Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A legújabb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint „Magyarország nem hagyja, hogy az ország védelmi kapacitásának megőrzéséhez kiemelt szolgáltatással hozzájáruló gazdasági társaságok fennmaradása az orosz–ukrán háború, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók káros gazdasági hatásai miatt veszélybe kerüljenek”.
A dokumentum kimondja: a kialakult helyzetben a dunakeszi járműgyártás működésének fenntartása kiemelt nemzetgazdasági érdek. Emiatt az üzem folyamatos működését biztosítani kell; az ott dolgozók munkahelye nem kerülhet veszélybe és nem szűnhet meg; a nemzetközi kötelezettségeket teljesíteni kell; a gyár működése által biztosított közszolgáltatások folyamatos fenntartása nem kerülhet veszélybe.
A Magyar Közlöny ugyanezen csütörtök esti számában megjelent kormányrendelet pedig a Ganz-MaVag Invest Zrt. felszámolási eljárását stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárássá minősítette augusztus 8-i hatállyal. Az indoklás szerint
adósságainak rendezéséhez és a hitelezőkkel való megegyezéséhez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik.
Emiatt reorganizációs tervet kell készíteni. A kiemelt eljárás azt jelenti, hogy az erre kijelölt állami felszámoló veszi át a feladatot.
A mostani bejelentéssel egy hosszabb lejtmenet végére kerülhet pont. Júniusban számolt be róla lapunk, hogy „mint a szenet, úgy égeti a pénzt a Magyar Vagon (avagy Ganz-MaVag) csoport. A csoport legnagyobb pénztermelőjének alighanem a Ganz-Mavag International nevű vállalatnak kellene lennie, ez könyveli ugyanis a nagy egyiptomi vasútikocsi-beszerzésből (1300 kocsi, egymilliárd euró) származó bevételeket. Nyereségről azonban szó sincs, a tavaly előtti 11 millió eurós veszteséget tavaly mínusz 22 millió eurós (8,8 milliárd forintos) adózott eredmény követte.”
Emlékeztetőül: az egyiptomi megrendelés eredetileg orosz–magyar kooperáció volt, tipikus NER-konstrukcióban. A finanszírozást az orosz és a magyar állami eximbankok biztosították Kairónak, a gyártásban a Transzmasholding (TMH) tveri gyára és a MÁV Dunakeszi Járműjavítója (DJJ) vett részt. Utóbbit még előbb megvásárolta a TMH magyarországi leányvállalata, amelyben részesedést kapott a Magyar Vagon – a cég alapító-tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter.
Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, Moszkva kiszállt az üzletből, a DJJ-t tulajdonló TMH-céget átkeresztelték Ganz-MaVagra, és egyedüli tulajdonosa a Magyar Vagon lett. A másik, az egyiptomi megrendelést könyvelő TMH-leányba pedig a Magyar Vagon mellé belépett, feles tulajdonrésszel, a Habony Árpád köréhez sorolt Tombor András frissen gründolt Cato Investments Zrt.-je. Miniszteri kinevezése után Szalay-Bobrovniczky kiszállt a Magyar Vagonból.
A cégháló azóta sokat bonyolódott – illetve az utóbbi időben éppenséggel egyszerűsödött, de még mindig meglehetősen összetett –, a csoport főtulajdonosa a Solva II. magántőkealap. A NER elitje előszeretettel tartja vagyonát átláthatatlan magántőkealapokban,
erről sem tudni, kinek a vagyona van benne, az alapot mindenesetre Hernádi Zsolt Mol-vezér alapkezelője kezeli.
A Magyar Vagon-csoport többi leágazása sem tekinthető az üzleti – piaci – sikeresség mintaképének. Kiemelendő a Ganz-Mavag Europe nevű leányvállalat, amelyet a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására gründoltak, s amelybe a magyar állam is beszállt. Egyrészt társtulajdonosként, másrészt az állami Exim(bank) hitelével.
A Talgo-felvásárlás kútba esett, a spanyol kormány nem engedélyezte a tranzakciót. Madridot a hírek szerint a Magyar Vagon és a magyar állam vélt orosz kötődései zavarták – a kötődés a Magyar Vagon és az Orbán-kormányok története alapján triviális, bár a cégcsoport tagadta annak meglétét. A spanyol kormányt a Magyar Vagon tulajdonosi szerkezetének átláthatatlansága is aggasztotta – bár a végső tulajdonosát (minden bizonnyal a Mol energiacéget) a tárgyalások során a Magyar Vagon felfedte, maga a struktúra lehetett túlságosan aggasztó. A magántőkealapok befektetőinek köre ugyanis átláthatatlanul változhat, semmire sem garancia, hogy adott pillanatban éppen kinek a pénze van egy alapban.
A friss Magyar Közlönyben – vélhetően a Ganz-MaVag Invest ügyétől nem függetlenül – megjelent egy kormányrendelet is “a felszámolást megelőző reorganizációs célú eljárásról, valamint a csőd- és felszámolási eljárás egyes veszélyhelyzeti szabályairól”.
