Nincs megállás, Mészáros Lőrinc egykori gázszerelő, felcsúti polgármester birodalma tovább bővül. Orbán Viktor miniszterelnök földije a cégbírósági adatok szerint ezúttal a hűtés- és klímatechnikában lát fantáziát, nemrég ugyanis személyesen vásárolta be magát a piac egyik legjobb cégébe, a debreceni CLH Kft.-be.

A tulajdonosi szerkezet változása az adatok szerint bejegyzés alatt áll. Ugyanitt látszik az is, hogy a polgármester mellett megjelent a társaságban a Körösaszfalt Zrt., illetve Szíj László és Varga Károly is. A Gazdasági Versenyhivatal még június közepén adott hírt arról, hogy engedélyezi Szíj és Varga beszállását különböző cégekbe (köztük a CLH-ba is), ám abból még nem derült ki, hogy Mészáros Lőrinc is az új tulajdonosok között lesz. A polgármester magánemberkénti tulajdonszerzése a GVH-vizsgálatról szóló közleményben nem szerepel. Csak Szíj és Varga megjelenésével kapcsolatban állapítja meg a hivatal, hogy az érintett cégek piaci részesedése az épületgépészeti piacon nem éri el a 30 százalékot, és így portfólióhatással nem kell számolni.

Túry Gergely

A Közgép-pótló felemelkedése

A CLH-ban Mészárossal közösen megjelenő Körösaszfaltnak részben szintén Szíj László a tulajdonosa, részben pedig a tiszakécskei bejegyzésű Duna Aszfalt Kft., amely azután került előtérbe, hogy a nagy Orbán–Simicska-összeütközés következtében a Közgép az állami tenderekről nagyrészt kiszorult. A Duna Aszfalt az utóbbi időben sorra nyeri a közbeszerzéseket, legutóbb például az M0-s autópálya zajvédő falának kiépítését vitte el 1,76 milliárd forintért, annak ellenére is, hogy a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó Közgép 700 millió forinttal alákínált.

A Körösaszfalt Zrt., vezére tavaly november óta Pálffy Balázs, Mészáros Lőrinc vőjelöltje. A Körösaszfalt Zrt. pár hónapja fontos szerepet kapott: ez a cég kebelezte be a legpatinásabb magyar magasépítő céget, a Magyar Építő Zrt.-t, és ezzel a Duna Aszfaltnak már minden esélye megvan arra, hogy az új Közgéppé váljon.

A vőjelölt május óta a Magyar Építő Zrt. igazgatósági tagja is. A Magyar Építő igazgatóságában májusban feltűnt Csík Zoltán is, aki tavaly fél évre a Mészáros család érdekeltségébe tartozó Aranykorona Zrt. vezető tisztségviselője volt.

Rendesen termeli a milliókat

A CLH Kft. a hazai klímapiac egyik ismert szereplője, egykor állami vállalat volt, amelyet 1994-ben privatizáltak. A mostani tranzakció előtt négy magánszemély tulajdonában volt, akik a cég honlapjának adatai szerint a társaság vezetésében is részt vesznek. A cég a hvg.hu megkeresésére cikkünk megjelenéséig nem reagált, így azt sem tudni például, hogy Mészáros Lőrinc mekkora részt vásárolt a vállalatból. A CLH az elmúlt három évben 6,5-6,8 milliárd forintos bevétel mellett 70-100 millió forint üzemi szintű nyereséget termelt, egészséges, jól működő társaság képét mutatja, igaz mérleg szerinti eredménye tavaly erősen leromlott, már csak 6,8 millió forint volt.

hvg

Épül a mindenható hivatal is

Mindeközben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium éppen azon dolgozik, hogy a klímaszerelők piacán átszabja a játékszabályokat. Egy uniós direktívára hivatkozva alaposan bekeményítenek a hatóságok; felállították a Nemzeti Klímavédelmi Hivatalt (NKVH), amely ugyan valójában még csak formálisan létezőnek tűnik (hiszen nem ismert sem a vezetője, sem pedig a valódi tevékenysége), viszont szegről-végről azt a piacot is ellenőrzi majd, amelybe Mészárosék épp most beszálltak.

Az új rendszerben így például majd csak az juthat és foglalkozhat a hűtő- és klímaberendezésekben használatos gázokkal, aki regisztrálja magát az újdonsült hivatalnál, és azokkal az újonnan akreditált képesítésekkel is rendelkezik, amit épp a napokban írt meg rendeletében Seszták Miklós fejlesztési miniszter.

Az NKVH működését nagyrészt az biztosítaná, hogy az iparág, vagyis a forgalmazók, az üzembehelyezők és a szerelők az adatbázisban való ingyenes regisztráció után „annak hatósági felügyeletéért” díjat fizetnének be. De az iparági szereplőknek fizetniük kell majd az új klímaszerelői tanfolyamok és vizsgák után is, sőt, a hivatal – mely megkapta a rendszer ellenőrzésének jogát is – bevételhez juthatna a bírságokból is. Mert ha az NKVH valahol majd hiányosságot lát, százezertől ötmillió forintig terjedő bírságot vethet majd az adott cégre, szerelőre.