Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Elkészült az összefoglaló a Kulturális és Oktatási Bizottság küldöttségének látogatásáról.
Komoly aggályokat tartalmaz a médiaszabadság és -pluralizmus, az akadémiai szabadság, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetével kapcsolatban az Európai Parlament küldöttségének magyarországi látogatásáról készült jelentés – értesült a Népszava.
A lap, amelyhez eljutott a dokumentum, felidézte: a kereszténydemokrata, szocialista, liberális és euroszkeptikus frakciókhoz tartozó képviselők november elején jártak Magyarországon, hogy kormányzati és ellenzéki politikusokkal, állami hatóságok vezetőivel, újságírókkal, oktatási, kulturális intézmények, civil szervezetek képviselőivel találkozzanak.
A beszélgetésekről szóló beszámolóban a delegáció tagjai a lap szerint
A Népszava azt is hozzáfűzte, hogy Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács (NMHH) elnöke, amikor a delegációval találkozott, azt fejtegette, hogy a médiapluralizmusnak nincs meghatározása, s hogy a média nem tekinthető függetlennek, mert mindig is politikai irányvonalat követett. A lap úgy tudja – ám ez a jelentésben nem szerepel –, hogy Koltay a küldöttség egyes kérdéseit provokatívnak minősítette.
Az akadémiai szabadságról azt írták a képviselők, hogy Magyarországon hiányzik a tudományos szabadságot garantáló következetes, világos és átfogó jogi rendszer, az oktatásban és a kultúrpolitikában pedig egyebek mellett a döntéshozatal folyamatos központosítását kritizálták.
Az EP-delegáció jelentését hamarosan megvitatják az EP illetékes szakbizottságában.
Frissítés:
Reagált az EP összefoglalójára Koltay András az NMHH elnöke, aki sérelmezte, hogy az összefoglalót közreadó médiumok nem kérdezték meg őt a történtekről, holott a médiaetika általánosan elismert szakmai normái ezt megkövetelnék. Elmondása szerint a delegációval folytatott megbeszélés a megszokott, udvarias mederben zajlott, mindössze egyetlen taggal keveredett komolyabb szóváltásba, aki mindenáron a médiahatósági munkához nem kötődő politikai kérdésekben kívánta állásfoglalásra kényszeríteni. Koltay azt is sérelmezte, hogy az illető hölgy elköszönéskor tört angolsággal személyeskedő megjegyzéseket tett rá.
„A helyzet tehát úgy áll, hogy az EP-delegáció a jelentés elfogadásának eljárásrendjét felrúgva kiadta azt a média egy részének (számomra nem egészen világos kritériumok alapján kiválasztva, kit tisztel meg ily módon), a demokrácia és a demokratikus eljárások nagyobb dicsőségére, valamint beszámol egy olyan epizódról, amely a hivatalos találkozó lezárulta után esett, eltorzítva azt, vagy közvetlenebbül fogalmazva: hazugságot terjesztve. Az efféle módszerek azon eszközök sorába tartozhat, amellyel az EP-delegáció a szabad nyilvánosságot kívánná erősíteni? Aggasztó” – áll Koltay András válaszában.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
A Pentagon közölte, hogy világszerte felülvizsgálják az USA valamennyi szövetségesének szánt szállítmányokat.
A szerbiai hatalom és a több városban előrehozott választást követelő diákmozgalom is radikalizálódik.