Munka vagy nyugdíj? Európa-szerte küzdenek a pénzhiánnyal az idősek és a nyugdíjkasszák is

Ötezerrel nő Magyarországon évről évre a nyugdíjkorhatár fölött munkát vállaló idősek száma a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, ma már 125 ezer ember dolgozik aktívan úgy, hogy időskori nyugdíjra és pihenőidőre lenne jogosult. Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke úgy nyilatkozott a HVG-nek, a Magyarországon munkában maradók egyharmada egzisztenciális okokból vállal korhatáron túl is szerződéses viszonyt, egyharmada pedig így igyekszik megtartani szociális kapcsolatait.

Hasonló dilemmákkal küzd több uniós tagállam is. Spanyolországban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével igyekeznek kitolni a foglalkoztatás idejét, 2027-re 67 év lesz a küszöb, emellett különböző anyagi támogatásokat kapnak azok, akik úgy döntenek, hogy a korhatár után is a munkát választják a nyugellátás helyett. Több konstrukcióval kombinálható az aktív munkaszerződéses viszony és a nyugdíjas státusz, kérvényezhető a részleges nyugdíjba vonulás különböző ritmusú ütemezése is.

A munkáltatók alkalmazkodnak a megváltozott demográfiai mutatókhoz, kifejezetten idősekre szabott állások is megpályázhatók, működnek a generációs mentorprogramok (amelyek révén az idősebb és tapasztaltabb munkatársak vezetik be a fiatal kollégákat egy-egy munkaterületre), illetve speciális munkakörülményeket biztosítanak az idősebb korosztály szükségleteinek megfelelően (több pihenődő napközben, későbbi kezdés, több szabadnap). Az El Confidencialnak nyilatkozó Inmaculada Ruiz Martin, a spanyol nyugdíjas szövetség elnöke azt mondta, a jogszabályi könnyítések ellenére a többség nem él a lehetőségekkel, és lehetőleg azonnal nyugdíjba vonul, amint ezt megengedheti magának.

Ennek ellenére nő azoknak a száma, akik idős korban is a rendszeres munkát választják. A nyugdíjkorhatáron túllépő munkavállalók húsz százaléka nem azért dolgozik, mert a nyugdíja alacsony lenne, az időskorú munkavállalók fele személyes megfontolások miatt dönt a munkában maradás mellett. Vannak, akik úgy ítélik meg, karrierjük még mindig tovább fejleszthető, vannak akik a gyerekeiket segítik az így szerzett pluszjövedelemmel.

Akármelyik megoldás mellett is dönt valaki (korai nyugdíj alacsony jövedelemmel, kései munkavállalás erőfeszítésekkel és plusz bevételekkel), jelentős fizikai, szociális és érzelmi megterheléssel néz mindenki szembe. „A nyugdíjas státusz méltóságának a megőrzése” a legnagyobb kihívás ma Spanyolországban – fogalmazott az érdekvédő a jelenlegi vitákkal kapcsolatban. A nyugdíjkorhatár emelésével ugyanis ma már egyre kevésebbek számára egyértelmű, hogy a nyugdíj nem ajándék, nem jótékonykodás, hanem jog. A nyugállományban lévők negyven százaléka részesül a befizetett nyugdíjjárulékok utáni javadalmazásból, ez átlagosan 750 euró nyugdíjat jelent valamivel több, mint hárommillió spanyol idős számára. Félmillió idős ember azonban csak szociális juttatásokat kap, ők havi 500 euróból gazdálkodhatnak. Esetükben, ha nincs mögöttük gondoskodó, többgenerációs családi támogatás, szinte lehetetlen az önfenntartás.

Ausztriában is része a kormányprogramnak az aktív foglalkoztatás korhatárának kitolása, a következő évre ezt 300 millió eurós költségkerettel ösztönzi a kormány, 2027-ben 470 millió eurót fordítanak erre az osztrákok. Azokra, akik nyugdíjasként is vállalnak munkát, 25 százalékos átalányadó van érvényben, és mentesítést kapnak a társadalombiztosítási járulék fizetése alól.

2026 januárjától Spanyolországhoz hasonlóan Ausztriában is igénybe vehető a részleges nyugdíjazás intézménye. Az idősebb alkalmazottak részmunkaidőben is dolgozhatnak úgy, hogy közben nyugdíjuk egy részét is kézhez vehetik. A tervek szerint a munkáltatók külön juttatást kapnak akkor, ha a nyugdíjkorhatár fölött is foglalkoztatják alkalmazottaikat.

Az ilyen irányú törekvések körül heves viták zajlanak, a nyugdíjkorhatár fölötti munka Ausztriában sem népszerű. Jelenleg a hetven évnél fiatalabb korosztály tíz százaléka dolgozik, ez az OECD országaiban 25 százalék. Japánban, Izlandon vagy Új-Zélandon a 65 évnél idősebbek több mint fele aktív. Ugyancsak magas a munkavállalók aránya Svájcban vagy a skandináv országokban.

Franz Eiffe közgazdász, az Eurofound kutatója úgy véli, az időskori munkavállalási kedv azért alacsony Ausztriában, mert nem elég hatékonyak az egészségmegőrző programok. „Csak akkor foglalkoznak az egészségükkel és a így a munkaképességükkel is az emberek, ha már nem terhelhetőek, ha emiatt fel kell mondaniuk” – nyilatkozta a Der Standardnak Eiffe. Tizenöt évvel ezelőtt a 60 év feletti férfiak közül harmada vállalt munkát, ma már ennek a generációnak majdnem a fele aktív. A nyugdíjkorhatár emelésére azonban Ausztriában is szükség van, a tervek szerint 2040-re érik el a 70 éves küszöböt.

Franciaországban évek óta heves tüntetések és éles viták vannak a nyugdíjrendszer reformja körül. Bár tömegek tiltakoztak a nyugdíjrendszer átalakítása ellen, a változtatásokat a parlament jóváhagyása nélkül érvénybe léptették, így emelkedik a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre, fokozatosan, egészen 2030-ig. Az európai átlaghoz képes korai nyugdíjazás lehetőségével a felmérések szerint leginkább azok élnek, akik korán kezdtek el szerződéses viszonyban, nyugdíjbiztosítással dolgozni, és folyamatos munkaviszonyuk volt. A közép- vagy alacsony beosztásban dolgozó férfiak a legnépesebb időskori nyugdíjazásban részesülő, mivel a nők gyerekvállalás és -nevelés miatt többször szakították meg a viszonyukat, ezért ők élnek a kombinált nyugdíj- és munkaszerződés lehetőségével.

Szintén látványosan nő a magasan képzett és magas beosztásban dolgozó munkavállaló férfiak aránya az időskorú dolgozók között, ők a pozíciójukkal járó előnyöket nem cserélik le a nyugdíjas státuszra. A nyugdíjkorhatár illetve az aktívan ledolgozott időszak határainak kitolása stratégiai fontosságú, mivel a jelenlegi nyugdíjrendszer az aktív lakosság kétharmadának tud nyugdíjat biztosítani, a következő húsz évben pedig – ha a foglalkoztatási rendszer nem változik – két aktív munkavállalóra egy nyugdíjas jut majd (jelenleg ez az arány másfélszeres).

Ez a cikk a Pulse európai média-együttműködés keretén belül született Ana Somavilla (El Confidencial), Franziska Zoidl (Der Standard), Sarah Rost (Voxeurope) közreműködésével

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Veres Viktor