8 kilós bomba, chip a fejben - itt a körúti robbantás vádlottjának vallomása, melyet most visszavont
Elkezdődött szerdán a 2016 őszi Teréz körúti robbantás elkövetésével vádolt P. László első bírósági tárgyalása. A merénylet sértettjei 20 és 30 millió forint kártérítést igényelnek. A tárgyaláson felolvasták P. László korábbi vallomását, amelyet azonban most visszavont, és közölte, új vallomást sem kíván tenni. Újabb elmeorvosi vizsgálat következik.
Megkezdődött a Teréz körúti robbantással vádolt P. László pere, 16 hónappal a 2016. szeptember 24-i bűncselekmény után. Egy üres üzlethelyiség kapualjában elhelyezett bomba két gyalog járőrőző rendőrt sebesített meg életveszélyesen, egy embert könnyebben. A büntetlen előéletű vádlottat az ügyészség előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletével, robbanóanyaggal visszaéléssel és terrorcselekmény előkészületével vádolja, ezért akár életfogytiglan is adható.
A tettes után hajtóvadászat és a nyomozás fejleményeit ebben a cikkben foglaltuk össze.
A tárgyalás előtt sajtótájékoztatót tartottak a bíróságon, íme:
A sajtótájékoztató után három maszkos őr vezette be a vádlottat a tárgyalóterembe. A vádlott nem látja akadályát a tárgyalásnak, de nem járult hozzá, hogy az arcát mutassák a kamerák. Az ügyész elkezdte a vád ismertetését.
A vádlott P. László a vád szerint megtanult bombát készíteni, megvette a hozzá szükséges alapanyagokat, eszközöket, például a távirányításhoz szükséges rádiókészülékeket. Műszaki ismereteit korábbi tanulmányaiból szerezte. Robbanószerkezeteit próbarobbantásokkal tökéletesítette. A robbantással a vád szerint a rendőrök fegyvereit akarta megszerezni. 2016 nyarán, vagyis a robbantást megelőző hónapokban többször Budapestre utazott, kifigyelte a nagykörúti rendőrök mozgását, és elhatározta, hogy a Teréz körúton hol és mikor fogja felrobbantani a robbanószerkezetet.
A robbanás napján döntötte el, hogy a két járöröző rendőr elhaladásakor robbantja fel a pokolgépet. Tisztában volt vele, hogy a robbanószerkezettel meg tudja ölni a rendőröket. Az egyik járőr olyan súlyos koponyasérüléseket szenvedett, hogy gyors orvosi segítség hiányában belehalt volna sérüléseibe, a másik pedig a repeszsérülések okozta hasi sérülések miatt. A robbanás epicentrumától 5 méterre halálos sérüléseket okozhatott volna a detonáció, de még 29 méterre is súlyos sérüléseket okozhattak volna a szögek.
P. László nem segített a sérületeknek, átlépett rajtuk és elhagyta a helyszínt. A vádlott pénzt akart követelni, ezért egy Belügyminisztériumnak küldött e-mailben leírta a bombakészítés menetét, és a szövegben további robbantásokat ígért, a birtokában lévő majdnem 6 kiló robbanószer segítségével. Nagy összeget követelt volna a Belügyminisztériumtól, de végül ezt a levelet nem küldte el, elfogásáig végül is nem írta meg, mennyit követel. Kóros elmeállapotban nem szenvedett a robbantás elkövetésekor. Robbanóanyaggal való visszaéléssel, emberölés kísérletével, terrorcselekmény elkövetésével vádolja az ügyészség.
A sértettek, a két járőr nem járul hozzá arcképének közzétételéhez, és nem vagyoni kártérítési igényük lesz, 20 és 30 millió forint.
P. László korábbi vallomásában mindent elmesélt
A vádlott személyes adatainak egyeztetése sem megy simán, a bíróságon nem kívánt vallomást tenni, sőt visszavonja korábbi, a nyomozóknak tett vallomását. Ezért a bíró felolvassa a korábbi kihallgatás során keletkezett vallomást, melyet a vádlott korábban többször is fenntartott, és kijelentette, nem kényszer alatt tette azokat.
A vádlott korábbi vallomásában bevallotta, hogy ő rakta le a táskát a robbanás helyszínére. Már akkor, amikor külföldön, Uruguayban élt, érdeklődött a robbanóanyagok iránt, és visszaköltözése után fokozódott ez az érdeklődése. Az interneten nézegette a lehetséges szerkezeteket technikai megoldásait. Úgy érzékelte, követték, követte az apja, illetve az apja emberei, még Uruguayban és Magyarországon is. A nagyapja rendőr volt, és szerinte apja a rendőrséggel is figyeltette őt. Apjával sok konfliktusa volt a korábbi vallomás szerint. P. László ezért többször ment el céltalan bóklászásokra Budapesten, csak hogy kifigyelje, követik-e.
Első robbanószerkezetei még egyszerűbbek voltak, műtrágyával, kiskereskedelemben hozzáférhető anyagokkal próbálkozott. Zala megyei tartózkodási helyén, a homokkomáromi szőlődombon végzett kísérletek, előkészületek közben volt, hogy átment hozzá a szomszédja, de nem látta meg a bombakészítési hozzávalókat. A vádlott több saját, álneves e-mail címmel levelezett, ezeket használta a netes vásárlások alkalmával. A robbantási próbák során kisebb, félméteres kráterek keletkeztek. Többször használta egy nagykanizsai gyorsétterem wifijét internetezésre. Gondosan átgondolta a távirányító kivitelezését, nehogy olyat válasszon, amelyik egy véletlen jeladás miatt működésbe léptethetné a bombát.
Később azt is vallotta, nem biztos abban, hogy az apja és az anyja egyáltalán a vér szerinti szülei-e, az is megfogalmazódott benne, állítólagos szülei tanulmányt akarnak írni a viselkedéséről. Azt is megkérdezte a rendőrségi kihallgatáskor, hogy vajon az anyja és apja DNS-e megegyezik-e az övével. Az is felvetődött benne, hogy szülei okozták autoimmun betegségét. Az az érzet, hogy megfigyelik, erősödött benne, úgy gondolta, véget kell vetnie ezeknek, ezért hozta Budapestre a bombát - hangzott el a korábbi - ma visszavont -vallomásában. A bombát egy élelmiszerekkel teli táskában hozta Budapestre először, ekkor még nem tudta, hova teszi majd le és hol hozza működésbe. De Pécsre is elvitte a bombát. Az nem egyértelmű, miért gondolta, hogy nem az állítólagos megfigyelői ellen, hanem egyenruhás rendőrök ellen fordítja halálos eszközét. "Nem akartam ölni", mondta korábbi vallomásában, miközben tudta, hogy a szerkezete halálos lehet.
A Teréz körúti helyhez nem kötődött, nem ismerte, ideális helysznnek tűnt kialakítása miatt. Nem a két konkrét rendőr volt a célpontja, az volt a lényeg, hogy rendőrök legyenek. A szerkezetet kétszer nem robbantotta fel, túl sok civil volt a környezetében. A szögeket azért tette be a bombába, mert félt, hogy nem éri el a "kívánt eredményt". Két-három hétig volt Budapesten a Gubacsi hídnál, sokszor aludt az autójában, vitt magával váltóruhát. Több feltöltőkártyás telefonja is volt. Volt, hogy illegális szemétlerakást látott az autójánál, egy teherautó rohadt baromfiaprólékot tett le, ezt videóval felvette.
Többször is végigsétált a Teréz körúton a robbantás előtt, volt, amikor nem mert és nem akart robbantani. Csak a rendőrök megsebesítése volt a célja. Nyolckilós szerkezet volt a bomba, ebbe tett még hat kiló szöget. Szereti a zacskós kakaót, a robbantás napján is vett. Amikor a járőrök elmentek mellette, elhatározta, hogy meg fogja nyomni a gombot. A robbanás után el akarta venni a fegyvereiket, de végül nem tette meg. A férfi nyöszörgött. P. László megijedt, elment a helyszínről. A robbanásról készült kamerafelvételeket manipuláltnak tartja, több emberre emlékezett a helyszínen.
A tárgyaláson tíz perc szünet következett, majd az ügyész folytatta a vádlott korábbi vallomásának ismertetését.
Eszerint a vádlott úgy emlékezett, a rendőrök és közte 5-6 ember volt a robbantáskor, de a felvételeken ez nem látszik. 10-12 méterre volt a robbantástól. Fegyvereket nem talált a rendőröknél. Miután távozott a helyszínről, hazautazott, de az autózás előtt nem öltözött át. A robbantás helyszínén előzőleg többször aludt egy hajléktalan, de nem volt terve arra, hogy elküldje, a robbantáskor pedig nem volt ott.
Otthon a távirányítót visszatette a polcra. Két távirányítót használt a robbantáshoz. Bombaalapanyag még volt bőven otthon.
A robbantás után várt, várta, hogy meglesz a hatása a robbantásnak. A robbanás valahogy más volt, mint ahogy várta.
A robbanásról szóló híreket le akarta menteni. A kihallgatás közben a vádlott többször kerülte a szemkontaktust és nevetgélt, ezt a tárgyalás alatt is csinálta.
Röszkén is járt, itt embereket szállított, de a vallomásában nem tisztázza, hogy ez embercsempészet volt-e.
P. László nem fogadta el a kirendelt ügyvédeket, nem bízott bennük, azt gondolta, "be vannak tanítva ellene".
Arról is beszélt, úgy gondolja, lehallgatták a gondolatait, chipet raktak a fejébe, fájdalmat okoznak neki. Amikor arról kérdezték, mire vágyik, annyit mondott: szabadon élni, fájdalom nélkül élni és meghalni, korlátlan pénzzel rendelkezni. A robbantást nem bánta meg, de nem csinálná meg újra azután, hogy látta, milyen.
A vallomások ismertetése után a vádlott nem akart nyilatkozni, annyit mondott, őt a börtönben kínozzák, megerősíti, hogy korábbi vallomását nem tartja fenn.
Az ügyben újabb igazságügyi elmeorvosi vizsgálatra kerül sor ügyvédi indítványra. Ezt az ügyészség is méltányolja. Az ügyvéd Asperger-szindrómában jártas szakértőt javasol. P. László alárendeli magát egy ilyen vizsgálatnak.
A következő tárgyalási nap február 5-én lesz, a sértettek meghallgatásával.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
