Több tízezer család bukhat az óriásplakátok leszerelése miatt

Drámai következményei lehetnek az óriásplakátok kötelező leszerelésének, nem csak az ezzel foglalkozó cégek, de több tízezer család és társasházak számára is – áll a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) nyilatkozatában. A szakmai szervezet alapvetően egyetért a nemrég kiszivárgott törvénytervezetben szereplő célokkal – ez a hvg.hu által is megszerzett dokumentum szerint az, hogy csökkenjen a „vizuális környezetszennyezés” és a „reklámzaj”. Azzal azonban már nem, hogy az erről szóló tervezetről nem egyeztettek a szakmával.

Az MRSZ most erre tesz javaslatot, ebben pedig a szervezet mögé állt a hazai közterületi reklámpiac valamennyi nagy szereplője, akik együttesen az eszközök számát és reklámköltés számát tekintve az ágazat 90 százalékát képviselik.  

Az egyeztetés fontosságát többek között azzal indokolják, hogy a Magyarországon nyilvántartott csaknem 46 ezer közterületi hirdetőeszköz igen jelentős része magánterületen helyezkedik el, márpedig a törvénymódosítás szerint ezeket meg kellene szüntetni. Az állásfoglalás kiemeli: a plakáthelyek bérbeadása kb. 52 ezer ember számára jelent olyan fontos bevételi forrást, amelynek megszűnése rezsinövekedést von maga után.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy számos cég juthat csődhelyzetbe, ezzel pedig több ezer ember állása is veszélybe kerülhet. Erre nem csak az a magyarázat, hogy rengeteg reklámhelyet megszüntetnek, de az is, hogy a jövőben a ragasztott plakátokat csak nagyon szűk körben engedélyeznék, az elvárt city light helyek felszerelése pedig komoly kiadással jár.

Az önkormányzatok is veszítenének azzal, hogy a tervezet viharos gyorsasággal szereltetné le a plakáthelyeket – különösen, ha ezt a cégek nem képesek finanszírozni. A leszerelés számításaik szerint akár 4-5 milliárd forintot is felemészthet. Az intézkedés miatt 10-12 milliárdos nagyságrendet tesz ki az állami és önkormányzati bevételek kiesése – áll az MRSZ állásfoglalásában.

Azt is aggályosnak látja a szervezet, hogy a meglévő felületeket csak március 31-ig használhatnák, ezzel ugyanis hosszú távú szerződéseket sérthet. Emiatt, és a tulajdonjogot érintő passzusok miatt az Alaptörvénybe ütköző kérdéseket is felvethet a tervezet – teszi hozzá az MRSZ.