Új, egymondatos kötelező elemmel, egy speciális bevezetővel kellene ellátni minden új törvényjavaslat-szöveget, illetve újabb Alaptörvény-módosítást a jövőben a kormány tervei szerint – erről készült el és került fel a kormány honlapjára egy friss igazságügyi miniszteri rendelettervezet.

A tervezet előírná, hogy a jogszabály előkészítője (majdnem) minden törvényt lásson el preambulummal. Ez olyan rövid, jogi kötőerővel nem bíró – paragrafusokba nem szedett – bevezető szöveg, ami fontosabb törvényeknél a kibocsátót (jogalkotót) vezérlő célokat rögzíti ünnepélyesen.

Ilyen bevezető pár mondatot eddig csak kevés, nagyon fontos törvény (esetleg nemzetközi szerződést ratifikáló jogszabály) kapott. Vagyis kivételes esetekben használták, és nem volt szigorú előírás sem a preambulum formai elemeire, hosszára, szövegezésére.

Ezen a korábbi gyakorlaton változtatna az igazságügyi tárca, és a miniszteri rendelet-tervezet szerint ezentúl bevezetésképpen majdnem minden törvényt el kellene látni, méghozzá kétféle típusú, előre megadott rövid, egymondatos szöveggel.

Az előírás csak az Alaptörvény módosításaira és új törvényekre vonatkozna, hatályos törvényeket módosító jogszabályra nem, ahogy más törvényt hatályon kívül helyező rendelkezésre sem. A tervezet szerint más szöveget kapnának az Alaptörvény-módosítások és minden más új törvény:

• Preambulum Alaptörvény-módosítás esetén: Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:
• Preambulum új törvény szövege esetén: Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, {az Alaptörvényre vonatkozó merev hivatkozás} {a törvényhozási tárgykört tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó merev hivatkozás a birtokos személyjellel} alapján a következő törvényt alkotja:

Látható, hogy a kötelező preambulum-írásnak nincs praktikus oka, vagy – már csak a jellegéből fakadóan sem – lényegi értelme, csupán érzelmi töltete. Az ilyen ünnepélyes bevezetőkben tetten érhető szenvedélyes, magasztos megfogalmazásra

a legjobb példa az Alaptörvény preambuluma, amely szándékoltan érzelmi töltettel bír, hosszú és még külön fejezetcímet is kapott, Nemzeti Hitvallásnak nevezik és a korábbi értéksemleges alkotmányhoz képest értéktelített.

Így szól az Alaptörvény preambuluma, a Nemzeti Hitvallás, amit elfogadásának 10 éves évfordulója alkalmából, 2021-ben a kormány ünnepélyesen kifüggeszteni javasolt a közintézmények falára:

Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.

Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.

Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.

Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.

Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.

Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.

Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.

Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.

Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.

Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.

Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.