Nem mindenki ismeri el a lengyel Legfelső Bíróság döntését az elnökválasztás érvényességéről

Kedd este a lengyel Legfelső Bíróság megerősítette Karol Nawrocki köztársasági elnökké választásának érvényességét. Ez általában formaság lenne, de most nem az. Panaszok máskor is voltak, és korábban is előfordult, mint most, hogy néhány szavazatszámláló bizottságban összekeverték vagy tévesen adták össze a szavazatokat, de ez soha nem volt olyan mértékű, hogy befolyásolta volna a végeredményt.

Igaz, most június 1-én a jobboldali jelölt, Karol Nawrocki 21 millióból mindössze 359 000 szavazatnyi többséggel győzött, de a valószínű tévedések ennél sokkal kevesebbet érintettek.

Mégis több mint 50 000 panasz érkezett, amelyeket a kormány szerint nem elég alaposan vizsgált meg a Legfelső Bíróság. Nem akarják kétségbe vonni az eredményt, mondta el többször a miniszterelnök is, de a tisztesség azt kívánja, hogy minden kétes esetet vizsgáljanak ki. A távozó Andrzej Duda elnök, az utód és a mindkettőjük mögött álló jobboldali ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) ezzel szemben felháborodottan vádolta a kormányt, hogy mégis alá akarja ásni Nawrocki győzelmét.

Mindez azért vált ki nagy feszültséget, mert vitatott, hogy a megerősítésről döntő bírói testület jogosult-e erre. A jelenlegi parlamenti többség szerint nem, mert a Rendkívüli Felülvizsgálatok és Közügyek Kollégiuma csupa olyan bíróból áll, akit 2018 óta, a politikai alapon összeállt Országos Bírósági Tanács javaslatára neveztek ki a Legfelső Bíróságra, tehát összetétele alkotmányellenes. Ráadásul Andrzej Duda elnök egy szélsőségesen fundamentalista katolikus szervezet képviselőjét nevezte ki az élére.

Amikor tehát Adam Bodnar igazságügyi miniszter és egyben legfőbb ügyész kedden megjelent e testület előtt, azzal kezdte: nem tartja azt törvényes bíróságnak, mert az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy nem az, sőt magának a Legfelső Bíróságnak a más kollégiumokban ülő, 2018 előtt kinevezett bírái is ugyanígy ítélik meg. Az így megszólított bírák ezt természetesen visszautasították, annak ellenére, hogy saját soraikban is vannak ketten, akik maguk sem tartják törvényesnek a testületet, amelyben ülnek, és ezt a határozat kihirdetésekor különvéleményként ki is fejtették.

Nem elvont jogi vitáról van szó, hiszen ha a liberális Rafal Trzaskowski nyerte volna a választást, ő ígérete szerint aláírta volna az igazságügyi rendszer átalakítását, ami a most vitatott jogállású testület tagjai számára állásuk elvesztését jelentette volna. Vagyis személyes érdekük is volt, hogy Nawrocki győzzön.

A kormány, mint Bodnar közölte, olyan jelentést fog tenni, amely szerint a választással kapcsolatos számlálási hibákat és lehetséges visszaéléseket nem vizsgálták ki megfelelően. Az eredményt ennek ellenére tudomásul veszik. A Legfelső Bíróság illetékes kollégiumának határozatát a hivatalos közlönyben azzal a megjegyzéssel fogják közzétenni, hogy mivel alkotmánysértő a testület összetétele, határozatát nem tekintik az elnökválasztási eredmény alkotmány szerinti megerősítésének. A továbbiakról a képviselőház (szejm) elnökének kell döntenie – hangzott el.

Ő, Szymon Holownia erre azt mondta: aki puccsot akar, keressen hozzá más partnert. Elméletileg ugyanis felmerült komoly közszereplők részéről: mivel nem alkotmányos az eredményt megerősítő döntés, halasszák el az új elnök beiktatását. Ez esetben ideiglenesen éppen Holownia venné át az államfői feladatokat – mellesleg ő maga is elnökjelölt volt, de a május 18-i első fordulóban 4,8% szavazattal csak 6. lett –, és ő kihirdethetne egy olyan törvényt, amely úgymond legitim bírákra bízná a választás érvényességének elbírálását.

Ez azonban hamvábaholt ötletnek bizonyult. Holownia augusztus 6-ára össze fogja hívni a parlament két házának együttes ülését, Karol Nawrocki pedig az esküt letéve hivatalba fog lépni. És elkezdődik egy nagyon nehéz együttélés, aminek első jelei máris látszanak: Tusk miniszterelnök éppen a jövendő elnök és néhány őt támogató szélsőjobboldali csoport támadása miatt rendelte el kedden a határellenőrzést a német határon, mert azzal vádolták meg a határőrséget, hogy tömegesen enged be ázsiai és afrikai migránsokat Németországból.

Ez ugyan nem igaz, de a határon naponta átjáró sok százezer ember életét megnehezítő döntéssel a kormány azt akarja kierőszakolni Merz kancellártól, hogy kizárólag olyanokat küldjenek vissza Lengyelországba, akik bizonyíthatóan ott léptek először uniós területre, és onnan mentek át Németországba.