Tiltakozók jelentek meg a pesti Vígadónál, amelyet ma adnak át felújítva a Magyar Művészeti Akadémiának, és a rendezvényen beszédet mond Fekete György MMA-elnök mellett Tarlós István főpolgármester és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter is. A tiltakozást az  Összefogás a Kortárs Művészetért Csoport szervezte az ünnepélyes megnyitóra. Az MMA nem csak a Vigadót, de a Műcsarnokot és a Hild-villát is megkapta.

Háromnegyed hat után az aktivisták egyike, a krétakörös Gulyás Márton tiltakozásul lefeküdt a Vigadó lépcsőjére, majd többen követték, így ma összesen kábé tíz ember torlaszolja el a feljárót, miközben körülöttük az általuk szétszórt játékpénzek hevernek. Ezt követően a készenléti rendőrség tagjai átcipelték őket pár méterrel arrébb, ahol már nincsenek útban. Megejelent egyébként Tamás Gáspár Miklós is, aki rövid beszédet intézett a megjelentekhez.

Stiller Ákos

Megérkezett Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó is. Előttük már bevonult Tarlós István és Fekete László is, de nem sokkal később a tiltakozók nagy része távozott.

Az épület egyébként még nincs teljesen kész, a felújítás 4,5 milliárdba került, az eredmény hétfőtől megnézhető, belépődíj ellenében. Az első rendezvény az MMA alapítója előtt tiszteleg: a tetőtéri kiállítóteremben Makovecz-életműkiállítás nyílik.

Stiller Ákos

2012 decemberében nyújtották be, de végül csak tavaly októberben szavazta meg a parlament, hogy a kormány átadja a MMA részére a Műcsarnokot és a Pesti Vigadót, továbbá a Budakeszi úton található Hild-villát. A Vigadót január 1-jével, a Műcsarnokot március 1-jével „írták az MMA nevére”. A parlamenti döntés értelmében a Pesti Vigadó nevet ezentúl kizárólag az MMA jogosult használni.

A kormányváltás óta bámulatos karriert futott be Makovecz Imre által 1992-ben- az akkor alakult MTA-s Széchenyi István Művészeti Akadémia jobboldali ellen-akadémiájaként létrehozott MMA, amely két évtizedig csendes civil életet élt, míg a második Orbán-kormány elhozta számára az aranykort. Nemcsak az értékes ingatlanokat kebelezte be, hanem elérte, hogy rendes tagjainak száma 200-ról 250-re emelkedjen, akik művészi tevékenységük elismeréseképpen 150 ezer forint életjáradékban részesülnek. A levelező tagok is 100 ezer forintot kapnak. Az MMA tagjait megillető juttatást ráadásul a kormány az évtized végéig feltornázza az MTA-akadémikusok részére folyósított havi tiszteletdíj összegére.

Ezen kiváltságokért „cserébe” az MMA közreműködhet a Kossuth-díjra és a Széchenyi-díjra javaslatot tévő bizottság munkájában, egyetértési jogot kap az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökének és a szakbizottságok elnökeinek kinevezésében, részt vehet a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács ülésein. Az MMA elnökének beleszólása lesz ezentúl a kulturális pénzosztó rendszerek átalakításába, azaz végső soron a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Filmalap, a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap kulturális, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap filmes pályázati forrásainak elosztásába.

Az MMA ilyetén térnyerése ellen többször tiltakoztak civil szervezetek, művészeti csoportok és a politikai ellenzék is.