szerző:
HVG

Továbbra is tízezrek nem vehetik át diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt, a kormány viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a 2020-as felvételin már kötelező legyen a nyelvvizsga.

44 ezer diploma ment veszendőbe 2006-tól – ez a Diplomamentő Program egyenlege. A mintegy 2,5 milliárd forintos állami pénzen megvalósult program azért indult, mert 2014-es adatok szerint 2006–2013 között mintegy 50 ezer végzett diák nem tudta átvenni a diplomáját a végzettséghez szükséges – általában egy középfokú – nyelvvizsga hiányában. A kormány ezért azt találta ki, hogy ingyenképzéseket ad ezeknek a diákoknak. Nagy részüket azonban ez a lehetőség sem érdekelte, alig tízezren jelentkeztek a nyelvi képzésekre, s közülük is csupán 6363-an szerezték meg a diplomához szükséges nyelvvizsgát.

©

Az alaphelyzet azóta sem javult, sőt. Továbbra is ezrével jönnek ki a diákok az egyetemekről úgy, hogy nincs nyelvvizsgájuk, és így diplomát sem kaphatnak. Az Oktatási Hivatal legfrissebb adatai szerint az utóbbi három évben mintegy 30 ezer ilyen diák volt, ráadásul egyre növekszik a számuk. 2014-ben 8500-an, 2015-ben 9354-en, 2016-ban pedig 11 708-an nem tudták átvenni diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt. Az azonban kérdés, hogy ők számíthatnak-e majd állami támogatásra, a diplomamentés ugyanis tavaly év végén véget ért, s abba ezeket az évfolyamokat már nem vonták bele. Ha így folytatódik, akkor rövidesen újra lesz 50 ezer olyan diák, akinek szüksége lehet valamiféle diplomamentésre.

A 2016-ban felvett diákok 39 százalékának nem volt nyelvvizsgája. A HVG Diploma 2017 különszámában megjelent adatok szerint a nappali alap- és osztatlan szakokra jelentkezők között a karok egyharmadán nem érte el az ötven százalékot a nyelvvizsgával felvettek aránya. Igaz, ezek között több művészeti kar is volt, ahol 2020-tól sem lesz felvételi követelmény a nyelvvizsga. De volt e körben több óvó- és tanítóképző intézmény, sőt a kormány által a hazai tanárképzés fellegvárának kinevezett egri Eszterházy Károly Egyetem (EKE) Tanárképzési és Tudástechnológiai Kara is, ahol még az egyharmadot sem érte el a nyelvvizsgával felvettek aránya. Az EKE Jászberényi Campusa pedig még rosszabbul teljesített, a bekerültek alig negyedének volt nyelvvizsgája. De hasonló cipőben jár több vidéki intézmény is, például a Nyíregyházi vagy a Dunaújvárosi Egyetemen szintén ötven százalék feletti a nyelvvizsga nélkül felvettek aránya.

Kérdés, hogy megéri-e az államnak olyan diákokkal végigjáratni 3–5 évnyi egyetemi évfolyamot, akiknek végül nem lesz diplomájuk. A kormány szerint nem, ezért is döntöttek úgy pár éve, hogy 2020-tól felvételi követelmény lesz a középfokú nyelvvizsga. A felsőoktatási intézmények ugyanis, bár korántsem büszkék a nyelvvizsga hiányában nem diplomázott diákok számára, az általános nyelvoktatással nem tudnak törődni. Ez persze nem is feladatuk, anyagi erejük is kevés van rá (ennek ellenére van, ahol szerveznek nyelvórákat a diákoknak). Aki tehát 2020 után kerül be az egyetemre, annak ott már nem kell az általános nyelvtanulással törődnie, részt vehet viszont a szakmai nyelvi képzéseken. Ezekre ugyanis az egyetemek, az általános nyelvoktatással szemben, fel vannak készülve.

Csakhogy a közoktatás nincs felkészülve arra, hogy érettségiig középfokú nyelvvizsgához juttassa a diákokat. Az  adatok szerint erre lényegében csak azoknak a diákoknak van esélyük, akik emelt szintű nyelvi órákra járnak. Az emelt szintű érettségi egyben nyelvvizsgát is jelent, ami így a nyelvvizsgaközpontok magas tarifáival szemben ingyen megszerezhető. Azonban azoknak a diákoknak, akik nem emelt szintű nyelvi képzésre jártak, mindössze a 7,5 százaléka választja a nyelvi érettségit.

©

A közoktatás hiányosságai miatt azok a szülők, akik megtehetik, nyelviskolába járatják a gyerekeiket. Az ottani oktatás sokkal hatékonyabbnak tűnik, hiszen sok diák az iskolában ezer óra után sem tudja letenni a nyelvvizsgát, míg a nyelviskolákban ennek a töredéke is elég ehhez. A nyelviskolát azonban sok szülő nem tudja megfizetni, ezért 2020-tól a felvételin megkövetelt nyelvvizsga szociális szűrő lehet a diákok között.

A kormány nem mérte fel alaposan, mire képes a közoktatás, amikor 2014-ben elrendelte az új felvételi feltételeket. Éppen emiatt Székely László ombudsman elhalasztatná ennek a felvételi követelménynek a bevezetését. Az alapvető jogok biztosának februárban nyilvánosságra hozott vizsgálata szerint kellő előkészítés nélkül írták elő a felsőoktatásba való bekerülés feltételeként a nyelvtudás új, szigorúbb követelményét. Székely szerint „a hatékony, valamint a gyakorlatban is jól hasznosítható nyelvtanítás elsődlegesen az iskolarendszer feladata”. Tehát a közoktatásnak kell biztosítania annak feltételeit, hogy a diákok letehessék a felsőoktatási felvételhez szükséges nyelvvizsgát. Erre azonban jelenleg nem képes, ezért nem lehetséges a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak az iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei. Székely kezdeményezte, hogy halasszák el a felvételi feltétel 2020-as bevezetését.

A kormány azonban köti az ebet a karóhoz. Mind Rétvári Bence parlamenti államtitkár, mind Palkovics László oktatási államtitkár kijelentette: a közoktatás alkalmas arra, hogy a diákokat eljuttassa a középfokú nyelvvizsgáig. Palkovics szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy erre a diákok felkészüljenek, megfelelőek a tantervek és a tanárok felkészültsége is. Az államtitkár egy interjújában hozzátette azt is, hogy az eddigi tapasztalatok szerint sok diák a végsőkig halogatja a nyelvvizsgát, ha azt nem írják elő követelményként.

Most mindenesetre úgy döntött a kormány, hogy feltérképezi a középiskolás gyermekek nyelvtudását. Egy júniusban megjelent kormányhatározat szerint az idegennyelv-oktatás helyzetének országos felmérését 2018. február 28-áig kell elvégezni, majd június 30-áig az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a Nemzetgazdasági Minisztériumnak stratégiát kell alkotnia az  iskolai nyelvoktatás 2018–2027 közötti fejlesztésére. A 2017/2018-as tanév első félévében mintegy 70 közép- és 100 általános iskolában 17 ezer gyermeket vonnak be a felmérésbe. Ez nemcsak a diákok nyelvtudását vizsgálja majd, hanem a véleményükre is kíváncsiak lesznek, éppen úgy, mint a szüleikére, s emellett interjúkat készítenek tanárokkal, akiknek az óráit is értékelik majd. Az persze kérdés, a felmérés eredményének ismeretében megváltoztatják-e a 2020-as felvételi feltételeket.