szerző:
hvg.hu

Nem csak a legdrágább autópálya rekordjára esélyes Magyarország. Az elmúlt években megvalósult fejlesztések költségeiből itt volt a legtöbb az EU-támogatás.

Magyarországnak úgy kellettek az uniós pénzek, mint egy falat kenyér – ez derül ki a 2007-2013 közötti, valójában tavaly év végén lezárult támogatási időszak most kiadott értékeléséből. Ha elfelejtette volna: 2006 után azért nem volt elég magyar pénz a beruházásokra, mert a szocialista kormányok túlköltekezései miatt megszorításokat várt el az Európai Bizottság. A 2008-ban beütött válság, 2010 után pedig az Orbán-kormány unortodox gazdaságpolitikája jó ideig csak leminősítést és forintgyengülést hozott a gazdaságnak, elkölthető saját pénzt alig.

Vagyis fejlesztésekre nem nagyon tellett volna, ha az EU nem ad, leginkább a két nagy felzárkóztatási támogatási forrásból, a strukturális és kohéziós alapból. A bizottsági értékelés alapján az ebben az időszakban lehívott 21 milliárd euró (mostani árfolyamon 6380 milliárd forint) az összes kormányzati beruházás több mint felét, 57 százalékát tette ki. Ezzel rekorderek vagyunk az EU-ban, ahol ez az arány (a gazdag országokkal együtt) átlagosan 6,5 százalék.

Egy magyarnak évente 304 euró, vagyis több mint 92 ezer forint jutott.

Összehasonlításképp: a 2015-ös átlagbérrel számolva ez azt jelenti, hogy minden évben több mint kétheti fizetés származott uniós forrásból.

A pénz azonban többnyire nem közvetlenül az embereknek ment, bár a jelentés szerint 108 900 munkahely megteremtéséhez járult hozzá. Nagyjából ennyit tudnak felmutatni Németországban is, igaz, az EU legerősebb gazdasága nem annyira függ az EU-pénzektől.

A legtöbb támogatás – a keret 55 százaléka – közlekedésfejlesztésre ment Magyarországon. Annak ellenére, hogy a bizottsággal fennálló viták miatt jó ideig egyáltalán nem is jött támogatás. Emiatt 2012-2013-ban a kormány ezeknek az összegeknek az átcsoportosítását kérte és kapta meg Brüsszeltől.

Persze igen könnyű úgy sok pénzt elkölteni, ha Magyarországon világszinten is rendkívül drága utak épültek, 2015 végéig jórészt uniós forrásból. A legextrémebb példa már az Európai Bizottságnak is szemet szúrt. Ez volt az M4-es autópálya Abonytól Fegyvernekig tartó szakasza, amelyet kilométerenként 3,8 milliárd forintból épített volna fel a Közgép vezette konzorcium – ha Brüsszelben nem intenek be, és a kormány nem állítja le az akkor már nem baráti cég által koordinált fejlesztést.

Így is megépült azonban 502 kilométernyi új közút, és tellett 20 kilométer új vasútvonalra is. Ennek csaknem harmada a felcsúti kisvasút, amelynek létjogosultságát sokan vitatják, az EU mégis kifizetett rá 600 millió forintot.

Egyelőre kétkedve várják azt is, hogy a kohéziós alapból 729 millió euróval támogatott gigaprojekt, a négyes metró építése valaha megtérül. A jelentés kiemeli: 2014-ben 40 százalékkal kevesebben utaztak a korábban becsültnél a 7,34 kilométeres vonalon.

Összességében a GDP 5 százalékkal lett magasabb ahhoz képest, mintha nem jött volna az EU-ból pénz – áll a a dokumentumban. Mindez azonban nem volt elég arra, hogy csökkentse az ország szegényebb régióinak a leszakadását. Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl szegény volt Magyarország 2004-es uniós csatlakozása előtt és úgy is maradt, annak ellenére, hogy a támogatásokból a fejlett Közép-Magyarország jóval kevesebbet kap. Az egy főre jutó éves támogatás az ország közepén mindössze 76,1 euró volt, a többi régióban ezzel szemben 399 euró jutott.

A támogatott fejlesztéseket többnyire az EU pénzelte, a költségek 85 százalékát állták uniós forrásokból. A maradékot részben állami forrásból, részben a kedvezményezettek önerőből állták.

Az ország nem siette el a források lehívását. Az persze természetes, hogy a nagyobb összegek a periódus vége felé érkeznek, hiszen a rendszerben teljesítés alapján, utólag fizetnek az uniós kasszából, Magyarországon azonban más tényezők is hátráltatták a lehívást. Leginkább a 2010-es kormányváltás utáni átszervezés, amikor több mint egy évig nem is írtak ki pályázatokat. 2011-ig a támogatások alig egyharmada érkezett meg.

A végére viszont belehúztak. Miután Orbán Viktor kiadta a parancsot, hogy minden forrást meg kell szerezni, őrületes hajrá indult el, és idén márciusra (vagyis a hivatalos zárás után három hónappal) 91 százalékos a kifizetés aránya. Öt százalékot visszatart Brüsszel az utólagos ellenőrzések lezárultáig, ám ez alapján is úgy látják: összejöhet a százszázalékos lehívás.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!