A sajtószabadság mibenlétéről értekezett március 15-e, a magyar sajtó napja alkalmából Vígh László, Zala vármegyei fideszes országgyűlési képviselő. Úgy fogalmazott:

ma, 2023-ban elmondható, hogy a sajtószabadság azt jelenti számunkra, hogy akinek a tulajdonában van a sajtó, annak az értékeit közvetíti.

Így a konzervatív vagy a liberális eszmék is megtalálhatók az újságok hasábjain, netalántán más médiatartalmakon. Ez azt jelenti, hogy bárki elmondhatja a véleményét, bárki leírhatha, felveheti. Azt gondolom, hogy ez természetes. Így működik jól ez az ország”.

Majd azzal folytatta: „a sajtószabadság azt is jelenti, hogy

segít a sajtó nekünk abban, hogy építsük mindazt, amit elkezdtünk,

falvakat, vidéket, városokat, megyéket, országot. Tehát országépítő jelentősége van a sajtónak, hiszen információkkal, ismeretekkel segítik a polgárokat, tehát segít az üzemelésben, a boldogulásban, és mindenben, amire mi feltettük az esküt, tehát nagyon nagy köszönet a sajtó irányába”.

A kérdésről januárban hasonlóképpen értekezett a miniszterelnök politikai tanácsadója a Mathias Corvinus Collegium nemzetközi konferenciáján. Orbán Balázs úgy fogalmazott: „A média stratégiai ágazat és szuverenitási kérdés, mert aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot”.

Nagy Iván Zsolt: Az Orbán-elv önleleplezése

Már nem is titkolják: uralni akarják az emberek gondolkodását, mert ezen keresztül uralják az országot is.

A magyar oktatás, kultúra és média szabadságát vizsgálandó tavaly novemberben uniós delegáció érkezett Magyarországra, amely már látogatása végén aggasztónak nevezte az itteni médiapiac helyzetét. Útjukról szóló összefoglalójukat a héten ismertette a Népszava, ebben a lap szerint azt írták: a KESMA létrejötte annak a bizonyítéka, hogy a független médiát felszámolják és rákényszerítik a kormány szolgálatára.

(via RTL)