Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
„A főnököm egy hete beharangozta, hogy ha nem javul a cég helyzete, jó pár embertől kénytelen lesz megválni. Eddig megúsztuk, huszonegyen dolgozunk az irodában, és még senki sem veszítette el az állását a válság miatt. Most megfogyatkozhat a csapat, ráadásul úgy fest, hogy négy-öt embernek is mennie kell. A bizonytalanság a legrosszabb” – meséli Melinda, aki könyvelőként dolgozik egy hazai cégnél. Noha a leépítés réme rányomja bélyegét munkájukra, mégis mindenki igyekszik a legjobb formáját hozni, ahogy interjúalanyunk fogalmaz: „fölvenni a versenyt és még több terhet a vállára venni, hogy nélkülözhetetlenné tegye magát, így növelve esélyeit a bent maradásra”. Félelmeik jogosak, elemzők ugyanis egyetértenek abban, hogy a foglalkoztatási mutatók a közeljövőben sem fognak jelentősen javulni, sőt, a nyári viszonylagos fellendülést erőteljes visszaesés követheti. De lássuk, mit jövendölnek a szakemberek, mire számíthatnak a munkavállalók szeptemberben és októberben, éppen egy évvel a gazdasági válság begyűrűzése után.
© Stiller Ákos |
elbocsátásoknak azonban a tapasztalatok szerint csak egy része valósul meg” – válaszolta megkeresésünkre Valdáné Pató Klára, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (KMRMK) Statisztikai és Elemzési osztályának vezetője. „Ez ugyanis csak egy terv, szándék, a cégek egy része igyekszik elkerülni a tömeges elbocsátást” – teszi hozzá Valdáné Pató Klára, hangsúlyozva, hogy ezt többféleképpen is megtehetik. Megoldás lehet a dolgozók nyugdíjazása (amennyiben esedékes), de arra is van példa, hogy az utolsó pillanatban beesik egy megrendelés, így mégsem kerül sor a tervbe vett elbocsátásokra. Tendencia, hogyha a cégek leépítésre kényszerülnek, első körben a kölcsönzött munkaerőtől szabadulnak meg, és csak utána ritkítják saját alkalmazotti állományukat. A képzett munkaerő megóvása - egyben elbocsátása ellen - szól az érv, miszerint a jó szakemberek munkaviszonyának megszüntetése költséges lehet, elsősorban a magas végkielégítések miatt. Arról már nem is beszélve, hogy a jövőbeni gazdasági fellendülést követően még költségesebb lesz, ha egy cég rátermett alkalmazottak toborzására vagy betanítására kényszerül. A hvg.hu által megkérdezett munkaerő-kölcsönző és közvetítő cégek igazgatói egyetértettek abban, hogy a képzett szakemberek megtartása minden vállalat elemi érdeke, így ugyanis komoly esélyük van a válság átvészelésére, míg azok a vállalatok, amelyek elküldik legjobb embereiket, gyakorlatilag megfosztják magukat a túlélés lehetőségétől, de legalábbis vegetálásra kényszerülnek.
Tavaly október óta nem volt olyan hónap, hogy ne emelkedett volna a munkanélküliek száma – mondja a KMRMK osztályvezetője. „Nehéz megjósolni, hogy mi lesz pár hónap múlva, szeptemberben készül egy prognózis, melyben a cégvezetők várakozásai, tervei alapján körvonalazódik majd egy kép a jövőbeni foglalkoztatási helyzetről” – mondja a szakember, aki előzetesen annyit azért elárult, hogy összességében stagnálásra számítanak. A szezonális munkáknak köszönhetően májustól valamelyest javult a helyzet, az év ötödik hónapjában ugyanis az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint 563,8 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők száma, ötezerrel kevesebb, mint előző hónapban, ám közel 140 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A javulás tehát éves viszonylatban lassú, viszont elemzők szerint nyár végéig folytatódhat, részben a szezonális munkák feldúsulásának, részben pedig a közcélú foglalkoztatásba bekapcsolódók számának ugrásszerű megnövekedése miatt. (Júliusban több mint 86 ezren vettek részt közcélú foglalkoztatásban.)
A szezonális fellendülést követően egyes szakemberek visszaeséssel számolnak. Az Ecostat Kutató Intézet legfrissebb elemzésében 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizál év végére, és 150 ezerrel kevesebb foglalkoztatottat jósol, előrevetítve egy újabb, akár 80-120 ezer főt érintő elbocsátási hullám lehetőségét.
Melyek a különösen érzékeny területek foglalkoztatási és gazdasági szempontból? „Az elmúlt hónapokban emelkedett a munkaügyi hivatalokban regisztrált munkanélküliek száma, ugyanakkor kevesebb a bejelentett állás. A visszaesés főleg az építőipart, a feldolgozóipart és a kereskedelmet érintette, ezek az ágazatok a gazdasági válság következtében csökkenő megrendelések és a termelés visszafogása miatt amúgy is érzékenyebbek” – vázolja a jelenlegi helyzetet Valdáné Pató Klára. Az Ecostat prognózisa szerint a következő hónapokban leginkább az iparban várható visszaesés (jármű-, fémfeldolgozó-, építő-, gépipar), de a válság a szolgáltatató ágazatokban (kis- és nagykereskedelem, vendéglátóipar, ingatlanügyletek) is érezteti majd hatását. A kutató intézet előrejelzése szerint a vállalatok egynegyede tervezi, hogy a közeljövőben csökkentett munkaidőt vezet be. A hvg.hu megkeresésére a kutató intézetnél elmondták, ez egyrészt a négynapos munkaidő bevezetését is jelentheti, de előfordulhat, hogy a munkáltatók a csökkentett műszakot választják.
Kis magyar valóság: tények és adatok (Oldaltörés)
Hol a legrosszabb a helyzet?
A második negyedévben a munkanélküliségi ráta átlagosan 9,6 százalékos volt, 402 ezer regisztrált állásnélkülit tartottak számon, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, amelyek kedvezőbbek az első negyedévi mutatóknál. Legrosszabb a helyzet a Nyugat- és Közép-dunántúli, valamint az Észak-alföldi régióban, és Észak-Magyarországon, itt volt ugyanis legmagasabb a munkanélküliségi ráta, míg Közép-Magyarországon jóval kedvezőbbek a kilátások. „Az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon eddig sem voltak jók a mutatók, ezekhez képest a gyengülés nem annyira jelentős, míg a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon érződik, hogy a válság érzékeny ágazatokat érintett, ezeken a területeken a korábbihoz képest jelentősen nőtt a regisztrált munkanélküliek száma” – magyarázza a KMRMK osztályvezetője.
Érdekes tendencia, hogy a regisztrált munkanélküliek körében magasabb a férfiak száma (301 ezer) mint a nőké (körülbelül 263 ezer). Ez abból adódik, hogy főleg a válság által megtépázott ágazatokban esett vissza a munkaerő-kereslet, itt pedig több férfi dolgozik. A pénzügyi szektorban végbemenő elbocsátások a munkaügyi hivatalokban kevéssé érzékelhetőek, akik ugyanis vezető pozícióban dolgoztak, például a bankszférában, általában nem jelentkeznek a munkaügyi központokban, így nem lesz belőlük regisztrált álláskereső. Tény, hogy gyorsabban el tudnak helyezkedni, ha saját maguknak keresnek munkát. A munkaügyi központokban bejelentett állásokat főleg az alacsonyabb végzettségűeknek szánják: a vállalatok zöme segédmunkásokat, szakmunkásokat keres ily módon, vagy részmunkaidős kisegítőket.
A munkaerő-közvetítő cégek beszámolója szerint keresleti oldalon továbbra is nagy az igény hitel- és kintlévőségkezelőkre, informatikusokra, valamint pénzügyi vezetőkre, de a meghirdetett értékesítési (saleses) pozíciók száma is megugrott.
„Három hónap alatt összesen húsz céghez küldtem el az önéletrajzomat. Jónéhány állásinterjún túl voltam, mikor az egyik vállalat személyzetise közölte, sikerült, megkapom az állást, amit megpályáztam: rendszergazda leszek egy nagyvállalatnál” - meséli Tamás, aki öt éve diplomázott, majd hosszabb külföldi tartózkodás után év elején úgy döntött, itthon próbál elhelyezkedni. „Nem volt nehezebb munkát találni, mint külföldön, de az biztos, hogy kitartás kellett hozzá” - összegzi tapasztalatait az informatikus.
| Statisztika | |
Keresők: A regisztrált álláskeresők többsége (41 százalék) legfeljebb nyolc általánost végzett; 33 százalékuk szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, 22 százalékuknak van érettségije, és csak 4 százalék diplomás. Május végén a nyilvántartott munaknélküliek közül közel 43 ezer volt a pályakezdő, 2200-zal kevesebb, mint egy hónappal korábban. Az álláskeresők 15,2 százaléka 25 év alatti volt, 8,5 százalékuk pedig 55 éven felüli.
Bejelentett új álláshelyek júliusban: építőipar: 19 százalék; feldolgozóipar: 14 százalék; ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások: 15 százalék; közigazgatás, védelem, kötelező TB: 11 százalék; kereskedelem, javítás: 9 százalék; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás: 7 százalék; egyéb közösségi, személyi szolgáltatás: 7 százalék; szállítás, raktározás, posta, távközlés: 5 százalék; egészségügyi, szociális ellátás: 5 százalék; egyéb: 8 százalék. Júniusban 2349 fő elbocsátását jelezték a cégek, míg júliusban ez a szám 3500 volt. Az első félévben a bejelentett létszámleépítések száma (összesen 24 712) meghaladta a tavalyi egész évit (24 330). |
