Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Beton csontvázzá csupaszították az M1–M7-es autópályák bevezető szakaszánál álló, egykor a Nyugatról érkező vendégek kedvelt szálláshelyének számító Hotel Wien épületét. A fénykorában 92 szobával működő, háromcsillagos szálloda legfőbb erénye mindig is a jó elhelyezkedés volt, amit tovább erősített a négyes metró megépítése. A kelenföldi végállomás egyik kijárata ugyanis alig 300 méterre van az épülettől. Ezt hangsúlyozták abban az évekkel ezelőtt feladott hirdetésben is, amelyben 1,85 milliárd forintért kínálták eladásra az épületet. Nem sok sikerrel. Két évvel ezelőtt a tulajdonos Recovery Zrt. már nettó 500 milliós irányáron írt ki pályázatot.
Már a Tocsik-ügyben is ott voltak
Az új tulajdonost, a Bpgatewest Kft.-t 2016 novemberében jegyezték be a földhivatali nyilvántartásba. A céget nem sokkal a vásárlás előtt alapította a Bilton és a Lady Jane Kft. Az előbbi Lovas Péternek, az utóbbi üzleti partnerének, Serfőző Péternek a tulajdona. A céget idén november végén City-West Hotel Kft.-re nevezték át új tulajdonosai, a Lovas Péter jegyezte Mottaret Kft., illetve Bakucz Miklós, aki a Lovas testvérek más cégeiben is feltűnt. Lovas Péter és Lovas Tamás ingatlanfejlesztő cége legutóbb a XIII. kerületi Pannónia utcai óvoda megkaparintása miatt került be a hírekbe; a telken ma társasház épül. A testvérpár az 1990-es évek közepén a Tocsik-ügy révén vált ismertté, amikor az érdekeltségükbe tartozó Vektor Rt. közvetített az önkormányzatok, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t képviselő Tocsik Márta között a belterületi földek körüli jogvitában. Később a Magyar Sport Háza, a Hattyúház, illetve a Rogán Antal vezette belvárosi önkormányzat ingatlanügyeiben tűntek fel, most pedig az egykori Hotel Wient építik át. A munkához nem kértek építési engedélyt a kerületi önkormányzattól, mivel a belső térfogatot nem növelő átalakítás nem engedélyköteles.
Világörökségi ütközetek
Évtizedekig magasodott a város fölé az egykori SZOT-szálló beton csontváza is. A kádári szocializmus szimbolikus épületét 1971-ben adták át, de a rendszerváltást nem élte túl. Cégek, önkormányzatok és bankok adták kézről kézre, de érdemben nem kezdtek vele semmit. Tavaly a fuvarozási piacról ismert Wáberer Györgyhöz került. A logisztikai kormánymegbízott először azt fontolgatta, hogy teljesen lebontja, és négy lakóingatlant emel a helyére. Azután maradt az egyépületes koncepciónál. Tervpályázatot hirdetett, de a kiviteli terveket nem a győztes Építész Stúdiótól rendelte meg, hanem a CÉH Zrt.-től. A döntést bizalmi és kapacitásbeli okokkal indokolta a beruházó Rózsadomb Panoráma Kft., amelyet a W-New Holding Kft. közbeiktatásával birtokol Wáberer.
Az egykori Hotel Wien. A méret a lényeg
Fazekas István
| A pangás évtizede |
Az egykori Tőzsdepalota felújításának terveit a New York-i Beyer Blinder Belle és az ARUP irányításával készítik – válaszolta a HVG érdeklődésére a Tippin Corporation. Már megtalálták az épület generálkivitelezőjét is, a Laki Építőipari Kft. csak az építési engedélyek megújítására vár, hogy megkezdhesse az óvatos és precíz felújítás előkészítését. A kanadai Michael Tippin ingatlanfejlesztő 4,5 milliárd forintért vásárolta meg 2006-ban a Magyar Televízió egykori Szabadság téri székházát, amelyet az MTV még 3,5 évig visszabérelt. A 47 ezer négyzetméteres épületet Tippin csak 2009-ben vehette birtokba. Akkor úgy tervezte, hogy 2013-ra felújítja, de előbb a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács kötött bele az épület tetejére álmodott üveggömbbe, majd a gazdasági válság szólt közbe. Az átépítésre a cég 24 millió eurós kölcsönt vett fel, a követelést később egy luxemburgi székhelyű befektetési alapra engedményezte az MKB. Az MTV kiköltözésével bevétel nélkül maradt Tőzsdepalota Kft. 2013-ra csődközelbe sodródott, de a következő évben a tulajdonosok újfent bejelentették, hogy nekilátnak a felújításnak, és 2017-ben már költözhetnek az első bérlők. Ehelyett idén májusban megint újabb tervekről számolt be a bérbeadással megbízott Jones Lang LaSalle: a beruházó ezúttal prémium kategóriás irodák és üzletek kialakítását tervezi – 2020-ra. |
A januárban kiadott építési engedély alapján az épülettorzó elbontása után új, százlakásos, ötemeletes társasházat emelnek, amely hat méterrel magasabb lesz, mivel az eredeti, 230 centiméteres belmagasság a luxuslakásokhoz nem lett volna elegendő. A Budapest Világörökségi Alapítvány szerint az épület megemelése indokolatlan, nem kellene „harmadik várat emelni a Gellért-hegy és a Várhegy mellé”. Az alapítvány jogsértőnek tartja az építési engedélyhez kiadott kormányhivatali határozatot is, mely szerint nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra. Szerinte a helyszín számos szempontból védett, a telek például a Molnár János-barlang védőterülete. A fejlesztő RED Real Kft. ezzel szemben határozottan állítja, hogy a ház a legszigorúbb környezet- és természetvédelmi előírásoknak is megfelel, a beruházó az összes hatósági engedélyt beszerezte. A kivitelezést is bizalmi cégre, a Market Építőre bízták. Wáberer az Alkotás utca és a Csörsz utca kereszteződésében épülő irodaház beruházását is közösen viszi a Marketet birtokló Garancsi Istvánnal, a kormányfő barátjával. A SZOT-szálló helyén húszmilliárd forintból megvalósuló luxuslakóházat 2019 második felében adnák át.
A Balettintézetből tényleg hotel lesz
Az Operaházzal szemközt, az impozáns, ám pusztuló Drechsler-palotán 2013-ban Orbán Viktor szeme is megakadt. A kormányfő arra biztatta Tarlós István főpolgármestert, tegyen javaslatot az egykori balettintézet épületének visszaszerzésére. Nem tett. Terézváros polgármestere, Hassay Zsófia viszont rákényszerítette volna a világörökségi területen ingatlant vásároló, de azt pusztulni hagyó befektetőket a fejlesztésre – vagy visszaállamosította volna az ingatlanokat. Ebből sem lett törvény, a palota is pusztult tovább. Az elmúlt húsz évben hatszor adták el az épületet, a felújításba azonban egyik tulajdonos sem kezdett bele. Legutóbb, 2014-ben a katari uralkodócsalád egyik tagjának tulajdonában álló, Luxemburgban bejegyzett Balett Properties S. A. vette meg az ingatlant, és most talán megtörik az átok. Mint Bánáti Bélától, a Bánáti és Hartvig Építésziroda vezető tervezőjétől megtudtuk, egy évvel ezelőtt felkérték őket az engedélyezési tervek elkészítésére. Egy hete a VI. kerületi tervtanács megnyitotta az utat az építési engedély kiadása előtt. A tervezést egyébként egy ezeroldalas műemléki hatástanulmány készítésével kezdték, a megőrzendő védett részleteket kilencféle restaurátori szakág bevonásával újítják fel. Új elem lesz viszont a belső udvar üvegteteje, illetve a pincébe tervezett spa-részleg. A Marriott International-lánchoz tartozó W Hotels Worldwide januárban jelentette be, hogy 2020-ban az Andrássy úti palotában nyitja meg új, 154 szobás, ötcsillagos szállodáját.
Alagút a Postapalota alatt?
A jegybanki alapítványok is emelték a tétet: alagutat fúrnának a Várfok utca alatt a budai Postapalotához. Igaz, engedélyt még nem kaptak rá. Az épületet 2007-ben ürítette ki a Magyar Posta, majd erősen vitatott körülmények között eladta a Wing Zrt. egyik leányának, 4 milliárd forintért. Az ingatlant tavaly a Magyar Nemzeti Bank szemelte ki „hozamtermelő ingatlanbefektetési portfóliójába”. Az MNB-alapítványok vagyonkezelő cége, az Optima Zrt. végül 22,3 millió euróért (cirka 7 milliárd forintért) vásárolta meg tavaly júniusban, hogy a Magyar Építő közreműködésével 14 ezer négyzetméteres modern irodaházzá alakítsa. A jellegzetes épület egyik tornyát turisztikai attrakcióként megnyitják a látogatók előtt. A 25 millió eurós felújítás várhatóan 2019-ben fejeződik be. Az üzemeltetőt a kivitelezés befejezése előtt választják majd ki.
A cikk a HVG 2017/50. számában jelent meg.
