szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Tudja, ki az „mindenes” Csákány, hallott már az „kábeltévés” Zsemberiről, a „bringás” Brindzáról, esetleg a „forradalmakban elsodort” Gajdosról, az „uniqumos” Péterről? Most megismerheti őket.

Jó politikai kapcsolatok nélkül a szomszédban sem terem gyorsan a gazdasági siker. A bukaresti, a pozsonyi, vagy akár a kijevi parlament környéke a határon túli magyar milliárdosok legbiztosabb lelőhelye. A HVG hetilap négy szomszédos országban térképezte fel, hogy kiből lesz a magyar milliárdos, mi kell az induláshoz és mi kell a csúcson maradáshoz. Sorozatunk utolsó két állomása a Délvidék és Kárpátalja.

Vajdaság - rejtőzködő gazdagok

Mint a tüzet, úgy kerüli a nyilvánosságot a leggazdagabbnak tartott vajdasági magyar üzletember, a szabadkai Csákány Lajos. A nagy titkolózás miatt az üzletember vagyonának nagyságát a kívülállók még csak felbecsülni sem tudják, az viszont biztos, hogy Csákány neve nem szerepel a száz leggazdagabb szerbiai üzletember listáján. Az igazán gazdag magyarok hiánya nem a véletlen műve: helyi források szerint a szerb politikai és üzleti elit nem engedi meg, hogy a kisebbségekhez tartozók bekerüljenek a legjövedelmezőbb üzletágakba, például az olajkereskedelembe, illetve a mezőgazdasági áruk nagykereskedelmébe.

Csákány Lajos 

Az üzletember birodalmához egyebek mellett a szabadkai Boss étterem és pizzéria tartozik, de jelentős szeletet hasított ki a szerbiai sportszer- ruha- és cipőforgalmazásból, s kiterjedt ingatlan érdekeltségei is vannak. Folyamatosan jó kapcsolatokat ápolt a vajdasági magyar pártok vezetőivel, korábban Kasza Józseffel, a tavaly meghalt volt szabadkai polgármesterrel, most pedig a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hivatalban lévő vezetőivel. Ennek is köszönhető, hogy 2015-ben neve felkerült arra a titkosnak szánt listára, amelyen azok a vajdasági magyar üzletemberek szerepeltek, akik részesülhettek a magyar kormány 11 milliárd forintos üzleti fejlesztési programjából. A 38 milliós programból 5 millió euró jutott a Csákány által finanszírozott, Zvonko Bogdan vezetése alatt álló egyik palicsi borászatnak, a Vinarija Zvonko Bogdannak, a pénzből gyümölcsfeldolgozót terveztek építeni.

©

Míg a szabadkaiak egy része szerint Csákány szabályos eszközökkel szerezte vagyonát, ellenfelei azzal vádolják, hogy néhány vállalkozó társával együtt több alkalommal is kihasználta a szabadkai önkormányzathoz való közelségét: olcsón vásárolt telkeket a vajdasági város külterületén, majd az önkormányzat drágán, néha tízszeres áron vette meg a földterületeket, ahol újabb lakóövezeteket alakított ki. A vásárlók állítólag nem sokat kockáztattak, tudták ugyanis, hol tervez fejlesztéseket a városvezetés. 

Csákány neve előkerült 2011-ben is, amikor olyan hírek láttak napvilágot, hogy az önkormányzat jelentősen át akarja alakítani a belvároshoz közeli egyik negyedet, s itt Csákány volt az, aki felújította az egyik utca épületeit. A titokzatos üzletember nem ad interjúkat, egyik ritka megszólalása 2012-ben annak volt köszönhető, hogy azzal vádolták, drága órákat ajándékozott egy kétes hírű szerbiai üzletembernek. Csákány akkor tagadta a vádakat, s az ügy elég hamar el is ült. Míg Csákányt a kimagaslóan leggazdagabb vajdasági magyarként tartják számon, a további helyezettek nagyjából egy szinten vannak. 

Zsemberi János 

©

Az üzletember a Sat Trakt internetes és kábeltévés cég tulajdonosa, aki vállalatával nem csak szülővárosát, Topolyát szolgálja ki, hanem a Tisza menti vajdasági magyar településeket is. "Falusi konzervatív és szorgalmas szlovák-magyar családból származom, Sokat dolgoztam édesapámmal, paprikát kapáltunk és közben nézegettem a jó kocsikat, és arra gondoltam, hogy vajon mikor lehet ilyenem" - vallotta egyik interjújában az üzletember. Bár Újvidéken és Gödöllőn mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, a Belgrád elleni ENSZ-szankciók eltörlése után telekommunikációs eszközöket és műholdvevőket kezdett forgalmazni. Boszniában, Macedóniában és Montenegróban is vannak cégei, ott is kábeltévé-hálózatok fejlesztésével foglalkozik. A 400 embernek munkát adó Zsemberi Topolyán tagja a helyi önkormányzatnak, s ő az elnöke a topolyai és a bajsai labdarúgó klubnak is. 

Brindza Lajos 

Ugyancsak topolyai a kerékpár-gyártással, borászattal és vendéglátással foglalkozó Brindza-család feje, Brindza Lajos, aki a Capriolo Kft-n keresztül irányítja cégbirodalmát. A Capriolo 2008-ban részese volt a magyarországi postásbicikli botránynak: a vizsgálatok szerint csalárd módon diadalmaskodott győri Cronopont Kft szlovéniai partnere számára a topolyai cég gyártotta a kerékpárokat. A támogatási titkos listán Brindza Lajos neve is szerepelt, igaz ő csupán 100 ezer eurót kapott szeszes italok gyártására. 

Kárpátaljai gazdag magyarok 

Bár az ukrajnai milliárdosokat felsoroló listákon 2016-ban sem szerepelt kárpátaljai magyar üzletember, néhányukról tudható, vagy legalábbis sejthető, hogy jócskán van mit a tejbe aprítaniuk. Az ukrajnai helyzet sajátja, hogy a gazdagok, legyenek ukránok, vagy más nemzetiségűek, amíg tehetik, igyekeznek rejtőzködő életmódot élni. A csúcson természetesen már nehéz rejtegetni a hatalmas vagyont, Ukrajnában jelenleg Rinat Ahmetov, az SCM csoport feje a leggazdagabb 3,1 milliárd dollárra becsült vagyonnal. 

Gajdos István 

A kárpátaljai magyarok között a 45 éves Gajdos Istvánt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) bő egy évtizedig regnáló elnökét tartják a leggazdagabbnak. A gépészmérnökként végzett, majd informatikát és jogot is tanult Gajdos kétszer is bekerült a kijevi parlamentbe, de előbb a 2004-es narancsos forradalom, legutóbb pedig a 2014-és újabb forradalom sodorta el, így egyszer sem tölthette ki törvényhozói mandátumát. A képviselői évek nem teltek el kisebb-nagyobb botrányok nélkül: miközben a Viktor Janukovics 2014-ben megbuktatott ukrán elnök mögött álló Régiók Pártja színeiben volt jelen a parlamenti üléseken, többször is azon kapták, hogy más képviselők helyett is nyomogatta a szavazógép gombjait. Később pedig azzal támadták, hogy miközben az ukrán katonáknak nem jut pénz golyóálló mellényekre, ő 68 ezer hrivnyáért, akkori áron közel egymillió forintért tervezett zakót csináltatni magának. 2008-ban pedig a strasbourgi emberi jogi bíróság is megállapította, hogy 2002-ben választási csalás révén jutott parlamenti mandátumhoz. 

©

A 2006-2012 között Beregszász polgármestereként is tevékenykedő üzletember-politikus már visszavonult a politikától és ismét az üzleti életben tevékenykedik. A kétezres évek fordulóján már eleve vagyonosként szállt be a politikába, s amíg az UMDSZ-t irányította, háttérbe is szorultak a vállalkozásai. Most viszont ismét belevágott, az agráriumban van jelen, a Phylazonit nevű termésnövelő szerrel kereskedik. Korábban faipari, üzemanyag-forgalmazó, alkohol és cigaretta érdekeltségek kel rendelkezett. Vagyonát illetően megoszlanak a becslések: egy 2010-es, Kárpátaljával foglalkozó összeállításban az elemzők a térség hatodik leggazdagabb emberének nevezték 95 millió dollárnak megfelelő vagyonnal. Mostanra viszont csökkent a vagyon, a Focus című kijevi hetilap 2016-ős milliárdos listáján - amelyre Gajdos nem került - a századik helyezett Volodimir Com 26 millió dollárra szerepelt.

Ellenfelei rendszeresen azzal vádolták Gajdos, hogy a politikát összekeverte az üzleti élettel: amikor például még tulajdonosa volt a bányászattal is foglalkozó Numinátor Kft-nek, a cég annak ellenére és folytathatta a beregszászi homokkitermelést, hogy a vállalat papírjai nem voltak rendben, a helyi lakosok pedig azt állították, a föld megbolygatása miatt elapadt a víz a kútjaikban. Gajdos politikai ellenfelei azt is állítják, az üzletember kapcsolatban volt az ukrajnai maffiával is, a Provazahiszt nevű jogvédő szervezet 2005-ben azt írta rendőrségi és titkosszolgálati forrásokra hivatkozva, hogy a politikus egyrészt részesült a maffia védelmi pénzeiből, másrészt az őt támogató alvilági verőemberek megfélemlítették a kárpátaljai választókat. A Magyarországon a Fidesz által felkapott vádak igazságtartalmát a mai napig nem bizonyították be, a lejáratási akciónak minden bizonnyal köze volt ahhoz, hogy az UMDSZ az MSZP-hez, a vele ellenzékben lévő Kárpátaljai Magyarok Demokratikus Közössége (KMKSZ) pedig a Fideszhez állt közelebb. 

Péter Csaba

Gajdos mellett Péter Csaba a legismertebb vagyonos magyar üzletember Kárpátalján. Jelenleg a megyei tanácsban a közös magyar frakció tagja, s ő az UMDSZ politikai szárnyának a vezetője. A Beregszászi járásban vannak igen komoly érdekeltségei a borászatban és az üdítőital gyártásban - a Cotnar borfeldolgozó révén - de már Magyarországon is vannak jelentős üzletei. Erre utalhat, hogy lassan több időt tölt az anyaországban, mint szülővidékén. Az üzletember körül sok a kérdőjel: 2012 júniusában Beregszászon négy, álarcot viselő támadó baseball ütőkkel esett neki a Porsche Cayenne márkájú kocsijából kiszálló üzletembernek, aki végül a helyi kórházban kötött ki. Az üzletember a védjegyeket is egyénien értelmezi. Kárpátalján gyártja és forgalmazza az Uniqum nevű, vörös körben fehér kereszttel díszített üvegbe töltött alkoholtartalmú energiaitalt, s amikor a Zwack féle Unicumot termelő cég pert indított ellene 2015-ben a vállalkozó azt állította, az Uniqummal minden rendben van, a márka tulajdonosa egy magánember. Egy évtizeddel korábban pedig azzal került be a hírekbe, hogy a vádak szerint jogtalanul használta Ukrajnában a Tokaji nevet az országszerte forgalmazott Hárslevelűk palackban. 

A sorozat első részében az erdélyi magyar milliárdosokról írtunk, a másodikban pedig a felvidéki gazdag magyarokat mutattuk be.