vették át az uralmat és a mutató egyből ugrott. A júliusi havi infláció mértéke pedig már nem konzisztens a 3 százalékos jegybanki árstabilitási céllal, annak eléréséhez tartósan 0,2 százalék körüli egyhavi áremelkedési ütem kellene.
Minden törekvés ellenére Magyarországon magas a strukturális infláció. Meglehetősen szerteágazó területek magasabb áremelkedése adta ki, hogy a vártnál magasabb lett a júliusi inflációs ráta. Érdekes lesz látni, hogy vajon a négyhavi alacsony átárazás megszakadása után folytatódik-e a lakosság inflációs várakozásának mérséklődése, vagy megakad, esetleg visszafordul a folyamat. Ha az árrésstopot kivezeti a kormányzat e hónap végén, akkor októberre akár érdemben 5 százalék fölé ugró inflációs rátát is láthatnánk. Mindezek fényében rövid távon biztosan marad a szigorú monetáris politikai hangvétel és a változatlan alapkamat – állapította meg Virovácz.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makroelemzője szerint a vártnál rosszabb adat hátterében részben a háztartási energia drágulása áll. Emellett a korábbi kommunikáció arra utalt, hogy a gyógyszereknél jelentősebb árcsökkenésre lehet számítani, ezzel szemben havi szinten csak 0,3 százalékkal lettek olcsóbbak.
Pozitívumként ki lehet emelni, hogy a relatív erős forint visszafogja a jellemzően importból származó iparcikkek, köztük a tartós fogyasztási termékek árát.
A szakember várakozása szerint az MNB óvatos marad és csak az infációs nyomás tartós csökkenése esetén vág az alapkamaton. “Szertefoszlani látszik az a remény, hogy hármassal kezdődő inflációs adatot láthassunk az év végéig. Decemberre 4,2 körüli mutatót várunk, az éves átlagos infláció pedig 4,7 százalék körül lehet.”
Az inflációs célsávból az év elején nagymértékben kilépő hazai mutató így a vártnál lassabban közeledett a célértékhez. A következő hónapokban a javulás üteme lassulhat, további érdemi csökkenés majd csak az év utolsó két hónapjában várható. Év végéig a forint árfolyamának stabilitása és az inflációs pálya lefutása mozgatja majd a kamatvágási esélyeket. A mai negatív inflációs meglepetés miatt mi a korábban év végére várt kamatvágási várakozásunk kitolódhat – fogalmazott Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
A mai inflációs adat legkellemetlenebb meglepetése az élelmiszer áremelkedés. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) úgy látja, hogy az árréstop az egyszeri hatása kimúlt, ma már nem szolgálja az infláció csökkentését, éppen ezért indokolt az augusztus végi megszüntetése
– véli Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára.
Az élelmiszerek vártnál nagyobb áremelkedése azt mutatja, hogy az árrésstop hosszabb távon hatástalan eszköz az inflációval szemben. Az OKSZ ezért úgy gondolja, hogy a bajokat ott kellene kezelni, ahol keletkeznek, és nem máshol, éppen ezért indokolt az árrésstop augusztus végi kivezetése. Ez a beavatkozás minden elemében káros a kereskedelemre, a lakosságra, sőt az egész gazdaságra nézve: a kereskedelem kénytelen visszafogni a beruházásait, kevesebb, és kisebb mértékű akciót tud indítani, és nemhogy ellenállóbb, de éppen kiszolgáltatottabb lesz a beszállítók felől érkező árnyomásnak, ez tükröződik is a mostani áremelkedésekben – tette hozzá Kozák Tamás.
